A Tudományos Diákköri (TDK) Konferencia lehetőséget ad arra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók egy érdekes szakmai vagy tudományos kérdéssel az egyetemi tanulmányok követelményein túlmutató mélységben foglalkozzanak, önálló kutatást vagy elemzést végezzenek, és eredményeiket szakmai közönség előtt mutassák be.
A kari TDK alapja az önképzés, az érdemi többletteljesítmény és a tehetséggondozás.
Mi a TDK, és miért érdemes részt venni benne?
elmélyülhet egy Ön által választott szakmai vagy tudományos kérdésben;
tapasztalatot szerezhet önálló kutatásban, elemzésben és tudományos szövegalkotásban;
fejlesztheti szakmai prezentációs és vitakészségét;
személyre szabott szakmai támogatást és visszajelzést kaphat.
A TDK során megkezdett munka további kutatás, projektfeladat vagy szakdolgozat alapja is lehet. Kiemelkedő teljesítmény esetén lehetőség nyílhat az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) való részvételre.
Ki vehet részt?
A kari TDK-konferenciára az ELTE hallgatói karra tekintet nélkül jelentkezhetnek. A részvételhez nincs külön előzetes tudományos, tanulmányi vagy szakmai teljesítményfeltétel. Az aktuális konferencia jelentkezési, tartalmi és határidős követelményeit természetesen teljesíteni kell.
Más felsőoktatási intézmény hallgatójának részvétele előzetes egyeztetés és jóváhagyás alapján lehetséges.
Egy dolgozat készülhet önállóan vagy két hallgató együttműködésében, és legfeljebb két konzulens kapcsolódhat hozzá. Két szerző esetén a szerzők saját hozzájárulását egyértelműen el kell különíteni.
Hogyan kezdjen hozzá?
A munka megkezdéséhez elsősorban egy, a Kar szakmai területeihez kapcsolódó kutatási kérdésre vagy témára, egy előzetes kutatási tervre, valamint a munkát támogató konzulensre van szükség.
Érdemes minél korábban felvennie a kapcsolatot az adott területtel foglalkozó oktatóval, mivel egy új kutatás elvégzéséhez több hónapnyi munkára is szükség lehet. A konzulens segíthet a kutatási kérdés pontosításában, a megfelelő szakirodalmi és módszertani irány kialakításában, valamint a kutatási folyamat megtervezésében.
Ha van kutatási ötlete, de nem talál megfelelő konzulenst, vagy nem tudja, kihez érdemes fordulnia, röviden írja le tervezett témáját a tdk@gtk.elte.hu címre.
Tématerületek
A kari TDK-dolgozatok a Kar oktatási és kutatási profiljához illeszkedően a következő fő tématerületekhez kapcsolódhatnak:
Érveléselmélet
Gazdaságpolitika, összehasonlító gazdaságtan
Marketing
Menedzsment
Pénzügy
Számvitel
Üzleti jog
A jelentkezéskor ezek közül kell tématerületet választania. A konferencia tényleges szekcióit a beérkező dolgozatok témája alapján alakítjuk ki.
TDK-témák és konzulensek
A kar alábbi oktatói konkrét kutatási témajavaslatokkal várják az érdeklődő hallgatókat.
Pénzügy és Számvitel Tanszék
Büdy Zoltán
- Belső vállalati kontrollok értékteremtő tulajdonsága
- Kompetenciavagyon értékelés IFRS standardok keretelvű alkalmazásának kihívásai
- Kockázati hajlandóság hatás a felelős vállatirányítás stílusára
Fortvingler Judit
- Tudásfelfogás hatása a teljesítményre számvitelben
- Motivációs hallgatói profilok pénzügy-számvitel területen
Karai Éva
- Kompetenciák, motivációk, elvárások változása a számviteli szakmában
- Kultúra (értékek, gyakorlatok, viselkedés) változásának hatása a számvitelre
- Nemzetközi és nemzeti standardok különbségeinek hatása nagyvállalatok pénzügyi és/vagy nempénzügyi jelentései alapján
Lamanda Gabriella
- Kihívások a banki kockázatok kezelésében
- Fenntarthatóság a bankszektorban, ESG kockázatok kezelése
Lawrence, Baude Patrick
- Applications of causal inference research designs in applied microeconomics
Ormos Mihály
- Befektetési stratégiák teljesítményértékelése
- Egyensúlyi árazás a tőkepiacon
- Volatilitás pénzügyi piacokon
Szekeres Bernadett
- Költségmenedzsmentből nyerhető információk hatása a vezetői döntéshozatalra, a beszámolók, riportok minőségére
- Az egységköltségszámításból nyerhető információk hasznosítása a vezetői döntéshozatal során.
