„Az az oktató tud sikeres lenni, aki értő módon figyeli a hallgatókat”
– Milyen szerepet vállalt a gólyatáborban? Hogyan élte meg a kedd esti zsűrizést?
A hallgatói önkormányzat hívott meg, hogy legyek jelen, és képviseljem oktatótársaimat. Tulajdonképpen feladatom volt lelkesíteni a csapatokat, támogatni a szervezőket, és ha szükséges, részt venni olyan komoly szakmai feladatokban, mint a csapatjátékok zsűrizése. Imádtam minden pillanatát a gólyatábornak. Hálás vagyok, hogy itt lehettem, nagyszerű élményekkel gazdagodtam.
– Milyen benyomásai vannak a táborról és az új évfolyamról?
Madai Márk HÖK-elnök és csapata kiválóan szervezte meg ezt a gólyatábort, igazi fesztiválhangulatot teremtettek a programokkal, fellépőkkel, szolgáltatásokkal. Az alapszakot megkezdő diákok jelentős változáson mennek át, hiszen a középiskola alapvetően teljesen más típusú képzést és életet jelent, mint az egyetem, és ez ennek az ünnepi pillanata volt. Egyúttal egy nagyon jó lehetőség arra, hogy közös élmények alapján ismeretségek, barátságok szülessenek, azaz végül valódi közösség alakuljon a gólyákból. Ez azért is fontos, mivel sokkal egyszerűbb később az egyetemi élet, ha vannak haverok, ismerősök, mivel így a nehezebb kihívásokat is könnyebb lesz majd teljesíteni. Mind a csapatépítő játékok, az indulók, mind pedig a festések és hasonló programok is ezt segítették elő. Az új évfolyamot remek gólyák alkotják, akik úgy tűnik, megélték a tábor adta lehetőségeket.
– Milyennek látja az ideális oktató–hallgató kapcsolatot?
Nagyon fontosnak tartom, hogy partnerkapcsolat alakuljon ki a hallgatókkal. Ez egy kiváló lehetőség, ugyanakkor jelentős kihívás is. Ennek kiindulópontja véleményem szerint az, hogy a hallgatók professzionális szolgáltatást várnak el a felsőoktatásban töltött éveik alatt. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, mind kari, mind pedig oktatói szinten világosan látni kell a hallgatók felsőoktatási céljait, és ezeket figyelembe véve kell kialakítani az oktatás jellemzőit. Ehhez pedig haladnunk kell a korral, nemcsak az oktatott tananyagokat tekintve, hanem az oktatási módszertanok, megoldások, illetve az oktatói szerep kapcsán is. Úgy hiszem, hogy az az oktató tud sikeres lenni, aki értő módon figyeli a hallgatókat, és ezek alapján aktívan alakítja, tartja frissen oktatási gyakorlatát. Ez a fajta nyitottság hatékonyabbá teszi magát a tudásátadást is. Ezért is vállaltam tudatosan és örömmel a gólyatáborban való részvételt.
– Hol találkozhatnak Önnel a hallgatók az egyetemi életben?
Egyrészt alap- és mesterszakon is vannak tantárgyak, amiket oktatok. Például a vállalati menedzsment rendszerek vagy a minőség- és projektmenedzsment lesznek azok, amelyeken szinte biztosan találkozunk, de vannak olyan specializációs kurzusok is, ahol még összefuthatunk. Azért is jó, hogy ott voltam a gólyatáborban, mert tudok majd olyan „szimpatikus” példákat mondani az órákon, amelyek onnan származnak: pl. hogyan kell profin megszervezni a beléptetést, vagy éppen kialakítani a pontozási rendszert. Másrészt a legkiválóbb hallgatók a frissen alakult Navratil Ákos Szakkollégiumban is találkozhatnak velem, ahol az egyik műhelykurzust vezetem. Itt a szervezet- és működésfejlesztéssel kapcsolatos aktuális kihívásokat és lehetőségeket ismerhetik meg a résztvevők gyakorlati szempontból.