2026. április 23-án délután az R Aulában tartotta a kari Hallgatói Önkormányzat a tavaszi tudományos diákköri (TDK) tájékoztatóját. A HÖK tudományos referense, Ivanics Patrik által szervezett eseményen dr. Bedzsula Bálint, a kari TDK konferenciák szervezője és két korábbi résztvevő – Schmél Boglárka Luca és Juhász Zsolt – egy közvetlen, mítoszoszlató beszélgetésben hozta közelebb a TDK világát az őszi, novemberi konferencia iránt érdeklődő hallgatókhoz. A 2025-ös rekordrészvételű kari konferencia után különösen jó hír, hogy az érdeklődés idén tavasszal is tartja magát.

„A TDK nem zsenik elvont projektje”

A tájékoztató az első perctől fogva arra a három félelemre reagált, ami a hallgatókat leggyakrabban visszatartja: „Nincs elég jó témám", „Nem vagyok eléggé kutató(s) típus", „Ez biztos rém nagy falat." Bedzsula Bálint ezeket sorra cáfolta, és a TDK-t úgy definiálta, mint mentorált kutatási utat, amelyre nincs tanulmányi vagy tudományos előfeltétel – elég hozzá egy ELTE-s konzulens és egy saját kutatási kérdés.

„A TDK nem egy nagy sprint, hanem kisebb, jól tervezhető lépések sorozata”

– fogalmazott, ahol a hallgató a kötelező tananyagot meghaladva végez saját tudományos kutatást kritikai gondolkodással, problémamegoldással és új ismeretek megszerzésének igényével.

Miért éri meg belevágni?

A konferencián való részvétel két konkrét leszállítandó eredményből áll: egy 20-80 oldalas, saját kutatásra épülő dolgozatból és egy mintegy tíz perces prezentációból. A tájékoztató ennek értékét öt dimenzióban mutatta be: szakmai mélység, mentori kapcsolat, karrierérték (önéletrajzban, állásinterjún, mesterképzési felvételin és ösztöndíjpályázatoknál egyaránt számít), a prezentáció és a visszajelzés élménye, valamint a hasonló érdeklődésű hallgatókkal és oktatókkal kialakuló közösség. A megkezdett munka emellett megalapozhatja a doktori képzésre vezető utat is.

„A TDK nem csak a díjakról szól – a részvétel maga az érték”

– emelte ki a tanár úr.

Honnan jöhet egy jó téma?

A téma forrása sokféle lehet: saját érdeklődés, egy órán felmerült kérdés, a Projektfeladat (2.) továbbgondolása, munkahelyi tapasztalat tudományos keretbe foglalása, vagy egy oktató meglévő kutatásába való becsatlakozás. A jó TDK-téma azonban nem azonos az érdekes témával:

„Az »érdekes téma« és a »kutatható téma« nem ugyanaz – de az egyikből el lehet jutni a másikba”

– hangzott el a tájékoztatón. Egy jó témának négy szempontnak kell egyszerre megfelelnie: érdekelje személyesen a hallgatót, legyen szakmailag releváns, lehessen belőle fókuszált kutatási kérdést formálni, és legyen hallgatói erőforrással megvalósítható.

A konzulens: partner, nem felettes

A tájékoztató hangsúlyos része volt, hogy a hallgató és a konzulens viszonya partneri szakmai együttműködés, ahol mindkét félnek megvan a maga felelőssége: a hallgató kérdést fogalmaz, szakirodalmat keres, módszert választ, adatot gyűjt és értelmez – a konzulens pedig ebben fókuszál, ajánl, formál, visszajelez és támogat. Aki még keresi a témavezetőt, annak három kérdést érdemes feltennie a megkeresett oktatónak: milyen témákban tud konzulensként segíteni, milyen trendeket lát a területén, és milyen együttműködési ritmus működne kölcsönösen jól. Praktikus átjárást jelent továbbá az is, hogy a TDK-konzulens az alapszakos Projektfeladat I. tantárgy konzulense is lehet – a megkezdett közös munka tehát a tantárgyi keretekben is folytatódhat, illetve ez fordítva is igaz. 

