Hallgatóknak

A doktori képzés szabályozása
A képzés szerkezete
Komplex vizsga
Fokozatszerzési követelmények
Bírálati eljárás
Hasznos linkek

A DOKTORI KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSA

A doktori képzéssel és a doktori iskola működésére vonatkozó szabályok:

A doktori képzés rendszeréről további általános tájékoztatás itt található.

A KÉPZÉS SZERKEZETE

A képzés két szakaszra bomlik egy közbülső ellenőrzéssel, az úgy nevezett komplex vizsgával:

1. Képzési és kutatási szakasz: 1–4. (aktív) szemeszter, amelyben a tantermi órákat is tartalmazó szervezett képzés, valamint a publikációkat és a disszertációt megalapozó kutatás folyik (az aktív/passzív félévek választására, a regisztrációra a hallgatói jogviszony általános szabályai vonatkoznak: egybefüggően két passzív félévet tölthet el a hallgató, az egybefüggően passzív 3. félévet a tudományági doktori tanács engedélyezi; a passzív félévek összes száma egyébként nem korlátozott) 

Komplex vizsga: a 4. aktív félév végén le kell tenni; sikeres teljesítése a doktori képzés folytatásának a feltétele. Nem teljesítése esetén a hallgatói jogviszony megszűnik. 

2. Kutatási és disszertációs szakasz: 5–8. (aktív) szemeszter, amelyben a publikációk készítése és megjelentetése, valamint a disszertáció elkészítése a fő cél (ebben a ciklusban összesen 2 passzív félév vehető igénybe). 

A doktorandusznak mindkét képzési szakaszban a Doktori Iskola képzési tervében meghatározott kreditet és a kritérium tárgyakat kell teljesítenie. A 8 féléves képzési szakasz sikeres teljesítése után a doktorandusz abszolutóriumot szerez. A képzés sikeres befejezése után van lehetőség a fokozatszerzésre. A fokozatszerzés doktorjelölti jogviszony keretében történik. Doktori fokozatot szerezni a fokozatszerzési követelmények teljesítésével, valamint egy disszertáció benyújtásával és megvédésével lehet. A doktori értekezést a komplex vizsga letételétől számított 3 éven belül be kell nyújtani. Ezt a határidőt a doktori tanács – különös méltányosságból – további egy évvel meghosszabbíthatja.

KOMPLEX VIZSGA

(Részletes szabályok: EDSZ 6/7. sz melléklet 25–29.§)

A komplex vizsga az eslő, képzési és kutatási szakaszban megszerzett elméleti ismereteket kéri számon, valamint a kutatási és disszertációs szakaszra való felkészültséget méri fel.

A komplex vizsga két fő részből áll:

  1. Elméleti rész: A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó két tárgyból tesz vizsgát. A számonkérhető ismereteket, illetőleg tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. 
  2. Disszertációs rész: A vizsgázó 15 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés kutatási és disszertációs szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a doktori értekezés elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet.

A komplex vizsgán az a szervezett doktori képzésben tanuló doktorandusz vehet részt, aki teljesítette a doktori iskola képzési tervében a képzési és kutatási szakaszra előírt tanulmányi és kutatási krediteket, valamint egalizációs kritériumtárgyakat.

A komplex vizsgára jelentkezéshez a témavezető írásban értékeli a hallgatónak a képzési és kutatási szakaszban mutatott teljesítményét, és állást foglal a komplex vizsgára bocsáthatóságról.

