Érdemes TDK-dolgozatot írni, mert

• a dolgozat elkészítése lehetőséget biztosít egy érdekes szakmai probléma, tudományterület mélyebb megismerésére; 
• elsajátítható, illetve fejleszthető számos készség: a tudományos igényességű kutatómunka, szövegírás és prezentáció;
• az elvégzett munka az egyetemi képzés kötelező dolgozatainak alapja lehet (a konferenciára készített dolgozat projektfeladattá, szakdolgozattá fejleszthető tovább, egyes esetekben – a követelményeknek való megfelelés mellett – be is adható);
• az elért eredmény lehetőséget, ill. pluszpontokat jelenthet a szakmai, tanulmányi előmenetelhez, pályázatokhoz (pl. kari egyszeri tudományos ösztöndíj, EKÖP, Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj, MNB Ösztöndíj);
• a részvétel és a helyezés értékes szakmai és erkölcsi sikert jelent;
• elismerésre méltó eredmény a szakmai önéletrajzban;
• az így megkezdett munka megalapozhatja a kutatói pályát és a doktori képzés fontos feltétele.

A kari TDK konferencián való sikeres részvételhez az alábbi információkra érdemes tekintettel lenni:

• Egy naptári évben a GTK-n egyetlen konferencia kerül megrendezésre, amelynek időpontja hagyományosan az őszi félévben, novemberben van.
• A részvételnek nincs semmilyen tudományos, tanulmányi, szakmai előfeltétele.
• Nemcsak önállóan, hanem 2-3 hallgató együttműködésével is megvalósítható a szükséges munka. (Több szerző esetén kevesebb az egy hallgatóra eső munka, azonban feladat annak tisztázása, hogy mely rész kinek a saját munkája.)
• A munka megkezdéséhez szükség van: egy ELTE-s oktatóra, aki a hallgatói munka konzulense; egy GTK-hoz kapcsolódó kutatási kérdésre, koncepcióra.
• Üzleti problémához, projekthez kapcsolódóan is elvégezhető a kutatás, de a konferencián sikeres munkához egy adott szakterületen elismert elvek, módszerek „egyszerű” alkalmazásánál többre van szükség. 
• A TDK dolgozat nem titkosítható. (A dolgozat absztraktja elérhető lesz az interneten. Ilyen jellegű probléma esetén érdemes anonimizálni az érintetteket, torzítani az adatokat.) 
• A dolgozat magyarul és angolul is elkészíthető, a kari projektfeladat és szakdolgozat útmutatójához és sablonjához illeszkedő formai követelmények szerint PDF formátumban kell beadni.

Az érdeklődőknek javasolt, hogy mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a témájukban illetékes oktatóval. Amennyiben nem találnak maguknak konzulenst, vagy nem tudják, hogy az adott témában kihez fordulhatnának, a főbb témakörök szerint az alábbi kollégák tudnak iránymutatást nyújtani:

• Érveléselmélet & üzleti kommunikáció: Dr. Forrai Gábor (forrai [kukac] gtk.elte.hu)
• Marketing: Dr. Brávácz Ibolya (bravacz.ibolya [kukac] gtk.elte.hu)
• Menedzsment: Dr. Daruka Eszter (daruka [kukac] gtk.elte.hu)
• Üzleti jog: Dr. Pétervári Kinga (petervari [kukac] gtk.elte.hu)
• Makrogazdaság, gazdaságpolitika, nemzetközi pénzügyek & politikai gazdaságtan: Dr. Dombi Ákos (dombi [kukac] gtk.elte.hu)
• Pénzügyek: Dr. Tóth Tamás (totht [kukac] gtk.elte.hu)
• Számvitel: Dr. Karai Éva (karai [kukac] gtk.elte.hu)

A segítségkéréshez levelükben röviden írják körül a tervezett kutatási témát, amely alapján az illetékes kolléga konzulenst javasolhat. 

A kar alábbi oktatói konkrét kutatási témajavaslatokkal várják az érdeklődő hallgatókat.

Pénzügy és Számvitel Tanszék

Karai Éva           

• Kompetenciák, motivációk, elvárások változása a számviteli szakmában
• Kultúra (értékek, gyakorlatok, viselkedés) változásának hatása a számvitelre
• Nemzetközi és nemzeti standardok különbségeinek hatása nagyvállalatok pénzügyi és/vagy nempénzügyi jelentései alapján

Lamanda Gabriella

• Banki kockázatok kezelése
• Kihívások a bankszabályozásban
• Fenntarthatóság a bankszektorban

Ormos Mihály  

• Befektetési stratégiák teljesítményértékelése 
• Egyensúlyi árazás a tőkepiacon
• Volatilitás pénzügyi piacokon

Szekeres Bernadett

• Költségmenedzsmentből nyerhető információk hatása a vezetői döntéshozatalra, a beszámolók, riportok minőségére
• Az egységköltségszámításból nyerhető információk hasznosítása a vezetői döntéshozatal során.
• A projektkontrollingból nyerhető információk felhasználása a vezetői döntéshozatal során.