- A projektkontrollingból nyerhető információk felhasználása a vezetői döntéshozatal során.
Szívós László
- Vállalatok earnings management gyakorlatának empirikus vizsgálata iparágok, kulturák és a corporate governance gyakorlat mentén
- Vállalati pénzügyi teljesítmény és az ESG teljesítmény kapcsolata különösen tekintettel az ESG-vel kapcsolatos negatív hírek moderáló hatására
- Earnings management merger and acquisition ügyletek során, különös tekintettel az earnout EM-re gyakorolt hatására.
Tóth Tamás
- Fundamentális vállalatértékelési modszerek előrejelző képességének statisztikai alapú tesztelése
- A pénzügyi maradványérték-számítás (terminal value) feltételei teljesülésének statisztikai alapú tesztelése
- Országkockázat kezelésének módszerei a vállalatértékelésben és azok statisztikai tesztelése
Tóthné Rózsa Ildikó
- Tőzsdei vállalkozások beszámolóinak összehasonlítása nem tőzsdén lévő társaságok beszámolóival (nemcsak magyar)
- IFRS és magyar konszolidált beszámoló eltéréseinek vizsgálata egy befektető szempontjából
- Halasztott adózás magyar és IFRS alapokon
Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék
Árva Gábor
- Lágy számítási módszerek alkalmazása a menedzsmentben (vevői elégedettség értékelése, projektmenedzsment)
- Újszerű módszerek a vevői elégedettség értékelésére: AHP, strukturális egyenletmodellezés
Bedzsula Bálint
- Szervezeti tanulás, tanulószervezeti működés elméletben és gyakorlatban
- Lean/Kaizen mint tanulási rendszer (nem csak eszköztár)
- Önértékelés és érettségi felmérés szervezetfejlesztésben
- Önszabályozó tanulás a felsőoktatásban: hogyan tanulnak a hallgatók valójában?
- Pszichológiai biztonság és részvétel: mikor mernek megszólalni az emberek?
Daruka Eszter
- HR kihívások napjainkban
- Vállalati tehetségmenedzsment
Fáró Jenő
- Fa alapú modellek alkalmazása a gazdasági elemzésekben
- Új utak keresése a vállalati eredménymenedzsment modellezésében (pl.: model-based recursive partitioning a változók közötti interakciók adatvezérelt kimutatására)
Fazekas Éva Dóra
- Verseny és versenyjog az Európai Unióban
Gazdag Gergely
- fsQCA módszertan alkalmazása stratégiai menedzsment sikeresség mérésére
- Exploráció-exploitáció / dinamikus képességek hozzájárulása a limitált erőforrással bíró vállalatok sikeréhez
Hoffmann Piroska
- Vezetői kihívások, vezetői szerepek hibrid és virtuális szervezetkben
- Vállalati stratégia alkotás turbulens környezetben
- Együttműködés és bizalom multikulturális szervezetekben
- Munkahelyi stressz: okai, következményei és reziliencia
Jónás Tamás
- Elvárási szint alapú döntési módszerek alkalmazásai
- Csoportkonszenzus mértékek gazdasági alkalmazásai
- Folytonos logikák alkalmazása folyamatok értékelésére
- Logisztikus regressziós eljárások általánosított szigmoid függvényekkel
Kozák Anita
- Szervezeti kultúra és munkavállalói attitűdök/magatartás közötti kapcsolatok vizsgálata
- Modern vezetéselmélet
- Generációs kérdések a munkahelyen
Pádár Katalin
- A munkavállalói és szervezeti reziliencia (rugalmas reagálási képesség)
- Quiet Quitting
- Szervezetközi változtatási kezdeményezések/projektek/menedzsment
Pap András László
- Üzlet és emberi jogok
Pétervári Kinga
- Nemzetközi kereskedelmi jog (WTO) - esettanulmány - pl. protekcionizmus v. liberalizmus, vitarendezési eljárások, stb
- EU belső piac - esettanulmányok - pl. alapvető szabadságjogok konfliktusa, kereskedelmi szabadság v. alapvető alkotmányos jogok stb.