A komplex vizsgára és a doktori fokozat megszerzésére előzetes doktori képzés nélkül az is jelentkezhet (egyéni felkészülő), aki a diplomáját a jelentkezést megelőzően legalább öt évvel korábban szerezte, megfelel doktori iskolába való felvétel feltételeinek, és szakmai, tudományos tevékenysége alapján megállapítható, hogy munkássága megfelel az adott doktori iskola képzési tervében legalább a képzési és kutatási szakaszra előírt követelményeknek. Ilyen jelöletek esetében a komplex vizsgára bocsátásról a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) habitusvizsgálatot folytat le. A habitusvizsgálat során értékeli a jelentkező szakmai életrajzát, a kérelem benyújtása előtt folytatott tudományos teljesítményét, tudományos közleményeit, más szakmai munkásságát, oktatási tevékenységét, s ennek alapján javaslatot tesz Gazdálkodástudományi Doktori Tanácsnak (GDT) a komplex vizsgára bocsátásra. A GDT a DIT javaslata alapján dönt a jelentkező felvételéről és a komplex vizsgára bocsátásról.

A tavaszi vizsgaidőszakban tartandó komplex vizsgára minden év március 31-ig, a téli vizsgaidőszakban tartandó komplex vizsgára október 31-ig kell jelentkezni, a Tanulmányi Hivatalban benyújtott jelentkezési lappal lehet. A jelentkezéshez legkésőbb az adott félév szorgalmi időszakának vége előtt két héttel mellékelni kell egy 15-20 ezer karakter terjedelmű angol nyelvű disszertációs tervet vagy egy angol nyelvű tanulmányt. 

A komplex vizsgára előzetes doktori képzés nélkül jelentkezőnek az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl csatolnia kell:

  • szakmai önéletrajzát,
  • a doktori iskolába való felvételhez szükséges, a jogszabályokban és a jelen szabályzatban előírt dokumentumokat,
  • az eddigi szakmai, tudományos, oktatói munkájáról szóló írásbeli összefoglalót, és az ezt igazoló dokumentumokat. Tudományos tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (MTMT) nyilvántartott közleményekkel kell igazolnia,
  • a habitusvizsgálat és komplex vizsga díjának befizetéséről szóló igazolást.

A GDT legkésőbb a tanulmányi időszak végéig dönt arról, hogy a doktoranduszt vagy doktori képzésben részt nem vevő jelentkezőt komplex vizsgára bocsátja-e. A komplex vizsgát háromfős vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek legalább egyik tagja nem áll közalkalmazott viszonyban az egyetemmel. Ha a vizsgázó a komplex vizsga elméleti tárgyai valamelyikére vagy mindegyikre nem megfelelt minősítést kap, e tárgy(ak)ból ugyanabban a vizsgaidőszakban utóvizsgát tehet. A komplex vizsga nem megfelelt disszertációs része viszont utóvizsgán nem javítható.

FOKOZATSZERZÉSI KÖVETELMÉNYEK

(Részletes szabályok: Doktori Iskola Működési Szabályzat 10–11.§)

A bírálati (fokozatszerzési) eljárás elindításának feltétele a publikációs és a nyelvi követelmények teljesítése.

A fokozatszerzés publikációs követelményei

A jelöltnek legalább négy publikációból legalább 20 publikációs pontot kell szereznie. Az egyes publikációk által szerzett pontok a következők:

Magyar nyelvű könyvfejezet, szakkönyv, monográfia
ívenként* 2 pont, max. 8 pont

2–8

Idegen nyelvű könyvfejezet, szakkönyv, monográfia 
ívenként* 3 pont, max. 10 pont

3–10 

Web of Science Emerging sources-ben szereplő folyóiratban megjelent tanulmány

5

Q4-es Scimago minősítésű folyóiratban megjelent tanulmány 

3

Q3-es Scimago minősítésű folyóiratban megjelent tanulmány 

5

Q2-es Scimago minősítésű folyóiratban megjelent tanulmány 

7

Q1-es Scimago minősítésű folyóiratban megjelent tanulmány 

10

Web of Science által indexelt folyóirat Clarivate Analytics Impact Factor-ral 

10

MTA IX. osztály GMB kiemelt folyóiratlistán szereplő magyar nyelvű folyóiratcikk (A és B kategória)

4

MTA IX. osztály GMB kiemelt folyóiratlistán szereplő magyar nyelvű folyóiratcikk (C és D kategória)

3

Magyar konferencia proceedingsben megjelent tanulmány

2

Nemzetközi konferencia proceedingsben megjelent tanulmány

3

Scopusban szereplő konferencia proceedingsben megjelent tanulmány 

4

Web of Science-ben szereplő konferencia proceedingsben megjelent tanulmány 

4

(*) Egy szerzői ív = 40 ezer karakter a szóközöket is beleértve.

A 20 pont megszerzésén túlmenően teljesülnie kell az alábbi feltételeknek:

  • legalább 4 db tudományos közlemény;
  • legalább 2 idegen nyelvű folyóiratcikk;
  • minimum 10 pont a kiemelt (szürke) sorokban szereplő tételekkel, amiből legfeljebb 4 pont szerezhető magyar nyelvű folyóiratcikkel

Egy publikációra csak egyetlen besorolás alapján jár pont, ugyanazzal a tudományos tartalommal bíró alkotás nem számolható el pl. konferenciacikként majd folyóiratcikként. Minden esetben a jelölt számára kedvezőbb besorolás a mérvadó. 

Amennyiben egy folyóiratot különböző diszciplínákban a Scimago másként minősít, akkor a jelölt számára kedvezőbb minősítés alapján kell a pontot meghatározni. A Scimago minősítés az elfogadás pillanatában ismert utolsó besorolás vagy a megjelenés időpontjában meghatározott érték. 

Monográfia, szakkönyv és könyvfejezet csak akkor fogadható el, ha a kötet olyan tudományos könyvkiadónál jelent meg, amely évente legalább 15 tudományos kötetet jelentetett meg a megelőző két évben, és a könyvet vagy könyvrészletet tudományos fokozattal rendelkező szakmai bíráló lektorálta. 

Társszerzővel írott tanulmányok esetén a két szerzőnél 60%-ot, háromnál 40%-ot, kell a pályázónál figyelembe venni, míg négy vagy több szerző esetén a szerzők számával való egyenletes osztással kell meghatározni a doktorandusz részesedését. A szerzői részesedés meghatározásakor a témavezető társszerzőségét figyelmen kívül kell hagyni. A szerzői részesedés a jelölt kérésére a társszerzők által tett nyilatkozat alapján is számolható.

A végleges formában közlésre elfogadott közlemények megjelentnek számítanak.

A fokozatszerzés nyelvi követelményei

  • a felvétel nyelvi követelményeinél meghatározott nyelvvizsga, és azon túlmenően
  • legalább alapfokú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvtudás igazolása valamely, az EDSZ 58.§ által elfogadott másik nyelvből. A második nyelvtudás igazolható nyelvvizsga-bizonyítvány, lektorátusi nyelvvizsga, érettségi bizonyítvány vagy azzal egyenértékű bizonyítvány bemutatásával. 

BÍRÁLATI ELJÁRÁS

(Részletes szabályok: EDSZ 6/7. sz. melléklet 30–36.§)

A bírálati eljárás megindítását az abszolutórium megszerzését követően lehet kérni a Tanulmányi Hivatalban.

A kérelemhez mellékelni kell:

  • a doktori abszolutóriumot,
  • a fokozatszerzés idegennyelvi követelményeink teljesítését igazoló dokumentumokat,
  • a szakmai önéletrajzot és az MTA bibliográfiai adatbázisából (MTMT) kinyomtatott publikációs jegyzéket,
  • annak kimutatását, hogy a publikációs jegyzékben szereplő írásokkal hogyan teljesített a fokozatszerzés publikációs feltételeit,
  • a jelölt témavezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező publikációi teljesítik a doktori iskola működési szabályzatában előírt publikációs feltétleket,
  • a disszertációnak a kutatóhelyi vita alapján véglegesített változatát,
  • három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt (külföldi állampolgár esetén az ezt pótló hatósági bizonyítványt), kivéve, ha a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik, és ezt a munkáltatója igazolja,
  • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ugyanazon tudományágban nincs folyamatban fokozatszerzési eljárása.

