Menedzsment a vállalatokon túl
„A Művészet és tudomány című, háromrészes programsorozat célja, hogy megmutassák az egyetemi hallgatóknak, hogy a művészetben is van tudomány, és a tudományban is van művészet” – mondta Szabó Zoé Júlia, utolsó féléves kereskedelem és marketing alapszakos hallgató, művészmenedzser, aki Békefi Teodórával, a PPK doktoranduszával közösen szervezi a rendezvényeket.
Az első esten, október 25-én, a komolyzene és menedzsment kapcsolatát fedezték fel a részvevők az ELTE BTK Művészetközvetítői és Zenei Intézetének Kodály termében. Igen jól ismert mondás, hogy a zene összeköt. De mi köti össze a zeneszerzőt, írót, költőt, színészt a közönséggel? A válasz: egy menedzser. Az alkalom egyik fontos szereplője Meczner Vera, az ország egyik legkiválóbb művészmenedzsere volt, akivel a hegedű- és zongoraművek között a fellépő zenészek a művészmenedzsment fontosságáról beszélgettek.
Felmerül a kérdés, hogy ki is a művészmenedzser, milyen szerepe van művészek életében? „A pályakezdő, frissdiplomás művészek a legtöbb esetben nehezen boldogulnak a különböző adminisztrációs teendőkkel” – hangzott el Vera első gondolatai között. A fiataloknak ebben az időszakban fontos stratégiai döntéseket kell meghozniuk a karrierjükkel kapcsolatban, amelyek hatással lesznek az egész későbbi pályafutásukra. A művészmenedzser feladata, hogy ott legyen a karrierjüket kezdő művészek mellett, és segítsen nekik elindulásukban. Ebből aztán akár hosszú távú munkakapcsolat is kialakulhat, a későbbi együttműködés során pedig a szerződések, időpontegyeztetés, karriermenedzsment, rövid, közép és hosszú távú stratégiai menedzsment, kommunikációs tanácsadás is bekerül a menedzser feladatkörébe. Röviden megfogalmazva az a szerepe, hogy az összes üzleti és bürokráciai feladatot átvegye az alkotótól, azokat, amelyek túlmutatnak a művészi tevékenységen.
Kiből lesz jó menedzser?
Meczner Vera hosszasan sorolta azokat a képességeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valakiből sikeres menedzser legyen. Ezen jellemzők nemcsak az ő speciális szakágára, hanem az összes menedzseri szakmához szükségesek, így érdemes megfogadni őket, a kritikus területeket pedig fejleszteni, ha eredményesen szeretné végezni munkáját az illető. Többek között a precizitást, a türelmet, a komplex gondolkodásmódot, a piacismeretet, a tájékozottságot és a nyitottságot emelte ki.
A Soós Máté hegedűművész és Váradi László zongoraművész által hibátlanul előadott Grieg C-moll szonáta után kaptunk az alkalmon, hogy megkérdezzük, honnan jött az ihlet ehhez a programsorozathoz.
„Dórival szerettünk volna valami olyat létrehozni, amivel megmutatjuk, hogy a tudományágak nem párhuzamosan futnak egymás mellett, hanem sokkal inkább összefonódnak, kölcsönhatásban vannak egymással. A mindennapi életben mindenki a saját ágazati tevékenységével foglalkozik, de egy minimális nyitottsággal észrevehető és kihasználható az interdiszciplinaritás.”
Az est mindenképp elgondolkodtató volt; a legfőbb következtetés, amit levontunk, hogy mindenki merjen kilépni a megszokott sémákból, és bátran nézzen körbe új lehetőségek irányába, amelyek illenek a tanulmányihoz, szakmába vágnak, de akár egy szeretett hobbihoz is kapcsolódnak. Mert mi jobb van annál, ha a munka minden reggel örömmel áraszt el?
A sorozat második darabja 2022. november 22-én, 18 órakor, az ELTE BTK Művészetkövetítői és Zenei Intézetének Kodály termében lesz. Ezúttal a matematika és a jazz kapcsolatáról tudhatnak meg többet az érdeklődők. Bővebb információ ezen a linken érhető el.
Fotók: Lazar Anilla