Szívós László   

• Vállalatok earnings management gyakorlatának empirikus vizsgálata iparágak, kultúrák és a corporate governance gyakorlat mentén
• Vállalati pénzügyi teljesítmény és az ESG teljesítmény kapcsolata különös tekintettel az ESG-vel kapcsolatos negatív hírek moderáló hatására
• Vállalati reziliencia kutatása kvalitatív tényezők tükrében

Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék

Árva Gábor

• Lágy számítási módszerek alkalmazása a menedzsmentben (vevői elégedettség értékelése, projektmenedzsment)
• Újszerű módszerek a vevői elégedettség értékelésére: AHP, strukturális egyenletmodellezés

Bedzsula Bálint

• Szervezeti tanulás, tanulószervezeti működés
• Kaizen - Lean (Toyota-módszer) szervezeti kultúra
• Önértékelés gyakorlata a szervezetfejlesztésben

Fáró Jenő

• Fa alapú modellek alkalmazása a gazdasági elemzésekben
• Új utak keresése a vállalati eredménymenedzsment modellezésében (pl.: model-based recursive partitioning a változók közötti interakciók adatvezérelt kimutatására)

Fazekas Éva Dóra

• Verseny és versenyjog az Európai Unióban

Jónás Tamás

• Elvárási szint alapú döntési módszerek alkalmazásai
• Csoportkonszenzus mértékek gazdasági alkalmazásai
• Folytonos logikák alkalmazása folyamatok értékelésére
• Logisztikus regressziós eljárások általánosított szigmoid függvényekkel 

Pádár Katalin

• A munkavállalói és szervezeti reziliencia (rugalmas reagálási képesség)
• Quiet Quitting
• Szervezetközi változtatási kezdeményezések/projektek/menedzsment

Pap András László

• Üzlet és emberi jogok

Pétervári Kinga

• Nemzetközi kereskedelmi jog (WTO)
• EU belső piac  

Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék

Molnár Márk

• Elektromos autózás és fenntarthatósági kérdések
• A Jevons-paradoxon napjainkban: csökkenthető-e az energiafogyasztásunk?
• Innovatív megoldások a közösségi közlekedésben

Pál Tamás Erik

• Monetáris politika
• Pénzügyi válságok

Marketing és Érveléselmélet Tanszék

Berki-Süle Margit

• Designmenedzsment a vállalati gyakorlatban

Forrai Gábor

• Környezetbarát preferenciák és vásárlói viselkedés
• Reklámüzenetek hatékonyságának vizsgálata
• Érvelés reklámokban

Hlédik Erika

• Vevői elvárások és preferenciák
• Online, mobil és offline vásárlási döntési folyamat
• Alternatív / innovatív termékek fogyasztói elfogadása             

Magyar Mária

• Társadalmi, kultúra marketing
• Menedzsment az üzleti hálózatban

Mandják Tibor

• A vonzóság mint a marketing lényege
• Kettős értékteremtés az üzleti cserében

Tanács János

• Termékvisszahívás hatása a reputációra/márkaimázsra
• Termékvisszahívási kommunikáció mint kríziskommunikáció, termékvisszahívási kommunikáció hatásának vizsgálata
• Win-lose vs. win-win tárgyalási hozzáállás vizsgálata adott célcsoportban
• A jelentős esemény jelentős okot kíván bias szerepe a konteók befogadásában adott magyar célcsoportban
• Social média reklamációk hatékony kezelése a konfliktusban nem érintett fogyasztók szempontjából

A részvétel feladatai (bővebb ismertetőt lásd lentebb a Gyakran Ismételt Kérdéseknél):

1. Téma és konzulens keresése: Új téma és konzulens megtalálása, vagy meglévő téma bővítése a korábbi (pl. projektfeladat) konzulenssel
2. Kutatási cél és terv rögzítése: a konzulens segítségével a feladatok és az időbeosztás elkészítése az aktuális határidőkre tekintettel
3. Regisztráció a kari konferenciára: a legfontosabb adatok megadásával az űrlapon a határidőig 
4. Kutatás megvalósítása és a dolgozat összeállítása (formai követelményeknek megfelelően)
5. Dolgozat elektronikus beadása 
6. Felkészülés a prezentációra
7. Részvétel a konferencián 

