Így hozd ki a maximumot az egyetemi éveidből
Nemrég a Gradus tudományos folyóirat oldalain jelent meg „A tudásmenedzsment és folyamatmenedzsment közötti kapcsolat vizsgálata” című tanulmány, amelyet Bedzsula Bálint tanár úrral közösen írtatok. Mesélj kérlek arról, hogyan is jön létre egy ilyen publikáció!
Tavaly ősszel azon gondolkoztunk tanár úrral, hogy mi is legyen a közös kutatási témánk, mi az, ami mindkettőnkhöz közel áll. Őt a folyamatmenedzsment és a tudásmenedzsment érdekelte kiváltképpen, én pedig erre nagyon jól tudtam csatlakozni, hiszen a tudásnak a megragadása és a szervezetben való elterjesztése fontos volt hallgatói önkormányzati tevékenységem alatt. Így jött az ötlet, hogy a kettőt vegyítsük, ezután egy nagyon gyors munka indult, hiszen november 30-án már Kecskeméten, a szakmai konferencián kellett prezentáljuk az elért eredményeinket.
Hogyan formálta a kutatás a szakmai szemléletedet, és mely képességeidet tudtad fejleszteni a cikk elkészítése során?
Alapvetően a cikkel párhuzamosan írtam a projektfeladatomat Ormos Mihály tanár úrnál „Befektetési stratégiák értékelése” címen, vagyis két teljesen különböző tématerületen kutattam aktívan. A készségek tekintetében megtanultam, hogyan kell hivatkozni, honnan érdemes megbízható forrásokat keresni, illetve hogyan kell egy olyan absztraktot írni, amely velős, tartalmas és megfelel minden kritériumnak. Már a szakkollégiumi kurzusokon megfogott az, hogy a folyamatok áttekintésével, azok leírásával hogyan tudjuk a saját hatékonyságunkat javítani, így a kutatásunknak köszönhetően szakmai szempontból is elmélyülhettem, és a kapott elméleti, tudományos hátteret az alelnöki munkám során kamatoztathattam. A cikk megírása után sokkal másképpen láttam a dolgokat, máshogyan delegáltam a feladatokat például a tanulmányi bizottsági tagoknak.
Nagy dicsőség egy ismert tudományos magazinban való megjelenés. Várható ezen projekt után, hogy további publikációk születnek Ulmann Ákos tollából a közeljövőben?
Célom, hogy a kutatói úton elinduljak, és érdemben minőségi és természetesen mennyiségi munkát is végezzek a tudományos életben. Főként folyamatmenedzsmenttel foglalkoznék, de nyitott vagyok más területek iránt is, például a tőkepiaci eszközárazás témakör is egészen érdekel, ezenkívül a technikai elemzésre épülő kereskedési stratégiák és a hozam viszonyának kérdésköre is foglalkoztatja a fantáziámat. Egyelőre szeretnék egy szintén folyamatmenedzsmenthez kapcsolódó TDK-dolgozatot írni, viszont a témám egy komplett folyamatmenedzsment-rendszer bevezetésére és az ahhoz kapcsolódó szervezeti kihívásokra irányulna. Remélem, hogy sikerül még idén leadni, gőzerővel dolgozok, dolgozunk azon, hogy ez összejöjjön. Ez lesz az első mérföldkő, utána meglátjuk, hogy sikerül-e a pénzügyek világában is alkotni valamit.
Az utóbbi két tanévben az ELTE GTK Hallgatói Önkormányzat tanulmányi alelnöki pozícióját töltötted be. Hogyan értékelnéd a HÖK-ben eltöltött ciklusaidat mind személyes, mind szakmai oldalról?
Bennem mindig is megvolt a vágy, hogy értéket teremtsek társaim számára, ezáltal a HÖK-höz való csatlakozás egy nagyon jó lehetőség volt, hiszen a tanulmányi alelnöki tisztséggel járó feladatkör alapjait tehettem le. Összességében, a közel kétéves tevékenységem során úgy gondolom, hogy értékteremtő dolgokat sikerült alkotnom, de azért a kritikus gondolkodás is fontos. Természetesen voltak hibák, de sikerült elindítanom többek közt a „Projektcsoportok éjszakája”elnevezésű eseményt, illetve rendszeresen tartottam fogadóórákat, ahol hallgatótársaim egyéni problémáira fókuszáltunk, például az Erasmus pályázás során optimalizáltuk a tanulmányi előmeneteleket, és segítettünk az egyetemi tanulmányi rendszerben való eligazodást is. A Félév Oktatója díjat szerintem sikerült magasabb szintre emelni, ezáltal jobban elmélyítve az oktatók és hallgatók kapcsolatát. Továbbá sokat dolgoztam azon, hogy az ELTE GTK-s hallgatók is végezhessenek demonstrátori tevékenységet, ezt is abszolút sikerként éltem meg. Számos alkalommal képviselhettem karunkat az Educatio kiállításokon, nyílt napokon, rendszeresen tartottam előadást, ez rengeteg pozitív élmény, emlék és tapasztalat számomra, amelyet sohasem fogok elfelejteni.
Munkám során olyan értékes emberekkel kötöttem barátságokat, akikkel a tagság nélkül sosem találkoztam volna. Talán ők nem is tudják, de majd pár év múlva, amikor visszatekintenek erre az időszakra, látni fogják, hogy milyen értékteremtő tevékenységet végeztünk együtt. Egy példa: mára az ELTE gólyatábora Magyarország legnagyobbja lett, karunk pedig magasan vezet a résztvevők számának tekintetében, hiszen idén egy 160 fős csapat segítette közel 900 fő Gólya integrációját, ami egy óriási teljesítmény. Ez nagy háttérmunkát és menedzsmentet igényel a HÖK tisztségviselőitől, akiknek sokkal nehezebb dolguk lett volna, ha nem lennének a munkájukat segítő aktív hallgatók. Rengeteg oktatót ismerhettem meg, ami nagyon jó érzés, mert rájuk mind emberileg, mind szakmailag fel tudok nézni, egy-egy beszélgetés mindig hatalmas löketet ad a hétköznapokra, ezt mindenképpen köszönöm.
A tapasztalataid alapján mikre lehet szüksége egy harmadéves ELTE GTK-s diáknak, miközben rohamléptekkel közeledik alapképzéses tanulmányai végéhez? Neked mi segített a nehezebb, zsúfoltabb időszakokban?
Az egyetemen megkapod az elméleti tudást, viszont ez nem elegendő ahhoz, hogy piacképes legyél, kell mellé a gyakorlat, amit sok helyen meg tudsz szerezni. Ilyen volt nálam a szakkollégium, amelyből az ELTE-n kettő gazdaságtudományokkal foglalkozó is van. A Navratil Ákos Szakkollégium az üzleti oldalról, míg az Eötvös József Collegium inkább elméleti alapon közelíti meg ezt a területet. A szakkollégiumok önszerveződő jellegéből fakadóan biztonságos környezetben gyakorolhatod az emberekkel való kommunikációt, a megfelelő szerep megtalálásával a szervezet építését segítheted, ezekkel a kvalitásokkal pedig piacképesebb lehetsz véleményem szerint. Ha egy állásinterjún fel tudsz sorakoztatni munkahelyet, szakkollégiumi vagy HÖK-ös tevékenységet, abból arra következtetnek, hogy a jelentkező képes volt arra, hogy ne csak tanuljon, hanem építse, fejlessze magát és környezetét, ez az, ami versenyelőnyt tud jelenteni. Szumma szummárum, szerintem az embernek egyetemista évei alatt a legtöbbet saját magába kell fektetnie, ez a jövőben kifizetődő lesz. Úgy tudtam sikeresen abszolválni ezeket a féléveket, hogy beosztást csináltam a napomra, reggel héttől este nyolcig, aminek természetesen volt ára, hiszen nagyon kevés időt töltöttem a családommal. Egy jó időgazdálkodással remekül lehet működtetni egy ilyen rendszert, viszont tartanunk kell magunkat hozzá, mert akár csak egy építőkocka elmozdításával is borulhat az egész heted.
A pillanatnyi álláspontod szerint hol látod magad 1, 5 és 10 év múlva? Lehetséges egyáltalán ennyire előre tervezni ebben a változásokkal teli bizonytalan világban?
Nehéz kérdés, de úgy gondolom, hogy az embernek kell egy vízió, ami segíti őt. Egyszer Sárospataki Albertet kérdeztem (a Billingo online számlázó alapítója és vezérigazgatója – a szerk.) egy kerekasztal-beszélgetés során, ahol szóba került a fókusz és a motiváció témaköre: A motiváció ingatag, hol nagyobb, hol alacsonyabb, de ha a fókusz tiszta, és ahhoz tartod magad, szerintem el tudod érni a céljaidat. Egy év múlva az ELTE GTK pénzügy mesterszakosaként szeretnék itt ülni, mert szerintem szakmailag nagyon felkészült oktatóktól tanulhatok, mindemellett az ELTE GTK egy nagyon jó képzési struktúrát biztosít, abszolút hallgatóbarát abból a szempontból, hogy könnyedén meg tudom oldani mellette a heti 40 óra munkát, és mégis piacképes diplomát szerezhetek. Jelenleg az OTP Bank folyamatmenedzsment osztályán dolgozok, ahol hosszabb távra tervezek. Öt év múlva az ELTE GTK Gazdálkodás és Szervezéstudomány Doktori iskolájának képzését remélem végezni, ami mellett a vállalati élet részese maradnék, megtalálván a két tevékenység között az egyensúlyt. Fontos számomra a változatosság, így mindenképpen szeretnék a „rendes munkám” mellett mással is foglalkozni, ezzel is csökkentve a begyepesedés és a kiégés veszélyét. Remélhetőleg tíz év elteltével pedig az oktatói csapat értékes tagjaként az alapszakos hallgatókkal a befektetés és finanszírozás, mesterszakosokkal pedig a befektetéselmélet tárgy keretein belül fogunk találkozni.
Fotók: Palasics Bence