Négycsillagos EFQM minősítéssel ismerték el az ELTE GTK működését
– Miért nagyszerű ez az eredmény?
A hazai minőségdíjak közel 30 éves történetében
hazai egyetemi kar még nem ért el ilyen magas elismerési szintet
az EFQM rendszerében.
Margitay Tihamér, az ELTE GTK dékánja és Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Egyesület ügyvezető igazgatója
– Mivel foglalkozik az EFQM mint szervezet?
A European Foundation for Quality Management (magyarul Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) nonprofit szervezetet 1988 őszén 14 európai nagyvállalat hívta életre, elsősorban az európai vállalatok versenyképességének növelése céljából. Ez az időszak egybeesett a Total Quality Management (TQM) filozófia szélesebb körű térhódításával.
E vezetők elkötelezettségüket fejezték ki az EFQM küldetése és értékei iránt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az EFQM ma már több, mint 50 000 szervezettel működik együtt szerte a világon, köztük olyanokkal, mint a BMW, a Robert Bosch, a Siemens vagy a Huawei.
A 90-es évek elejére számos iparág szereplőjének bevonásával dolgozták ki az EFQM kiválósági modellt, amelyet az 1992-ben meghirdetett Európai Minőségi Díjban részt vevő szervezetek értékelési keretrendszereként dedikáltak. Az Európai Minőség Díj és annak értékelési keretrendszere nyomán az európai államok létrehozták saját nemzeti díjaikat, így hazánkban is elindult 1996-ban a Nemzeti Minőség Díj.
– Mit értünk kiválósági modell alatt?
Az EFQM Modell az elmúlt évtizedek során többször esett át frissítésen, tartalmát a modell megalkotói igyekeztek az aktuális gazdasági, cégműködési trendekhez igazítani. Legfrissebb és egyben jelenleg is aktuális modellt az EFQM 2019-ben mutatta be. Mára az EFQM Modell egy olyan világszerte elismert, holisztikus szemléletű keretrendszer, amely segíti a vállalatokat a változások menedzselésében és a szervezeti teljesítmény növelésében.
Az EFQM Modell a működési teljesítmény összetevőit és az eredményeket rendszerezve olyan keretbe szervezi a szervezet jövőre vonatkozó ambícióinak a kijelölését és a megvalósítás lehetőségét, amiben egyszerre több irányból és mélységben valósul meg az önértékelés. Az EFQM Modell felépítése a három kérdés megválaszolásának egyszerű, de erőteljes logikáján alapul:
- „Miért” létezik ez a szervezet? Milyen célt teljesít? Miért pont ez az irány, a stratégia? (Iránymutatás)
- „Hogyan” kívánja megvalósítani célját és stratégiáját? (Működés)
- „Mit” ért el eddig? „Mit” szándékozik elérni holnap? (Eredmények)
– Mit jelent ebben a rendszerben a négycsillagos elismerés?
Az „EFQM Levels of Excellence” Európa egyik meghatározó tanúsítási rendszere a kiemelkedő szintű eredményességgel és hatékonysággal működő szervezetek elismerésére. Megmutatja, hogy egy szervezet milyen jól teljesít egy globálisan bevált irányítási keretrendszerrel, azaz az EFQM modellel szemben, amely egy 1000 pontos értékelési rendszert használ.
A négycsillagos elismerés 400 pont feletti eredményt jelent, amely itthon
„előszobája” lehet a Nemzeti Kiválósági Díj elnyerésének.
Globális szinten 6-700 pont között lehet valaki versenyképes.
– Mit kellett ehhez tennünk? Hogy lehetett erre pályázni?
Teljes körű szervezeti önértékelést hajtottunk végre az EFQM modell szerint 2022 II. negyedévében, és az így elkészült önértékelési anyaggal részt vettünk a Nemzeti Kiválósági Elismerési Rendszerhez kapcsolódó Nemzeti Kiválósági Díj 2022-es pályázati és az ahhoz kapcsolódó értékelési folyamatban.
– Miről szól egy szervezeti önértékelés?
Lényegében tükörbe nézés, a tükröt éppen az EFQM modell kritériumrendszere jelenti, amely kötött, de egymással szinergikusan összefüggő, átfogó szempontokat ad ahhoz, hogy egyszerre több irányból és kellő mélységben értékeljük a saját folyamatainkat, módszereinket és elért eredményeinket.
Az önértékelés nem csak tükörbe nézés, hanem egy úton való előrehaladás is, hiszen olyan minőségértékelési módszer, melynek célja a teljes szervezet teljesítményének magasabb minőségi szintre emelése, stratégiai szintű fejlesztése. Ennek érdekében a szervezet helyzetelemzést végez, kijelöli tevékenységének fejlesztendő területeit, rangsorolja azokat, és ezen elképzeléseket beépíti a stratégiájába.
Az önértékelési tevékenység belső célja elsősorban a szervezet által alkalmazott módszerek, folyamatok és elért eredmények belső, valós és teljes körű értékelése. A külső cél a társadalmi elvárásoknak, a partnereknek, érdekelt feleknek való megfelelés. A két cél egymással összefügg, a pozitív külső megítéléshez a sikeres belső működésen keresztül vezet az út.
Fortuna Zoltán (gazdasági hivatalvezető, ELTE GTK), Tóth Zsuzsanna Eszter (oktatási dékányhelyettes, ELTE GTK), Margitay Tihamér (dékán, ELTE GTK), Zemplén Gábor (nemzetközi dékányhelyettes, ELTE GTK), Szabó Kálmán (ügyvezető igazgató, Szövetség a Kiválóságért Egyesület), Fortvingler Judit (nemzetközi ügyekért felelős oktatási igazgató)
– Hogyan történt az értékelés a gyakorlatban?
Az értékelést külső független EFQM értékelők végezték. Ebben az értékelési folyamatban egy négynapos helyszíni szemle során egy szakértő értékelői csapat támogatta a GTK-t mint önértékelést végző szervezetet. Ez az értékelés nem csak a benyújtott írásos pályázati dokumentáció áttekintését jelentette, hanem számos vezetői, munkatársi és hallgatói interjút folytattak le az itt töltött napok során, amellyel szervezeti működésbeli bizonyítékokat kerestek a pályázati anyagban foglalt állításainkra: szigorú eljárásrendben igazolnunk kellett, hogy amit leírtunk, az a valóságban is úgy van.
Az értékelés lényegében a szervezeti működésben végig vitt PDCA ciklusok tetten érhetőségét vizsgálta. Az értékelők segítettek azonosítani a szervezeti vakfoltokat, és áttörni a berögzült szervezeti mechanizmusokat. Az értékelés eredménye révén még világosabbá váltak a szervezet céljai, az, hogy hogyan lehet ezeket a célokat elérni, hogyan tudja a szervezet a kiválóságát magasabb szintre emelni, és levezethetők a fejlesztési és a jövőbeli intézkedések irányai.
– Miben bizonyultunk a legerősebbnek?
A legmagasabb pontszámokat a
szervezeti kulturális és vezetési kérdésekben és a fenntartható értékteremtés témakörben
kaptuk. Ez utóbbi a hallgatói elvárásoknak megfelelő szolgáltatásportfólió kialakítását és megfelelő menedzselését jelenti.
– Hol kell fejlődnünk?
A felsőoktatás versenyképességének kérdései élénken foglalkoztatják a hazai és nemzetközi tudományos diskurzust, a megváltozott állami fenntartói attitűd pedig rákényszeríti az intézményeket a tudatos piaci szemlélet alkalmazására. A felsőoktatási intézménynek is tudatában kell lennie annak, hogy nem „légüres térben” tevékenykedik, csak része egy nagyobb, összetett ökoszisztémának, amelyben más ismert és eddig még ismeretlen résztvevők is jelen vannak, akik segíthetik, vagy akadályozhatják a szervezet fejlődését. Éppen ezért az érdekelt felek szélesebb körű azonosítása, elvárásaik és elégedettségük megismerése, és mindezek inputként való beépítése a jövőbeli irányok kijelölésében nekünk is állít feladatokat.
Az értékelő csoport visszajelzései alapján néhány új projektet is elindítottunk már, pl. a vállalati kapcsolataink formalizálását, hallgatói jóléttel kapcsolatos folyamatok fejlesztését, de említhetjük a belső munkatársi elégedettségmérés felépítését vagy éppen egyes folyamataink részletes leírását is.
– Hogyan tovább? Mik az ezzel kapcsolatos GTK célok?
Ezzel az eredménnyel egyúttal
a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszerének ezüst fokozatát
is elértük, az itt alkalmazott szintek követelményrendszere kompatibilis az EFQM által alkalmazott elismerési rendszer szintjeivel. A Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer is megmutatja, hogy a szervezet milyen mértékben képes kiemelkedő, kiváló teljesítményt nyújtani egy világszinten elismert és széles körben alkalmazott nemzetközi menedzsment keretrendszer, az EFQM Modell tükrében.
Célunk alapvetően az, hogy az értékelői csapat visszajelzéseit hasznosítsuk a közeljövőben, és haladjunk tovább az önértékelési tevékenység révén a kiválóság felé vezető úton. A teljes körű önértékelést érdemes 2-3 évente elvégezni, szemünk előtt lebeg az arany fokozat megszerzése is.
Köszönet a kollégáinknak és hallgatóinknak is mind a pályázatírási, mind pedig az értékelési folyamatban való közreműködésért!