A regisztrációhoz az alábbi adatok megadása szükséges (a dolgozat címe és összefoglalója a beadáskor módosítható): 

• szerző(k)
• konzulens
• dolgozat címe
• dolgozat előzetes, rövid összefoglalója
• kulcsszavak

Hasznos dokumentumok:

• TDK-dolgozat sablon
• TDK-dolgozat bírálat
• TDK-előadás bírálat
• szakirodalmi és hivatkozási követelmények
• segédanyagok a dolgozat elkészítéséhez (lásd. szakdolgozati segédanyagok)

Kik vehetnek részt a Konferencián?

A kari TDK konferencián az ELTE alap- vagy mesterképzésben tanuló hallgatói vehetnek részt a képzésük abszolutóriumának megszerzése előtt, aktív hallgatói státusszal.

Milyen megkötések vonatkoznak a konzulensekre, szerzőtársakra?

A GTK TDK konferenciára csak ELTE-n oktató konzulenssel adható be dolgozat. (Minden esetben keresni kell egy oktatót, aki nevét is adva a dolgozathoz segíti a felkészülést.) A konzulensek, ill. a dolgozatot jegyző hallgatók száma optimális esetben maximum 3-3 fő. (Ettől indokolt esetben természetesen el lehet térni.) Több szerző esetén a dolgozatot csak a „felelős szerzőnek” kell regisztrálnia, ill. neki kell megadnia a társszerzők adatait is.

Hogyan érdemes elkezdeni?

A részvételhez keresnie kell egy ön számára érdekes tudományterületet, ill. egy oktatót konzulensnek.

Amennyiben még nem tudja pontosan, milyen területtel foglalkozna, keressen egy szimpatikus oktatót, akivel együtt dolgozna, és kérje segítségét a pontos terület megfogalmazásában.

Ha van egy konkrét tématerület, amely érdekli, keresse fel bátran a hozzá kapcsolódó oktatót, és egyeztessen vele. 

Hogyan vehetnek részt a konferencián azok az alapszakos hallgatók, akik a már teljesített Projektfeladat 2. tantárgy témájával akarnak nevezni?

A jelentkezéshez egyeztessen a Projektfeladat 2. tantárgy konzulensével, az eddigi munka jó alapot jelenthet a TDK-dolgozathoz. Általános szabályként a TDK-ra beadott dolgozatnak túl kell mutatnia a Projektfeladat 2. dolgozat eredményein, és/vagy másra kell fókuszálnia. (A Projektfeladat 2. dolgozat nem adható be változatlan tartalommal. Az üzleti problémák megoldása tipikusan tudományos oldalról erősíthető, kiegészíthető. A TDK konferenciára a korábban készített dolgozat egy része is kibővíthető.) A TDK-n bemutatott dolgozat – ha az megfelel a tantárgyi követelményeknek – érdemi változtatás nélkül beadható alapszakos szakdolgozatként.

Mi az ütemezése a konferenciát megelőző időszaknak?

A konferencián való részvétel feltétele az elvégzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és az eredményeket bemutató szóbeli előadás megtartása. A munka így minden esetben előre megtervezett, szisztematikus (elméleti és/vagy gyakorlati) kutatással veszi kezdetét, ami tématerületenként eltérő időszükségletű. Ezért érdemes időben, szerencsés esetben még a tavaszi félévben elkezdeni az őszi félévben (novemberben) megrendezendő kari TDK konferenciára a felkészülést. (Egy teljes értékű kutatás lebonyolításához szükség lehet fél évre, tehát olykor már tavasszal el kell kezdeni a munkát!) Az őszi félév közepéig, kb. október végéig lehet jelentkezni a konferenciára. A dolgozatok leadásának határideje általában november eleje. A konferencia napja kb. egy héttel a leadás utáni munkanap.

Hogyan kell jelentkezni a konferenciára?

A nyár folyamán nyílik meg a lehetőség a konferenciára történő jelentkezésre. A jelentkezés felülete egy online űrlap (ELTE-azonosítás szükséges), ahol alapvető adatok megadásával kell rögzíteni a dolgozat szerzőjét, konzulensét, a választott tématerületet. Továbbá meg kell adni a dolgozat címét, valamint a formai és tartalmi követelmények figyelembevételével elkészített magyar és angol nyelvű előzetes (tervezett) összefoglalót is. Jelentkezése a részvételi nyilatkozat elfogadásával aktiválódik. Ezután az adott év aktuális információiról a résztvevők időben tájékoztatást kapnak e-mailben.

