Nemzetközi siker esettanulmányi versenyen

– Interjúnk elején hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy gratuláljak az elért második helyezéshez. Hol hallottál a versenyről, és mi motivált, hogy elindulj rajta?
Nagyon szépen köszönöm a gratulációt. Szívós László tanár úrtól értesültem. Angol nyelven tanulom nála a számvitelt, így én is megkaptam az e-mailjét, amelyben a verseny felhívása szerepelt. Ebben az e-mailben bátorított minket, hogy jelentkezzünk, mert ez egy nagyon jó és magas színvonalú esemény.

– Vettél már részt korábban is ehhez hasonló, gazdasági tanulmányi versenyen?
Nem, ez volt az első, ide jelentkeztem először.

– Mesélnél a versenyt rendező vállalatokról az olvasóknak?
A rendezvény fő szervezője egy amerikai multinacionális cég, a Baker Hughes volt. Az energiaiparban tevékenykednek, és ők az egyik legnagyobbak a piacon. Az olajfinomításhoz kínálnak korszerű és biztonságos technológián alapuló szolgáltatásokat. Az esemény társszervezője pedig az ACCA – az Association of Chartered Certified Accountants –, a világ legnagyobb és legnevesebb nemzetközi pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai testülete. Az ACCA-képesítés és -tagság megszerzése jelentős előnyt jelent a nemzetközi könyvvizsgálati, számviteli, belső ellenőrzési és kontrolling pozíciók betöltésekor. Mint kiderült, a Baker Hughes által meghirdetett pénzügyi és számviteli pozíciókra történő pályázásnál is nagy előnyt jelent az ACCA-képesítés megléte vagy a folyamatban lévő ACCA-képzés, sőt egyes vezetői pozíciók betöltésének pedig előfeltételét képezi.

– Egyéniben vagy csapatban zajlott a megmérettetés?
Az esemény során voltak kisebb játékok és vetélkedők – például kulturális kvízsorozat – is, amik egyénileg zajlottak, de a fő verseny – maga az esettanulmány – azonban csapatban. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be csapatokba, véletlenszerűen kiválasztott mentorokkal. Ez tulajdonképpen egy nemzetközi rendezvény volt, rajtam kívül talán hárman-négyen voltunk jelen magyarok. Az én csapatomba két afrikai és egy indiai lány került, illetve kaptunk egy egyiptomi mentort. A mentorok a Baker Hughes-nál magasabb vagy kulcspozícióban lévő személyek voltak, ők figyelték a csapatmunkát, és segítettek, vezetgettek, hogyha kezdtünk letérni az útról, vagy kifutni az időből.

– Milyen feladatokat kellett megoldanotok?
A Baker Hughes jövőbeli pénzügyi stratégiájára kellett koncepciót kidolgoznunk, amely során szigorú szakmai szempontokat is figyelembe kellett vennünk, hiszen mégiscsak egy energiaipari cégről beszélünk. A javaslataink kidolgozása során az adatelemzés és adatbányászat során alkalmazott FINTECH technológiák adaptációjának lehetősége volt az egyik fő szempont, amit figyelembe kellett vennünk. Szintén ki kellett dolgoznunk irányokat arra vonatkozóan, hogy mely területeken és miként lehetne mesterséges intelligencia megoldásokat alkalmazni a pénzügyekben, és ezt hogyan illesztenénk a szervezeti kultúrába. Feladatunk volt még az, hogy javaslatot tegyünk arra vonatkozóan, hogy milyen módszerekkel javítanánk a pénzügyi-számviteli szervezet hatékonyságát. A pénzügyi startégiának célja kellett hogy legyen a pénzügyi és számviteli funkciók presztízsének szervezeten belüli erősítése, és az, hogy ezt a funkciót a szervezet más egységei egyre inkább üzleti partnerként és ne adminisztratív funkcióként kezeljék. A prezentációt úgy kellett elkészíteni, mintha azt a cég kontrolling vezetőjének és pénzügyi igazgatójának adnánk elő. Azt egyébként a valóságban a vállalat regionális vezetőinek adtuk elő, akik az előadásainkat értékelték.

– Milyen érzés volt egy valós vállalat számára egy valós üzleti problémán dolgozni?
Gyakorlás és tanulás szempontjából elég gyakran készítünk vagy modellezünk valóságos szituációkat, így tudunk a legjobban tanulni mi is. Ez az ELTE-n is jelen van, nagyon sok gyakorlati szituációt kapunk, ezért ez a része nem feltétlenül ért váratlanul. Az a része viszont egy kicsit igen, hogy nekünk, hallgatóknak kellett tanácsot adni a pénzügyi stratégiára vonatkozóan, amely ötleteket a vállalat felsővezetői előtt kellett bemutatni és megvédeni.

– Melyek azok a kulcsképességek, amelyeket használnod kellett, hogy helytállhass a versenyen?
Az eseményre elsősorban az ACCA partneregyetemeinek hallgatóit hívták meg szerte a világból, így a jelentkezők már valamilyen gazdasági szakon tanultak, és többen már az üzleti életben is gyakorlati tapasztaltot szereztek. A pénzügyi stratégiai javaslat kidolgozása során nagyvonalakban kellett egy irányvonalat kitalálnunk, és egy közepes szintű gazdasági tudás ebből a szempontból még elég volt. A csapatomban az energiaiparban nem volt még senkinek tapasztalata, rálátása, ezért volt nagyon jó, hogy ott voltak a mentorok. Tőlük tudtunk érdeklődni arról, hogyan működik az energiaipar, gazdasági szempontból milyen sajátosságai vannak. Az angol nyelvtudás is nagyon fontos volt, mivel senki nem beszélte a másik anyanyelvét. Egy multikulturális közegben voltunk, és nagyon sokszínű volt a csapat is. Mindenkinek más volt a kultúrája, az értékrendje, az eszmerendszere, és ezért egy-egy problémát rengeteg módon kezdtünk el megközelíteni. Mindenki úgy, ahogy otthon tanulta, ahogy a kultúrája reagálna rá. Ha leülnénk hárman vagy négyen egy anyanyelvet beszélő emberek egy ugyanilyen feladatot kidolgozni, akkor valószínűleg sokkal rövidebb idő alatt készen lennénk, de ahhoz az eredményhez képest, amit mi így multikulturálisan el tudtunk érni, csupán 50-60%-os eredménnyel. Különböző nézőpontjaink voltak, különböző rálátásunk volt, különböző oldalakat láttunk, és ami még nagyon fontos készség volt, hogy ezekből kompromisszumot tudjunk alkotni. Mindenkinek eltérő véleménye volt, de elengedhetetlennek bizonyult egymás nézőpontjainak figyelembevétele, mivel ebből tudtuk összerakni a legjobb munkát. Ez egy nagyon jó tapasztalat volt, nagyon jó dolog szerintem más nemzetiségű emberekkel együtt dolgozni.

– Bevett gyakorlat a nagyvállalatoknál, hogy hasonló versenyeken igyekeznek kapcsolatban kerülni a tehetséges hallgatókkal. A sikeres szereplés után nyíltak további lehetőségek számodra a Baker Hughes-nál?
Hallottam én is erről, de nem számítottam erre az opcióra. A rendezvény végén mondták, hogy az esemény alatt folyamatosan figyelemmel követtek minket. A mentorok is részben ezért voltak a csapatban, végig folyamatosan követték a munkánkat, hogy mit hogyan csinálunk. Nem a helyezéseket vették alapul, hanem hogy ki-ki egyénileg mennyit tett bele a csapat munkájába, de nyilván az is számított, hogy milyen munkát adtunk le. Az esemény után tartottak egy közös értékelő megbeszélést a tapasztalatokról, és ezt követően akinek úgy gondolták, felkínáltak egy gyakornoki vagy esetenként teljes munkaidős állást. Engem egy pár nap múlva hívott fel az egyik munkatársuk. Elmondta, hogy milyen szempontok alapján hozták meg a döntéseket, és részemre egy számviteli gyakornoki pozíciót tudtak felajánlani. Tekintve, hogy egyetemista vagyok, a teljes munkaidős állás nem férne bele az időmbe, viszont arra nyitottak voltak, hogy a későbbiekben akár főállásban is mehessek hozzájuk dolgozni.

