„Az elmélet csak akkor ér valamit, ha a gyakorlatban is működik”

Hogyan emlékszik vissza a pályakezdésére az Elcoteq Magyarország Kft.-nél, majd később Németországban az Elcoteq Germany GmbH-nál? Milyen tapasztalatokat hozott magával a gyakorlati mérnöki munkából a tudományos világba?

Pályakezdésem egy picit korábbra nyúlik vissza, hiszen a mérnöki munka előtt szereztem némi középiskolai oktatási tapasztalatot. Számítástechnikai egyetemi tanulmányaimat Szegeden végeztem, az 1990-es évek végén pedig a mohácsi Radnóti Miklós Középiskolában oktattam számítástechnikát. 

Ezt követően kezdtem el dolgozni 2000-ben automatizálási mérnökként Pécsett az Elcoteq Magyarország Kft.-nél, amely egy multinacionális elektronikai vállalat volt. 2002-től 2004-ig pedig ugyanennél a vállalatnál dolgoztam folyamatfejlesztési mérnökként Németországban, Überlingenben. Külföldi munkám során valódi multinacionális közegben forogtam, és azt mondhatom, hogy az a kulturális sokszínűség, amely munkám során körülvett, nagymértékben formálta a szemléletemet, kommunikációmat és mások megértését. Az oktatás mellett 2004-től a Flextronics International Kft.-nél is dolgozom a cég műszaki, illetve kutatási és fejlesztési területein.

A teljes képhez fontos tudni, hogy a 90-es évek vége és a 2000-es évek eleje egy olyan különös időszak volt, amikor a rendszerváltást követő gazdasági visszaesést külföldi cégek hazai működésének indulása követte. A gyakorlati mérnöki munkából elsősorban az elmélet alkalmazhatósági szemléletet hoztam magammal tudományos munkámba, mert hiszem, hogy az elméleti eredmények, konstrukciók és modellek csak akkor jók, ha azok a gyakorlati használathoz is megfelelnek.

Milyen hatással volt az ipari környezetben szerzett vezetői és mérnöki tapasztalata arra, hogy 2010-ben egyetemi adjunktusként csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez? Mi motiválta, hogy bekapcsolódjon a felsőoktatásba és a tudományos kutatásba?

2007-ben a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán szereztem MBA diplomát, a képzés során tanultak pedig megerősítették bennem azt a hitet, hogy a számítástudománynak rengetek alkalmazása van és lehet a jövőben vállalati folyamatok menedzselésében. Tapasztalatom szerint a gyakorlatban felmerülő problémák megoldására kidolgozott elméleti módszereknek kettős szerepük van. Egyrészről, a gyakorlati alkalmazás közvetlenül hasznosulhat és ez egyúttal érvényesíti is az elmélet létjogosultságát. Másrészről, egy új elméleti módszer, konstrukció vagy modell alapul szolgálhat további kutatásoknak, amelyek újabb alkalmazási lehetőségeket rejthetnek magukban. Elsősorban ez a szemlélet motivált, hogy elkezdjem a felsőoktatási és a tudományos kutatói munkát is. 

Doktori védés értékelése

Meg is lett az eredménye, hiszen 2011-ben szerezte meg PhD-fokozatát. Hogyan sikerült egyensúlyt teremtenie a vállalati munka és a doktori kutatás között? Melyek voltak a legfontosabb eredményei a kvantitatív és lágy számítási módszerek területén?

Doktori kutatásaim során olyan – elsősorban lágy számítási módszerekkel foglalkoztam – amelyeket üzleti- és vállalati folyamatok menedzselésében a gyakorlatban is ki tudtam próbálni. Ez teremtett egyensúlyt a vállalati munka és az elméleti kutatások között. Napjainkban a tudomány annyira szerteágazó, hogy a kutatók általában nagyon speciális témákkal foglalkoznak. Ezért rendkívül nehéz olyan eredményeket elérni, amelyek hagyományos értelemben véve tudományos áttörésnek tekinthetők. Éppen ezért elsősorban azt tartom fontosnak, hogy a létrejövő tudományos eredmények felhasználhatók legyenek újabb tudományos eredmények elérésében.

Szegedi egyetemi éveim alatt, az 1990-es évek második felében, Dr. Dombi József professzor vezetésével kezdtem el foglalkozni olyan számítástudományi kutatásokkal, amelyekről később kiderült, hogy szorosan kapcsolódnak számos gazdasági területhez. Elsőként az úgynevezett szigmoid (más néven logisztikus) függvénnyel és annak approximációival foglalkoztam. Ez a függvény nagy jelentőséggel bír, számos alkalmazása ismert, többek között a ma oly népszerű mesterséges neurális hálózatokban is fontos szerepet tölt be. Érdekes módon, az akkor elkezdett munkánknak a „melléktermékei” és következményei fontosabbak lettek, mint magának a függvénynek az approximációi. Ugyanis e „melléktermékekből” a gazdasági gyakorlatban is jól alkalmazható elméleti eredményeink születtek. Ezek az eredmények a folytonos logikák és a közelítő következtetések területeihez kapcsolódnak és jól alkalmazhatóak mind a folyamatmenedzsment, mind a „puha” menedzsment területén, ahol nagyon gyakran gyengén definiált fogalmakkal operálunk. 

Az elmúlt tíz év során számos olyan kutatási eredményünk született – a logika, a mértékelmélet és valószínűségelmélet területein, amelyek közvetlenül alkalmazhatók gazdasági jelenségek modellezésére. Ilyenek például a műszaki és gazdasági gyakorlatban fontos szerepet játszó exponenciális és Weibull-eloszlások általánosításai vagy a logisztikus regresszió egy általánosítása. Az utóbbi években a többtényezős döntésekben a súlyok meghatározásával, valamint a csoportkonszenzus szintjének matematikai modellezésével foglalkoztam.

Kollégák körében

Kutatási munkájának jelentős része nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Nagy számú publikációja jelent és jelenik meg neves külföldi tudományos folyóiratokban és más kiadványokban. Hogyan tudta kiépíteni ezeket a kapcsolatokat, és milyen szerepet játszottak ezek a projektek a tudományos karrierjében? Hogyan látja ma a magyar kutatók külföldi publikációs lehetőségeit?

A nemzetközi mellett szeretném megemlíteni a hazai együttműködést is. Dombi professzorral mintegy hatvan közös publikációnk van, ezek közül mintegy 40 olyan folyóiratcikk, amely rangos, ún. Q1-es Q2-es (SCImago) minősítésű nemzetközi folyóiratban jelent meg. 2021-ben egy közös angol nyelvű könyvet adtunk ki, amely korábbi közös eredményeink egyfajta kivonatának tekinthető. Ugyanígy számos közös kutatási eredményem van dr. Tóth Zsuzsanna Eszter professzorasszonnyal és dr. Árva Gábor adjunktus úrral, akinek PhD témavezetője voltam. Szintén szoros együttműködésben dolgozom Fáró Jenővel és Fetter Marcellel, akiknek jelenleg PhD témavezetője vagyok.

A nemzetközi együttműködés hátterében olyan korábbi eredmények állnak, amelyekre más, külföldi kutatók figyeltek fel, kezdeményezték és inspirálták az együttműködést. Ennek eredményeként születtek közös publikációk Christophe Chesneau professzorral a normandiai University of Caen kutatójával, Hassan Bakouch professzorral az egyiptomi Tanta Egyetemről. Jelenleg Dombi József professzorral és Michal Baczynski-vel, a lengyelországi University of Silesia in Katowice professzorával, dolgozunk együtt két témán.

A nemzetközi együttműködésben a kutatási és publikációs tevékenység mellett fontos szerepe van a lektorálási, tudományos bírálati tevékenységnek. Sok ilyen megkeresést kapok rangos folyóiratoktól, de ezeknek csak egy részét tudom vállalni, mert az alapos bírálói munka nagyon sok időt és energiát igényel. Ugyanakkor ebből a tevékenységből rengeteget lehet tanulni.

Ha a külföldi publikációs lehetőségeket nézzük, akkor azokból elméletileg rengeteg van. