Azaz milyen szakmai háttérmunka támogatja egy nagybank/ az OTP biztonságos és folyamatos működését?

Hogyan lehet azonosítani, mérni és kezelni azokat a kockázatokat, amelyek alapvetően meghatározzák egy pénzügyi intézmény stabilitását, de nem közvetlenül kapcsolódnak a hitelezéshez vagy a piaci folyamatokhoz? Hogyan készül fel egy nagybank egy kibertámadásra? Mi történik akkor, ha egy váratlan esemény veszélyezteti az üzletmenet folyamatosságát? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az a kétnapos, gyakorlatorientált egyetemi kurzus, amelyet az OTP Bank nem pénzügyi kockázatokkal foglalkozó kollégái – Homolya Dániel, Benyó Pál, Szilágyi Tünde, Karsay Kata, Illési Zsolt, Zsemberi Judit, Nedbál-Papp Ildikó és Csáfordi József – tartottak hallgatóink számára az Üzleti szimulációk és esettanulmányok tárgy keretében.

A kurzus különlegességét az adta, hogy a résztvevők nem csupán elméleti keretrendszerekkel ismerkedhettek meg, hanem első kézből hallhattak arról, hogyan működik a kockázatkezelés egy vezető hazai és regionális bank mindennapjaiban. Az előadók saját szakterületük gyakorlati tapasztalatait hozták el a hallgatóknak, így valós banki példákon, esettanulmányokon és aktuális szakmai kérdéseken keresztül láthatták, milyen összetett háttérmunka szükséges egy stabil, biztonságos és ügyfélközpontú bank működéséhez.

A két nap során a résztvevők átfogó képet kaptak a nem pénzügyi kockázatok világáról. A program érintette az integrált kockázatkezelés szemléletét, a működési kockázatok azonosítását és kezelését, a működési kockázati modellezés alapjait, az információs és kommunikációs technológiai kockázatokat, a kiberbiztonsági kontrollokat, az üzletmenet-folytonosság kérdéseit, valamint a szanálás és működési folytonosság banki jelentőségét. A hallgatók számára különösen tanulságos volt látni, hogy a kockázatkezelés nem egy elszigetelt vállalati funkció, hanem a banki működés egészét átszövő szemlélet: kapcsolódik az üzleti döntésekhez, az informatikai rendszerekhez, a belső kontrollokhoz, a szabályozói megfeleléshez és az ügyfelek biztonságos kiszolgálásához is.

A működési kockázatok kapcsán például világossá vált, hogy egy rosszul végrehajtott feladat vagy egy informatikai probléma nem csupán technikai kérdések, hanem jelentős üzleti és reputációs következményekkel járhatnak. Láthatóvá vált, hogy a digitalizáció, az online bankolás és a mesterséges intelligencia térnyerése új lehetőségeket, de egyben új típusú veszélyeket, kihívásokat teremt a bankok számára. A működési kockázathoz kapcsolódó esettanulmányok fejlesztették az elemző gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát.

Több hallgató számára a szanálás és az üzletmenet-folytonosság témája jelentette a kurzus egyik legemlékezetesebb részét. A résztvevők betekintést kaptak abba, milyen tervekre, előkészületekre és szervezeti együttműködésre van szükség ahhoz, hogy egy bank krízishelyzetben is képes legyen fenntartani legfontosabb szolgáltatásait. 

A hallgatói visszajelzésekből az is kirajzolódik, hogy a kurzus pályaorientációs szempontból is értékes volt. A résztvevők kérdéseket tehettek fel, és képet kaphattak arról, milyen gyakornoki lehetőségek és karrierutak, szakmai fejlődési irányok léteznek a bankszektorban. 

A kurzus jól összekapcsolta az egyetemi tanulmányokat a gyakorlattal. Terítékre kerültek a Számvitel, a Vállalati pénzügyek és az Üzleti statisztika tárgyak keretében tanult ismeretek is.

A program kiváló lehetőség a következő évfolyamok számára is: intenzív, gyakorlatias és inspiráló betekintés egy olyan területre, amely a munkaerőpiacon egyre nagyobb jelentőséggel bír.