Az ELTE GTK-ról egy BEAC szakosztály élére
Hogyan lettél a BEAC Polefitness és Légtorna Szakosztályának vezetője? Milyen felelősségekkel és feladatokkal jár a pozíció betöltése?
2020 nyarán, az első egyetemi évem után sétáltam be először a Bogdánfy úti sporttelepre. Valójában a gólyatáborban találkoztam először a polefitness-szel, akkor egy, azóta már kolléganőm és barátnőm hozta el nekünk a bemutatót. Később Farkas Lilla – aki a korábbi rúdsportedzőm és mentorom volt – választott ki sportösztöndíjasnak, majd edzőként kapcsolódtam be a sportág életébe, végül idén februárban kaptam meg a szervezői szerepet. A szakosztályon belül öt sportágunk is van, amelyek mindezidáig a Szabadidő Szakosztály keretein belül működtek, azonban idén májusban a BEAC elnöksége egyhangúlag elfogadta a beadványunkat, és így megalapíthattuk a Polefitness és Légtorna Szakosztályt. A szakosztályvezetői szerepről azt tudom elmondani, hogy a feladat felelőssége egyben a munka szépsége és nehézsége, a kihívásai pedig szépen lassan gördülnek elém. Szerencsére nagyon jó csapat áll mögöttem, akiket a barátaimnak és nem csak a munkatársaimnak mondhatok. Három éve együtt kezdtük el mostani szerelemsportjainkat, majd nevelődtünk edzővé, így egy valóban összetartó csapat a motorja a szakosztálynak.
Milyenek voltak számodra az utolsó félévek? Mi volt a kulcs a sikeres diplomádhoz?
Az utolsó félévek már inkább a kalandozásokról szóltak, arról, amikor már a szakdolgozatodban a gyakorlati oldalát foghatod meg annak a sok-sok tananyagnak, amit az évek során elsajátítottál. Gólyaként nem is gondoltam, hogy mennyire fontos lesz később például az első féléves marketing anyag, pedig a szakdolgozatomnak az irodalomkutatás része ezzel kezdődött. A siker kulcsa szerintem az, hogy élvezzük, amit csinálunk, hogy olyan szakdolgozati témába vagy projektekbe kezdjünk, aminek látjuk a hozzáadott értékét, és nem csak egy jó jegy reményében vágunk bele. El kell hinnünk, hogy a munkánk segítheti egy cég vagy egy szervezet életét, és akár egy kutatási területet. Az élvezet és a szenvedély kell, hogy hajtson.
Mit választottál a szakdolgozatod támájának? Milyen szinten tudtál benne akár a polefitnessről, akár a sportról említést tenni?
A szakdolgozatom témája a BEAC mint az ELTE 125 éves sportegyesülete és annak ismertsége, illetve a fogyasztói célközönségét legnagyobb részben kitevő egyetemi hallgatóság körében nyert megítélése. Tulajdonképpen egy kommunikációs teljesítménymérés, illetve elégedettség- és ismertségmérés volt a kutatásom fókuszában. Úgy gondolom, hogy a sportmarketing is nagyon érdekes tudományág, hasznos volt belekóstolni ebbe a világba.
Milyen munkakörben dolgozol most, illetve hol töltötted a szakmai gyakorlatodat?
A BEAC irodájában kaptam sport- és rendezvényszervezői állást, itt éppen a szakdolgozatomban tett javaslatokat van szerencsém megvalósítani. A szakmai gyakorlat során másfél évig dolgoztam egy marketing kisfilmeket gyártó cégnél, ahol animációs reklámfilmekkel dolgoztunk, amelyek között előfordult promóció, társadalmi felelősségvállalást támogató CSR (Corporate Social Responsibility – a szerző.) kampányfilm, liftbeszéd és a kedvenceim, az edukációs videók, amelyekre szerintem nagy szükség van a 21. században.
Neked hogyan sikerült tanulás és a sportolás közötti egyensúlyt és összhangot megteremteni?