Hallgatói tapasztalatok: két út, két élmény

Az infóest második felében két korábbi résztvevő osztotta meg tapasztalatait. Schmél Boglárka Luca „Location and Learning: The Impact of Urban-Rural Differences on Student Performance in Hungary” címmel írta TDK-dolgozatát dr. Patrick Baude témavezetésével – a kutatás egy Projektfeladat 2. tárgy keretében végzett munka módszertani továbbfejlesztéséből nőtt ki. Fő tanulsága szerint a TDK kiváló próba a szakdolgozat-védés előtt: a bizottság előtti megmérettetés és a kapott visszajelzések közvetlenül beépíthetők a diplomamunkába. „Ez egy nettó pozitív élmény volt” – fogalmazott, hozzátéve: ha újrakezdhetné, hamarabb állna neki az érdemi munkának.

Juhász Zsolt útja másképp indult: ő eredetileg nem tervezte, hogy TDK-zik – témavezetője, dr. Brávácz Ibolya javasolta, hogy korábbi munkahelyi tapasztalatait fordítsa kutatási kérdéssé. Így született meg a „Változó igények, változó preferenciák: A fogamzásgátló módszerekhez köthető elvárások és preferenciák vizsgálata fiatal és középkorú nők körében” című dolgozata. Az élmény annyira meggyőző volt, hogy idén ősszel ismét nevez. Tanácsa világos:

„A legtöbb energiát a témaválasztásba és a megfelelő konzulens megtalálásába tegyétek. Ha tényleg egy évig fogtok ezzel foglalkozni, válasszatok olyan témát, amit élveztek.”

Kérdések, válaszok

A tájékoztató után a résztvevők kérdéseire került sor. Felmerült többek között a szekciókba sorolás logikája (a tanszéki szakterületek alkotják a fő bontást, a végleges szekciók a beérkező dolgozatok alapján alakulnak ki), a mester- és alapszakos hallgatók közös értékelése (igen, együtt versenyeznek, a bírálók azonban figyelembe veszik az elvárható különbségeket), valamint az, hogy a kötelező projektfeladat változatlan tartalommal nem nyújtható be – fejleszteni viszont lehet és kell: mélyebb szakirodalom, kibővített módszertan, új adat vagy új nézőpont, szektor- vagy iparági kontextusba helyezett értelmezés mind megfelelő irány lehet.

Élőszóban érkezett az a kérdés is, hogy mennyi időt és milyen munkaintenzitást igényel egy TDK-dolgozat elkészítése. A válasz lényege: ez erősen téma- és egyénfüggő, hiszen a tanulási és munkaszokások jelentősen eltérnek hallgatóról hallgatóra – általános érvényű recept tehát nincs, érdemes viszont minden héten néhány órát rendszeresen a munkára szánni, hogy a folyamat tervezhető és kezelhető lépésekben haladjon. Szintén élőszóban merült fel, hogy lehet-e hobbiból TDK-témát építeni. Bedzsula Bálint válasza igenlő volt, egy kikötéssel: a hobbi önmagában még nem téma, hanem kiindulópont – a Kar tudományos profiljához illeszkedő kutatási kérdést kell köré formálni.

A tájékoztató zárógondolata is a mítoszoszlatást erősítette:

„Nem kész kutatóként kell indulnod, hanem kíváncsi hallgatóként.”

Hogyan tovább?

A 2026-os kari TDK-konferencia november elején lesz; a jelentkezési határidő szeptember vége, a dolgozat leadási határideje pedig október közepe. A részletek, az aktuális oktatói témajavaslatok és a regisztráció a gtk.elte.hu/tdk oldalon érhetők el, kérdésekkel és témakereséssel a tdk@gtk.elte.hu címen lehet a kari TDK-felelőshöz fordulni. A következő hetekben további tartalmakkal segítjük a felkészülést – abban bízva, hogy a 2025-ös rekordlétszámú konferencia után az emelkedő részvételi trend idén ősszel is folytatódik.

A rendezvényről készült videófelvételt hallgatóink a Panopto rendszerében itt tekinthetik meg.

Fotók: Ruszthi Csilla