Kollegáink tanulmányai a Gradus különszámában
Dr. Bedzsula Bálint, Ulmann Ákos „A tudásmenedzsment és folyamatmenedzsment közötti kapcsolat vizsgálata” című tanulmánya a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira és lehetőségeire való különös tekintettel vizsgálja e két területet. A szervezeti tudás és a tudásmenedzsment (KM) alapvető elemeit mutatja be, amelyek közé tartozik az új ismeret létrehozása, azok azonosítása és rendszerezése, valamint a tudás megosztása és alkalmazása. Ezzel párhuzamosan a folyamatmenedzsment (BPM) a szervezeti folyamatok azonosítására, definiálására és optimalizálására összpontosít, hogy biztosítsa a szervezet hatékony és átlátható működését.
A tanulmány kiemeli, hogy a dinamikusan változó üzleti környezet, amelyet a VUCA (volatility, uncertainty, complexity, ambiguity) modell jellemez, megköveteli a szervezetek rugalmasságát és folyamatos tanulási képességét. A szervezeti tanulás és az evolúciós elmélet szerint a szervezeteknek nemcsak alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, hanem aktívan részt kell venniük a fejlődésben és az innovációban is.
A tanulmány összegzi, hogy a KM és BPM rendszerek kiegészítik egymást, és együttes alkalmazásuk növeli a szervezeti működés hatékonyságát és eredményességét. A szervezeti tudás formális és informális (tacit) elemei egyaránt fontosak a sikeres működésben, a tanulmány hangsúlyozza a tudásmenedzsment és a folyamatmenedzsment integrációjának jelentőségét a változó üzleti világban való szervezeti fejlődés és túlélés érdekében.
Dr. Tanács János izgalmas témát feldolgozó, „Az álláspont megváltozásának szerepe a Challenger űrsikló katasztrófáját megelőző döntéshozatal során” című cikke egy eddig kevésbé vizsgált jelenséget tárgyal: a Morton Thiokol Inc. mérnökeinek álláspontváltását a döntéshozatali folyamat során, amely végül az űrsikló indításához vezetett.
Az álláspontváltás lényege, hogy a mérnökök először az indítás elhalasztását javasolták a hideg időjárási körülmények miatt, amelyek negatívan befolyásolhatták az O-gyűrűk működését. Azonban később, a nyomás és a bizonytalanság hatására, változtattak álláspontjukon, és az indítást támogató döntést hoztak. A tanulmány bemutatja, hogy ennek a váltásnak adott körülmények között meg kellett történnie, ugyanakkor konstruktív javaslatokat fogalmaz meg, hogyan lehetett volna hatékonyabban képviselni az indítás elhalasztását.
A cikk kiemeli, hogy az álláspontváltások kezelése kulcsfontosságú lehetett volna a döntéshozatali folyamatban. Ha a mérnökök világosan kifejezték volna aggodalmaikat az indítási hőmérséklettel kapcsolatban, és tartózkodtak volna az alsó hőmérsékleti határ meghatározásától, akkor nagyobb eséllyel támogathatták volna az elhalasztást.
Összességében a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő álláspontváltások kezelésével és kommunikálásával hatékonyabb döntéshozatali folyamatot lehetett volna kialakítani, amely talán elkerülhette volna a Challenger katasztrófáját.
A dr. Karai Éva és Dragonya Gábor Zsolt „CSRD várható hatása szállítmányozással foglalkozó vállalatok nem pénzügyi beszámolóira” című kutatása az Európai Unió új fenntarthatósági jelentési irányelve, a CSRD bevezetése előtti állapotot vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szállítmányozással foglalkozó vállalatok jelenlegi fenntarthatósági jelentései mennyiben felelnek meg az új követelményeknek. A tanulmány három, Magyarországon működő cégcsoport jelentéseit elemzi tartalomelemzés módszerével.
A tanulmány megállapítja, hogy a vizsgált vállalatok jelenlegi jelentései részben felelnek meg az új irányelv elvárásainak. A vállalatok fenntarthatósági stratégiáinak végrehajtása és a kapcsolódó politikák ismertetése terén viszonylag jól teljesítettek, azonban több területen, mint például az üzleti modell és stratégia ellenállóképessége, a fenntarthatósághoz kapcsolódó lehetőségek és az érdekelt felekre gyakorolt hatás bemutatása, további fejlesztésekre van szükségük.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a szállítmányozással foglalkozó vállalatoknak jelentős mértékben fejleszteniük kell fenntarthatósági jelentéseiket, hogy megfeleljenek az új CSRD előírásainak. Az irányelv bevezetése várhatóan növeli a jelentések minőségét és összehasonlíthatóságát, ami hozzájárul a fenntarthatóbb gazdasági működéshez és a klímasemlegességi célok eléréséhez.
Dr. Molnár Márk és munkatársai "A szabályozási bizonytalanság hatásbecslése a piaci szereplők keresésintenzitás-alapú elemzésén keresztül" címet viselő tanulmányának célja, hogy bemutassa a szabályozási bizonytalanság piaci szereplőkre gyakorolt hatását, különös tekintettel az adózási rendszerekre. A kutatás a piaci szereplők ex ante szándékát vizsgálja, amellyel a bizonytalanság kezelésére törekszenek, beleértve annak elemzését, forrásainak és következményeinek előrejelzését, valamint a hatások csökkentését. A szerzők kiemelk, hogy a fokozott információkeresés, különösen az interneten, lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy megalapozottabb üzleti döntéseket hozzanak, csökkentve ezzel a kockázatokat. A kutatás Magyarország példáján keresztül elemzi a társasági adózási rendszerek változásainak hatását, bemutatva, hogy az adók gyakori módosítása hogyan növeli a piaci bizonytalanságot, ami a piaci szereplők keresési intenzitásának növekedésében nyilvánul meg.
A tanulmányok teljes terjedelmükben itt olvashatók. Gratulálunk a megjelenésekhez, és további sikeres kutatómunkát kívánunk!