– Tervezel a jövőben az energiaiparban dolgozni, elfogadtad az ajánlatot?
Ezt az álláslehetőséget pillanatnyilag el kellett utasítanom, mivel a hatodik félévemet jövő márciustól augusztusig külföldön fogom elvégezni. Ettől függetlenül továbbra is szeretnék, hogyha hozzájuk mennék gyakornoknak, és amikor hazajövök augusztus végén, utána szeptembertől nagyon szívesen várnak, és én is szívesen mennék. Ha szeptemberben el tudok menni a céghez gyakornoknak, akkor lényegében az energiaiparban kezdek majd el dolgozni.

– Van más üzletág is, amiben szívesen kipróbálnád magad?
A gazdaság mindenhol ott van, és mindennel tud társulni. Mindegy, hogy valaki sportoló, termékeket gyártana, vagy szolgáltatásokat nyújtana, a gazdaság mindenhol szükséges. Mi gazdaságtudományt tanulunk, és egy cégnek valamilyen gazdasági területén fogunk elhelyezkedni. A választásnál szerintem fontos, hogy a cég fő tevékenységével vagy profiljával tudjunk azonosulni.

– Térjünk vissza a munkaerőpiacról a tudás házába. Mi motivált annak idején, hogy az ELTE GTK képzésére jelentkezz?
Ez a történet egy kicsit mélyebbre nyúlik vissza. Az ELTE az ország egyik leghíresebb, de biztosan a legnevesebb egyeteme. Korábban az ELTE jogi karára készültem, viszont a gimnáziumi éveim alatt a karakterfejlődésemből adódóan ez áttért a gazdaságra. Mindenképp szerettem volna az ELTE-nél maradni, és nagyon pozitív dolog volt, hogy elindult a Gazdaságtudományi Kar is. Akkor még nagyon új dolog volt, túl sok mindent nem lehetett róla tudni. Én két tannyelvű gimnáziumba jártam, ahol már alapból angolul tanultam a tárgyaim jelentős részét. Akkori nevén a GTI-nek az volt a fő erénye, hogy a legtöbb tantárgyat a magyar mellett angolul is lehet hallgatni, ami arra ösztönzött, hogy ide jelentkezzek. Nyilván én is érdeklődtem az akkori elsőévesektől a véleményükről, illetve előrejelzéseket olvasgattam, amik be is jöttek, úgyhogy kijelenthetem, hogy a legjobb döntést hoztam meg.

– A tanuláson és a versenyeken kívül milyen GTK-s programokon szoktál, illetve szeretsz részt venni?
A gólyatáborba már tavaly is jelentkeztem csoportvezetőnek és szervezőnek, akkor elmaradt a koronavírus miatt. Az idei évben szerencsére elhárult az akadály a lebonyolítás elől, és ott tudtam lenni. Sajnos a vírus miatt sok másik program nem tudott kialakulni, mert csak az első félévig volt minden a normális körülmények között.

– Végezetül a jövőbe tekintve: milyen célokkal vágsz neki a 2021/22-es tanévnek?
Mivel a hatodik félévben külföldön leszek, és a GTK-n a hatodik félévig meg kell csinálni mindkét szigorlatot, szeretném az ötödik félévben mindkettőt sikeresen elvégezni. Ez nem tudom mennyire lehetséges, de igyekszem belőle a maximumot kihozni, mivel a hatodik félévben erre nem lesz túl sok lehetőségem. Emellett a külföldi tanuláshoz majd le kell raknom egy nemzetközi nyelvvizsgát angolból. Japánba megyek, és oda elég fontos, hogy tudjam a nyelvet is, úgyhogy a szigorlat, a felkészülés és az egyetemi tevékenységek mellett szeretnék majd valamilyen szinten japán nyelven is megtanulni.

– Sok sikert kívánok mindegyik cél eléréséhez!
Köszönöm szépen!