A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a GDT dönt. Az elfogadó döntéssel egyidejűleg a GDT dönt a bírálókról és a bírálóbizottság tagjairól, valamint a pótbírálókról és póttagokról. A bírálóbizottság elnöke az Egyetem egyetemi tanára vagy professor emeritusa. A bírálóbizottságnak öt tagja van, a bírálók száma kettő. A bírálóbizottság legalább két tagja és legalább az egyik bíráló nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az egyetemmel. 

A disszertáció külön engedély nélkül benyújtható angolul, s a doktorandusz kérésére az eljárás lefolytatható angolul. A doktorandusz kérésére a GDT engedélyezheti más idegen nyelven írt disszertáció benyújtását és a doktori eljárás más idegen nyelven való lefolytatását.

A disszertációról a benyújtása előtt az értekezés előzetes tudományos értékelésére a téma szerinti tudományos szakterülettel foglalkozó tanszék kutatóhelyi vitát szervez. A kutatóhelyi vitára két előopponenst kell felkérni – lehetőség szerint a későbbi a bírálókat –, akik írásban értékelik az értekezést. A kutatóhelyi vitát követően a doktorandusznak lehetősége van a doktori munka kifogásolt részeinek átdolgozására.

A doktori értekezés bírálatra szánt, végleges változatát egy kötött és egy vele azonos PDF elektronikus változatban kell benyújtani az intézeti hivatalban.

A doktori értekezés belső címlapján és külső fedőlapján fel kell tüntetni:

  • „Doktori (PhD) értekezés”,
  • a szerző nevét,
  • az értekezés címét,
  • a leadás évét,
  • a témavezető nevét és tudományos fokozatát.

Az értekezéssel együtt kell benyújtani egy nyomtatott példányban és elektronikus PDF formátumban a disszertáció tézisfüzetét is. A doktori értekezés tézisfüzete az önálló tudományos munkásság, illetve az önálló művészeti alkotótevékenység eredményeit összefoglalóan mutatja be. Az eredményeket egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a pályázó szakmai publikációira, illetve művészeti alkotásaira építve.

Az értekezés csak a témavezető írásos támogatásával nyújtható be.

A két bíráló a GDT felkérésére két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy teljesültek-e a doktori fokozat megszerzésének feltételei, és javasolja-e az értekezés kitűzését nyilvános vitára. Amennyiben az egyik bíráló javaslata nemleges, a GDT egy harmadik bírálót is felkér. Amennyiben az értekezés a bírálóktól két nemleges javaslatot kapott, a fokozatszerzési eljárást a GDT megszünteti.

A GDT elnöke az értekezést két támogató javaslat alapján nyilvános vitára bocsátja. A nyilvános vita kitűzése után a Tanulmányi Hivatal a doktori értekezést megtekinthetővé teszi a www.doktori.hu felületen. A doktorandusz a bírálatokat a vita előtt legalább 15 nappal kézhez kapja, és azokra a vita előtt írásban, a védés során, a nyilvános vitában pedig szóban válaszol.

A doktorandusz a nyilvános vita keretében ismertetheti értekezésének téziseit, vagy fenntarthatja a kiküldött tézisekben foglaltakat, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol. A vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés minősítéséről. A bizottság tagjai a védésre 1–5 pontot adhatnak. Amennyiben a nyilvános vita során a doktorandusz nem éri el a lehetséges pontszám 60%-át, a GDT megszünteti a doktori eljárást.

A bírálati eljárást a doktori értekezés benyújtásától számított egy éven belül be kell fejezni.

Jelentkezési lap bírálati eljárás indításához

HASZNOS LINKEK