Mikor tanulunk vagy dolgozunk, az ember úgy éli meg, hogy folyamatosan ad magából. Ha viszont nem „tölti vissza”, akkor egy idő után nem lesz miből adnia. Ezért muszáj megtalálni azokat a pillanatokat és tevékenységeket, amelyekből erőt tudunk nyerni, ennyivel tartozunk mind a mentális, mind a fizikai egészségünknek. Illetve ennek az eredménye a produktivitáson is meglátszik! Itt a BEAC-nál azt képviseljük, hogy a sport azon túl, hogy közösséget, élményeket és fizikumot ad, a mentális jóléthez is jelentősen hozzá tud tenni, ami aztán támogató jelleggel inspirál a munkádban vagy a tanulmányaid során.
Melyek a legszebb emlékeid az ELTE GTK-n töltött éveidből? Ha ki kellene emelni egy tantárgyat, amit nagyon szerettél, melyik lenne az?
Talán az időbeli közelség és a meghatottság miatt a diplomaosztót mondanám elsőnek, ahol sok kedves, régen látott ismerősömmel találkozhattam, és együtt örülhettem a hihetetlennek tűnő sikerünknek, hogy megcsináltuk és lediplomáztunk. A másik ilyen a záróvizsgán volt, amikor bemutattam a szakdolgozatom eredményét, és bár borzasztóan izgultam, nagyon jó élmény volt ott állni és arról beszélni, amin itt, a GTK-n másfél évig dolgoztam. A záróvizsga fontos pontja a karrierút elejének, a prezentáció pedig egy életre szóló élmény marad. A kedvenc tantárgyam a tárgyalástechnika volt, amit Tanács János tartott nekünk. A tanár úr egyedülálló stílusa végig kíséri az egész félév összes előadását, és legszívesebben minden második szavát leírnád, mert olyan szófordulatai vannak, amelyeket kár lenne veszni hagyni.
A szakdolgozatíráshoz konzulenst kell választani. Neked ki volt a konzulensed, és mennyiben segítette a munkádat?
Én azt javaslom, hogy bármennyire is ragaszkodunk egy-egy tanárhoz, érdemes témát priorizálni a döntésünk során, hiszen sokkal könnyebb úgy szakdolgozatot írni, hogy tényleg érdekel az, amivel foglalkozunk. Ha viszont valaki szívesebben vesz tanácsokat egy mentor személyiségtől, az is egy járható út lehet a választásnál, mert az ELTE GTK kiváló oktatói gárdával rendelkezik, tele emberséges tanárokkal, akik tekintélyes tudással rendelkeznek a saját szakterületeiken. Biztos voltam benne, hogy a fogyasztók szokásait, preferenciáit, motivációt szeretném vizsgálni, így a kvantitatív kutatás lett a hangsúlyosabb a szakdolgozatban is. A konzulensem Hlédik Erika volt, aki marketingkutatást tanított nekünk. Nagyon jó döntésnek tartom, hogy őt választottam, mert végig kedves volt, készségesen és jóindulattal segített.
Milyen munkakörben tudod elképzelni magad a jövőben annak tudatában, hogy most már rendelkezel egy felsőfokú gazdasági végzettséggel?
Úgy gondolom, hogy egy alapszakos diplomával a kezemben még rengeteg a tanulnivaló, ezért inkább úgy fogom fel ezt, mint egy kulcsot a kezemben, amely sokféle zárat kinyithat. Az életemnek ezen pontján a saját ajtómat keresem, amibe illik ez a kulcs, és ami átjárót nyit a további karrieremnek. Azt érzem most az egyetemről kikerülve, hogy tele a világ lehetőségekkel. Úgy érzem, hogy a kommunikáció lenne igazán hozzám való, illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy a marketing maga is telis-tele van részterületekkel. A stratégiai marketingtől kezdve a kutatáson át a termékfejlesztésen keresztül a PR-ig végtelen a lehetőség. Most a következő feladatom a fő irány kiválasztása, majd a szakmai fejlődés által megszerzett tudással szeretnék visszaadni kicsit magának a tudományterületnek, amely annyi jót adott az egyetem során.
Fotók: Bernáth Gergely, Horváth Péter