Hogyan kell elkészíteni az összefoglalókat?

A dolgozatok összefoglalójában a dolgozat tömörítvényét kell megjeleníteni. A tömörítvény hossza max. 300 szó. Az összefoglaló tartalmi követelménye, hogy térjen ki a kutatás alapkérdésére, a célkitűzésekre, az alkalmazott módszertanra, valamint a legfontosabb megállapításokra, következtetésekre. Irodalomjegyzéket csak indokolt esetben adjon meg. 

Hogyan ajánlott elkészíteni a dolgozatot?

A dolgozatnak az egyetemi képzésben oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, a konzulens által vezetett munkának kell lennie. Bár a lényeg a minőségen van, fontos figyelni a formai megvalósításra is. A TDK-dolgozatnak a saját kutatás eredményére kell fókuszálnia. A tudományos munkáktól elvárt tipikus elemekre is érdemes kitérni:
– Mi a megválaszolandó kutatási kérdés?
– Mi az alkalmazott kutatási modell/módszertan?
– Mi a kialakított válasz, melyek az elért eredmények?

A nagyon rövid dolgozatok esetén sokszor hiányzik a megfelelő irodalomkutatás vagy a munka, ill. eredmények értékelhető leírása. A nagyon hosszú dolgozatok pedig rendszerint arról tanúskodnak, hogy a szerző nem képes a lényeget megfelelően kiemelni, vagy túl hosszú az általános szakirodalmi feldolgozás. A készítés során figyelembe kell venni a konferencia kapcsán általánosan megfogalmazott formai követelményeket (lásd Dokumentumok). A dolgozat felépítését első sorban a téma, a terület, ill. a kutatás sajátosságai határozzák meg, de hasznos lehet a bírálati szempontok (lásd Dokumentumok) áttanulmányozása is.

Hogyan kell beadni a dolgozatot?

A konferencián való részvétel feltétele az elvégzett kutatást összefoglaló dolgozat elkészítése, határidőn belüli beadása. A dolgozatok leadásának határideje november eleje. A beadás felülete egy online űrlap (ELTE-azonosítás szükséges), ahol alapvető adatok ismételt megadásával kell rögzíteni a dolgozat szerzőjét, konzulensét, a választott tématerületet. Továbbá meg kell adni a dolgozat végleges címét, valamint a formai és tartalmi követelmények figyelembevételével elkészített magyar és angol nyelvű végleges összefoglalót is. 

Hogyan érdemes felkészülni a prezentációra?

A dolgozatleadás határideje után a szekciók beosztása is véglegesítésre kerül. Az egyes szekciókban tipikusan 10-15 percben kerülhetnek bemutatásra a dolgozatok. A prezentációhoz pptx vagy pdf formátumú segédanyag használható, amelyet a szekció bizottságának kell megküldeni a konferencia előtti napig. A prezentálás általános irányelvein túl érdemes a bírálati szempontokat is figyelembe venni (lásd Dokumentumok). A kutatás, ill. a dolgozat bemutatásakor érdemes a saját elvégzett munkára és eredményeire fektetni a hangsúlyt!

Hogyan zajlik a konferencia?

A konferencián lehetőség szerint tudomány-, ill. tématerületenként külön szekcióba kerülnek a dolgozatok, amely beosztás alapját a jelentkezéskor megadott téma jelenti, de ettől a szervezők eltérő beosztást is kialakíthatnak.

Érdemes a meghirdetett kezdési időpont előtt a helyszínre érkezni a megfelelő felkészüléshez, a technika kipróbálásához. A szekciók bizottsága dönt a prezentációk sorrendjéről, a kapcsolódó kérdések megvitatásának módjáról. A szekció előadói számára ajánlott és elvárt, hogy végighallgassák az összes prezentációt. A résztvevőkön túl oktatók, hallgatók és érdeklődők is részt vehetnek az előadásokon. Indokolt esetben, külön engedéllyel lehetőség van a prezentáció online megtartására. A bizottság a szekció zárásakor röviden értékelheti az elhangzott prezentációkat, de eredményt nem hirdet!

A konferencia zárásaként az eredményhirdetésen a díjazottak oklevelet vehetnek át.

Kik és mikor vehetnek részt OTDK-n?

A szekciók bizottsága a helyezést elért dolgozatok közül választja ki azokat, amelyeknek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) való indulását támogatja. (Tehát nem biztos, hogy az első helyezett indulási jogot szerez.) Az OTDK kétévente kerül megrendezésre, amelyről bővebb információ itt található: http://otdt.hu A nevezetteknek figyelnie kell a nevezési határidőket és feladatokat!