„Nem kell nagyon jó tanulónak lenni” - Erasmus hírek

Még nincs végleges döntés, de azt rebesgetik, rengeteg GTK-s utazhat a partneregyetemek valamelyikére. Igaz ez?

Az idei tavaszi főpályázat új rekord: 170 nyertes pályázattal még sosem kezdtük az évet. Ha az Erasmus kari partnerkapcsolatokon felül ehhez hozzávesszük, hogy az ELTE „All Fields” pályázatain egy tucat hallgatóról már biztosan tudjuk, hogy kap ösztöndíjlehetőséget, akkor nyugodtan tekinthetjük a mostanit az eddigi legnagyobb és legsikeresebb pályázási időszaknak.

Mennyire „nehéz” nyerni?

Az „All fields” pályázatoknál is elég jók az esélyek, itt az átgondolt motivációs szempontok és a munkaterv sokat számít és a pályázatok több, mint fele, akár háromnegyede nyertes. Itt azonban nincsen túl sok pályázó, még kevesebb az EU-n kívüli bilaterális kapcsolatokat megpályázók száma, de itt is a korábbinál több GTK-s hallgató adott be pályázatot. Sokkal több hallgatónkat érdekelheti a jelenlegi kari Erasmus-pályázat, akár azért, mert pályázott, vagy szeretné jól elkészíteni egy későbbi félévben a pályázást.

Jó hír, hogy nem kell feltétlenül nagyon jó tanulónak lenni, vagy sok nyelvvizsgával rendelkezni, mert ügyes stratégiával már alacsonyabb ponttal is lehetett nyerni, de azért a 170-ből csak egy tucat nyertes van 50 pont alatt (a tanulmányi eredmények és a nyelvtudás alapján lehetett a legtöbb, 40-40 pontot szerezni). Nem volt 100 pontos pályázat, összesen 15 pályázat volt 80 pont fölött és a nyertesek döntő többsége 50 és 80 pont között teljesített, közelítve a „normál” eloszlást (40 diák 50-60, 57 diák 60-70, 44 diák 70-80 ponttal). A tartalékos helyeket is nagyon hasonló arányokkal osztottuk ki, 47 és 70 pont között 34 tartalékossal számolunk.

Mit volt érdemes figyelembe venni egy pályázás során?

Sokan nem követték pl. azt az ajánlást, hogy új egyetemekkel kötött szerződéseseket is pályázzanak a hallgatók, vagy hogy keressenek 3 egyetemet, ahová pályáznának. Ez látszik is a pontszámokon: A 3 helyre pályázóknál a medián és átlag 57 pont, a 2 helyre pályázóknál már 49-50, az egy helyre pályázóknál 40-39.

A legnépszerűbb egyetemekre idén is csak magas tanulmányi átlaggal lehetett kijutni. A „túlpályázott” egyetemek mellé az, aki nem jelölt meg kevésbé közkedvelt egyetemet is, könnyen hoppon maradhatott, így összességében 72 pályázót (30 és 60 pont között) nem tudtunk ösztöndíj-lehetőséghez juttatni. A 60 fölötti partnerre 300 hallgatónk pályázott, ami összesen 800 feletti jelentkezés valamelyik ösztöndíjas helyre, de a Top5 egyetemre 300 feletti jelentkezés jutott, csak Tenerifére 92 jelentkezés érkezett, és Portó, Lisszabon, Malaga, Torino és Montpellier egyetemeire tipikusan 7-8 % volt a partnerhez pályázás sikere. Kicsit tágítva a kört a Top20 egyetem (a déli régió és a Benelux partnerek több egyeteme is legalább ötször annyi pályázónál jelent meg célegyetemként, mint ahány hely van.

De akkor vannak régiók, ahova lehetetlen kijutni?

Érdekes módon nem, mert a GTK-s diákok egy jelentős része óvatos, sokan csak oda adnak be pályázatot, ahonnan már hoztak jó híreket és kevesen vállalják a pionír szerepet: így több jó egyetem maradt a pótpályázatra akár olasz, francia vagy Benelux térségből, és sok egyetemre (pl. Párizsba, Leuvenbe vagy épp Frankfurtba) mindenki kijutott, aki jelentkezett. Vagyis az érvényes pályázatok 2/3-a nyert, miközben igen jelentősen, közel negyedére vissza tudtuk szorítani az érvénytelen pályázatok arányát is – ez persze a hallgatókon is múlt.

Mik a tervek, fejlesztések a következő időszakra?

Továbbra is folytatjuk az Erasmus kapcsolataink bővítését. A szeptemberi pótpályázat során lehet majd először pályázni olyan egzotikus helyekre, mint Málta, vagy egy francia partneren át Reunion szigetére. Ősszel a pályázatokat várhatóan egy új, központi szoftver kezeli majd. Ahogy eddig is, a nyár végén már el fogjuk kezdeni a szeptemberi pályázási időszak részleteinek kommunikációját.