Nyári egyetem hallgatói szemmel
– Magyar hallgatóként milyen érzés volt öt napot eltölteni nemzetközi környezetben?
A vezetői számvitel kurzuson, amelyre én is jártam, úgy éreztem, hogy annyira nem voltak nyitottak a külföldi hallgatók. Viszont hétfő este volt egy fogadás, amelyen a többi kurzuson résztvevő külföldi hallgatótársainkkal is meg tudtunk ismerkedni, ennek hozadékaként az elkövetkező napokon délutánonként és este velük töltöttük az időt. Nagyon jó tapasztalat volt velük beszélgetni, mindenféle témát érintettünk, abszolút nyitottak és érdeklődőek voltak. Annak ellenére, hogy mi voltunk „hazai pályán”, mi is új élményeket szereztünk a városról. A külföldiek közül senki sem volt még Budapesten, így az órák után minden nap elmentek várost nézni, gyakran mi magyarok is csatlakoztunk hozzájuk: elvittük őket a kedvenc éttermünkbe, megmutattuk a bulinegyedet, elmentünk velük dunai esti hajókázásra, közben magyaráztuk, hogy melyik épület micsoda, és ekkor is folyamatos volt a beszélgetés. Ilyenkor kicsit már-már magunkat is turistának éreztük. Szerintem sikerült jó benyomást keltenünk, és élménnyé tenni az ittlétüket.
– Milyen dolgokat emelnél ki a nyári egyetemből?
Elsőnek is azt, hogy új embereket ismerhettem meg, hogy sikerült megnyílni nekik, beszélgetni, és nagyon jól éreztük magunkat. A tanórákkal kapcsolatban pedig, hogy az oktatóim szerfelett sikeresen, jól érthetően adták át az anyagot. Ez volt az az öt nap a nyárból, amire azt tudom mondani, hogy talán a legnagyobb élményem is volt egyben.
– Miben különböznek a nyári egyetem kurzusai a szokásos GTK-s kurzusoktól?
Itt kevesebben voltunk az órákon, mindenkinek volt esélye kérdést feltenni, és egymásnak válaszokat is tudtunk adni. Az oktatóink igyekeztek interaktívan tartani az előadást, gyakran kérdeztek és szólítottak fel minket; erre a 150 fős szemináriumokon és a 400-600 fős előadásokon a nagy létszám miatt nincs lehetőség. A vizsga papír alapon volt a teremben, nem a vizsgaközpontban a Moodle felületén. Nálunk vezetői számvitelen azzal is könnyítettek, hogy „open book” jellegű vizsga volt, így nem kellett mindent kívülről megtanulnunk, megnyugtató volt, hogy kikereshettük az anyagban, amire nem emlékeztünk pontosan.
Meglepő volt, hogy öt nap alatt jól követhetően és érthetően adták le nekünk egy 6 kredites tárgy anyagának jó részét. Otthon sem kellett rengeteget tanulni; hazaérve elég volt két órát arra szánni, hogy befejezzem a jegyzetelést, átnézzem a feladatokat. Más kurzusokról azt hallottam, hogy prezentációt kellett csinálni csoportmunkában és előadni a csoport előtt, esetleg szöveget írni hozzá. Ezekre sincs lehetőség év közben, pedig mindegyik fontos készség, amit tanulni és gyakorolni kell. A nyári egyetem keretében erre is lehetőség nyílt, sőt, akár olyan további ismereteket is elsajátíthatunk, amelyeket év közben nehezen tudnánk.
– Miért ajánlanád a BESU-n való részvételt a hallgatótársaidnak?
Ahogy korábban említettem, az egyik ok az lenne, hogy megismerkedhetünk nyitott külföldiekkel, és egy kis bepillantást nyerhetünk általuk abba, hogy ők mit és hol tanulnak, és hogyan állnak hozzá a világhoz. A legtöbb angol nyelven induló GTK-s szakon is vannak külföldi hallgatók, de nincs köztük például német vagy belga, esetleg japán, aki Svédországban lakik és pilótának tanul. Érdekes, sőt fantasztikus volt őket meghallgatni, beszélni velük. Meséltek az életükről, ők is kérdeztek tőlünk, viccelődtünk, nagyon jó társaság alakult ki. Ajánlanám még a BESU-t azért is, mert egy teljes 3 kredites tárgyat vagy egy 6 kredites tárgy 2-3. zárthelyijét ki lehet vele váltani, valamint öt nap alatt sajátítható el a szemeszter egy tárgya. Végül, de nem utolsó sorban, a kurzus záróvizsgájára készülni pedig könnyebb volt, mint egy-egy zh-ra vagy a vizsgára!