- A magántulajdon infrastruktúrája, a tulajdon szentsége, a tulajdonjog védelme v. fenntarthatóság - esettanulmány
- A (gazdasági) jog a politika / morál / mezsgyéjén - esettanulmány (pl a döntéshozók felelőssége, ki őrzi az őrzőket?
- EU kereskedelmi politika - esettanulmány - EU döntéshozatal, hatékonyság, federatív Európa?
Szánthó Péter István
- Digitális platformok szabályozási kérdései (versenyjog, adatvédelem, alapjogok, közösségi média, DSA, DMA)
- Mesterséges intelligencia szabályozási kérdései (AI Act, ágazati szabályozások, alapjogi összefüggések)
Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék
Molnár Márk
- Elektromos autózás és fenntarthatósági kérdések
- A Jevons-paradoxon napjainkban: csökkenthető-e az energiafogyasztásunk?
- Innovatív megoldások a közösségi közlekedésben
Pál Tamás Erik
- Monetáris politika
- Pénzügyi válságok
Marketing és Érveléselmélet Tanszék
Bence-Kiss Krisztina
- AI alkalmazások a marketing gyakorlatában
- TikTok marketing
- Közösségi média marketing fogyasztói megítélése
- Vallásmarketing a közösségi médiában
Berki-Süle Margit
- Design(menedzsment) szerepe a vállalati gyakorlatban
Brávácz Ibolya
- Innovatív megoldások az online marketing területén
- Innovatív megoldások a kereskedelmi marketingben
- ·Szolgáltatásmarketing
Forrai Gábor
- Környezetbarát preferenciák és vásárlói viselkedés
- Reklámüzenetek hatékonyságának vizsgálata
- Érvelés reklámokban
Hlédik Erika
- Vevői elvárások és preferenciák
- Online, mobil és offline vásárlási döntési folyamat
- Alternatív / innovatív termékek fogyasztói elfogadása
Magyar Mária
- Adatvezérelt marketing stratégiák hatása
- Menedzsment az üzleti hálózatban
- Társadalmi marketing és értékteremtés
Mandják Tibor
- A vonzóság mint a marketing lényege
- Kettős értékteremtés az üzleti cserében
Margitay Tihamér
- Vevői elvárások, preferenciák, attitüdök
- Marketing kommunikáció hatásának mérése
Tanács János
- Termékvisszahívás hatása a reputációra/márkaimázsra
- Termékvisszahívási kommunikáció mint kríziskommunikáció, termékvisszahívási kommunikáció hatásának vizsgálata
- Win-lose vs. win-win tárgyalási hozzáállás vizsgálata adott célcsoportban
- A jelentős esemény jelentős okot kíván bias szerepe a konteók befogadásában adott magyar célcsoportban
- Social média reklamációk hatékony kezelése a konfliktusban nem érintett fogyasztók szempontjából
Zemplén Gábor Áron
- Módszertani fókuszú elemzések, pl. attitűd-viselkedés szakadék vizsgálata (kérdőíves kutatás)
Milyen munka számít TDK-dolgozatnak?
A TDK nem egy tantárgyi dolgozat egyszerű újbóli beadása. A dolgozatnak az egyetemi tananyag rutinszerű alkalmazásán túlmutató, tudományos igényű önálló munkát kell bemutatnia.
Egy jól felépített TDK-dolgozatban egyértelműen azonosítható
a kutatási kérdés és a kutatás célja;
a releváns szakirodalmi és elméleti háttér;
az alkalmazott kutatási vagy elemzési megközelítés;
a szerző saját elemzése és eredményei;
a kutatási kérdésre adott válasz és a levont következtetések.
A kutatás kapcsolódhat konkrét üzleti problémához, szervezethez vagy projekthez is. Tudományos TDK-munkához azonban egy adott szakterület ismert elveinek vagy módszereinek egyszerű alkalmazásán túlmutató önálló kérdésfeltevésre, elemzésre és eredményre van szükség.
Egy jól sikerült projektfeladat jó kiindulópont lehet, de változatlan formában nem nyújtható be TDK-dolgozatként. Érdemi szakmai és tudományos továbbfejlesztésre van szükség.
Hogyan épül fel a TDK-folyamat?
Téma és konzulens választása
Kutatási kérdés és kutatási terv kialakítása, az érdemi kutatás elvégzése
Jelentkezés az aktuális kari TDK-konferenciára
A kutatás lezárása és a dolgozat elkészítése
A végleges dolgozat benyújtása
Felkészülés a prezentációra
A dolgozat és az eredmények bemutatása a konferencián
Szakmai visszajelzés, eredmény és – kiemelkedő teljesítmény esetén – OTDK-javaslat
A jelentkezés előzetes regisztráció: a jelentkezéskor megadott dolgozatcím és absztrakt a végleges dolgozat beadásakor még aktualizálható.
Az adott év pontos határidőit, valamint a jelentkezési és beadási felületeket mindig az aktuális kari TDK-konferencia oldal tartalmazza.
A TDK-dolgozat fő követelményei
A dolgozat elkészítését a hallgató által választott konzulens szakmai támogatása kíséri. A konzulens segíti a kutatási kérdés pontosítását, a dolgozat szakmai és módszertani megalapozását, valamint a kutatási folyamat és a dolgozat felépítésének kialakítását. A dolgozat végleges szakmai tartalmáért és a benyújtott munka minőségéért ugyanakkor a hallgató felel.
Az alap- és mesterképzésekhez készült kari Szakdolgozat-készítés útmutatói szintén hasznos támpontot nyújtanak a TDK-dolgozat elkészítéséhez. Az útmutatók a dolgozat felépítésével, formai követelményeivel, a hivatkozásokkal és a kutatási munka dokumentálásával kapcsolatban is tartalmaznak releváns információkat. A TDK-dolgozat esetében azonban mindig a jelen tájékoztatóban, a kari TDK-dolgozati sablonban és az aktuális TDK-felhívásban meghatározott sajátos követelményeket kell alkalmazni.
BSc szakdolgozat-készítési útmutatók | MSc szakdolgozat-készítési útmutatók
A dolgozat magyar vagy angol nyelven készíthető. Elkészítéséhez használható a kari TDK-dolgozati sablon, vagy a kari szakdolgozati sablon a TDK-specifikus eltérések kötelező alkalmazásával. A dolgozatot minden esetben DOCX formátumban kell benyújtani.
Magyar nyelvű sablon | Angol nyelvű sablon
Az absztraktra vonatkozó követelmények
A jelentkezés és a végleges dolgozat beadása során az absztraktra eltérő követelmények vonatkoznak.
A konferenciára történő jelentkezéskor egyetlen előzetes absztraktot kell megadni, a tervezett dolgozat nyelvén.
Magyar nyelvűre tervezett dolgozat esetén magyar nyelvű absztraktot kell benyújtani.
Angol nyelvűre tervezett dolgozat esetén angol nyelvű absztraktot kell benyújtani.
A jelentkezéskor megadott absztrakt előzetes változat, amely a kutatás és a dolgozat elkészítése során még módosítható.
A végleges dolgozat beadásakor már a végleges absztraktot vagy absztraktokat kell benyújtani, és ezeknek a feltöltött dolgozatban is szerepelniük kell.
Magyar nyelvű dolgozat esetén magyar és angol nyelvű absztrakt szükséges.
Angol nyelvű dolgozat esetén angol nyelvű absztrakt szükséges; magyar nyelvű absztrakt nem kötelező.
Minden kötelező absztrakt terjedelme 1500–2500 karakter szóközökkel együtt.
A dolgozatleadási űrlapon megadott végleges absztrakt vagy absztraktok felülírják a jelentkezéskor megadott előzetes absztraktot.
A dolgozat maximális terjedelme 80 oldal a Bevezetés első oldalától a Következtetések utolsó oldaláig. Minimumterjedelmi követelmény nincs.
A dolgozat része a szerzőségre, a források és adatok megfelelő használatára, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó nyilatkozat és dokumentáció.
A TDK-dolgozat nem titkosítható, és az absztrakt nyilvánosan közzétehető. Bizalmas vagy érzékeny adatok használata esetén ezért a kutatást úgy kell megtervezni, hogy a publikálhatóság megfelelő anonimizálással, aggregálással vagy más szakmailag megfelelő adatvédelmi megoldással biztosítható legyen.
A dolgozat és az előadás részletes értékelési szempontjai már a felkészülés során megismerhetők az ELTE GTK TDK értékelési szempontok dokumentumból.
A konferencia menete és a prezentáció
A Kar évente egy kari TDK-konferenciát rendez, jellemzően az őszi félévben, novemberben.
A TDK-konferencia nyilvános szakmai esemény: az előadásokat az érdeklődők a termek befogadóképességének határáig látogathatják.
Főszabály szerint a részvétel személyes. Ha a hallgató az adott félévben Erasmus-tanulmányúton vesz részt, a konferencia erre külön online technikai megoldással számol.
Az előadóknak a szekció kezdése előtt 15 perccel kell megérkezniük a prezentáció technikai beüzemelésére.
A prezentációt nem kell előzetesen elküldeni vagy feltölteni. Személyes előadás esetén a diasort pendrive-ról, Microsoft PowerPoint-kompatibilis (.pptx) vagy PDF formátumban kell a teremben rendelkezésre álló számítógépre másolni. Saját számítógép használatára nincs lehetőség. PowerPoint-prezentáció esetén Microsoft PowerPoint-kompatibilis standard betűtípus használata ajánlott a megjelenítési és tördelési problémák elkerülésére.
Az előadás időtartama 10 perc, amelyet körülbelül 5–10 perc kérdés és szakmai vita követ.
A diasornak nincs előírt felépítése. Érdemes elsősorban a kutatási kérdésre, a saját kutatási vagy elemzési munkára, a tudományos eredményekre és a következtetésekre összpontosítania.
Az előadások sorrendjét előre rögzítjük, és a meghirdetett sorrend kötött, hogy a párhuzamos szekciók programja előre tervezhető és átjárható legyen.
A konferencia egészének működését támogató, elismerő és konstruktív szakmai légkör határozza meg.
Program és absztraktkötet
Az aktuális konferencia szekcióbeosztását, részletes programját és online absztraktkötetét a konferencia honlapján tesszük közzé.
A program tartalmazza a szekciók helyszínét és az előadások kötött sorrendjét. Az online absztraktkötetben a résztvevő hallgatók kutatásainak végleges összefoglalói érhetők el.
Értékelés és visszajelzés
A kari TDK-konferencián az OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójának aktuális dolgozat- és előadásértékelési szempontjait, valamint 60/40 pontos értékelési struktúráját alkalmazzuk.
A TDK-teljesítményt 100 pontos rendszerben értékeljük:
dolgozat: legfeljebb 60 pont;
előadás és szakmai vita: legfeljebb 40 pont.
A dolgozatot független szakmai bíráló értékeli. A szekcióbizottság a szekció dolgozatainak átfogó ismeretében véglegesíti az írásbeli értékelést, és szakmailag indokolt esetben egyhangú, dokumentált döntéssel módosíthatja azt.
Az előadást és a szakmai vitát a szekcióbizottság tagjai értékelik.
A részletes értékelési szempontok előzetesen megismerhetők, így azok a dolgozat és a prezentáció elkészítéséhez is támpontot adnak.
A pontszámok belső értékelési adatok. A konferencia után minden hallgató megkapja a dolgozatára érkezett szöveges szakmai értékelést, pontszám nélkül.
Díjazás és OTDK
A helyezésekről és a különdíjakról a szekcióbizottság a dolgozat és a konferencián nyújtott teljesítmény szakmai értékelése alapján dönt.
A díjazás alapja minden esetben a munka tudományos és szakmai minősége. A meghatározott arány felső korlátot jelent, nem kiosztandó díjszámot.
Főszabályként a szekcióban bemutatott dolgozatok legfeljebb 50%-a részesülhet I–III. helyezésben. Ettől kivételes, szakmailag indokolt esetben el lehet térni.
Különdíj olyan, helyezést el nem érő dolgozatnak adható, amely az értékelés alapján a helyezettekhez legközelebb áll, és szakmai értékei alapján külön elismerést érdemel. Ugyanaz a dolgozat helyezésben és különdíjban nem részesülhet.
Az ELTE GTK kari konferenciájáról OTDK-nevezésre kizárólag I–III. helyezést elért dolgozat javasolható. Az OTDK-javaslatról a szekcióbizottság dönt.
Hasznos dokumentumok és kapcsolat
Közvetlenül letölthető dokumentumok:
ELTE GTK TDK – dolgozat- és előadásértékelési szempontok (PDF)
További információk:
Kérdés esetén írjon a kari TDK-felelősnek, Dr. Bedzsula Bálintnak a tdk@gtk.elte.hu címre.