Nyári egyetem – szervezői szemmel
– Milyen szerepet tölt be a nyári egyetemi program a GTK életében?
A nyári egyetem része a kar nemzetköziesítésére való törekvésnek. A felsőoktatás egyre inkább nemzetközi, és az ELTE-nek, a legjobb magyar egyetemnek ezt az utat kell járnia, ha meg akarja őrizni pozícióját és tekintélyét. Ugyanakkor alkalmas a legjobb hallgatók megjutalmazására is. Egészen más élmény egy kiscsoportos órán részt venni, mint azokon a népes órákon, amilyeneket a hallgatóink ismernek. Nemcsak élvezetesebb, de lehetőséget ad olyan készségek elsajátítására is, amelyekre biztosan szükségük lesz pályájuk során, de a tömeges órákon nem nagyon szerezhetők meg.
– Hogyan értékeli az idei nyári egyetemet?
Nem követtük el az első nyári egyetem hibáit, inkább újakat találtunk ki. Komolyra fordítva a szót, elég jól sikerült. A program után készített felmérés alapján a hallgatók abszolút többsége nagyon elégedett volt. Ez a tanárokra is igaz, a hallgatókat tehetségesnek és motiváltnak látták. Mindhárom külföldi előadónk szívesen jönne jövőre is. Ami az emlékezetes pillanatokat illeti, az első nap igazi pörgést hozott. Annyi probléma volt – a perui hallgatónak adapterre volt szüksége a telefonja töltéséhez, az afgán hallgatónak segíteni kellett befizetni a részvételi díjat, stb. –, mintha a lernai hidrával harcoltunk volna: levágtunk egy fejet, kettő nőtt a helyébe. De álltuk sarat. Kész flow volt.
– Ön már számos konferenciát, hasonló nemzetközi programot szervezett. Mi mindenre kell különösen figyelni egy ilyen esemény előkészítésekor?
Talán a legfontosabb dolog meglehetősen triviális: a kommunikáció. Ha a résztvevők nem tudják, hogy mit, hol és hogyan, sokkal több segítségre lesz szükségük, mint amennyit nyújtani tudunk. Egy másik dolog, amit most tanultam meg, hogy nem szabad adottnak venni, amit adottnak szoktunk venni. Például általában nem kell gondot fordítani a légkondicionálásra vagy a világításra, de nyáron, amikor az egyetem takaréklángon van, erre mind oda kell figyelni.
– Mi volt a legnagyobb kihívás az idei BESU szervezésében?
A külföldi előadók szerződtetése valódi rémálom volt. A nekik írt első levelemet azzal a mentegetőzéssel kezdtem, hogy kissé bonyodalmas adminisztratív eljárás elé néznek, ha elfogadják a meghívásunkat a nyári egyetemre. Ezt alátámasztva következett a kétoldalas magyarázat arról, hogy mi mindent kell csinálniuk, hogy ki tudjuk fizetni őket. Mindezt olyan sok levélváltás kísérte, hogy inkább felhagytam a számolásukkal. Egyébként meglepő módon azzal az előadóval volt a legegyszerűbb, aki az Egyesült Államokban állandó lakos, nála csak tizenkét e-mailre és pár sms-re volt szükség.
– Mi alapján kerültek meghívásra a külföldi oktatók?
Grigoriadis professzor dr. Dombi Ákos tanár úr régi együttműködő partnere, ahogy Zieliński professzor Mandják tanár úré. Patrick Meunier üzletember, aki igen szeret tanítani, és két előadást is tartott hallgatóinknak, úgyhogy láthattuk: nemcsak rajong a tanításért, de nagyon tud is.
– Milyen tervek várhatók jövőre? Mire számíthatnak az érdeklődők?
Még nem kezdtük el a tervezést. Abból indulnék ki, hogy az olyan nem standardnak mondható kurzusok, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük minden üzleti főiskolán, jobban vonzzák a külföldi hallgatókat, és hogy a GTK-s hallgatókat a vendégelőadók érdeklik inkább. Emellett több programot is tervezünk, mivel idén az esti előadás az előadó megbetegedése miatt elmaradt, ahogy a záró esemény is. Reméljük, ezekre jövőre már mind sor kerülhet majd.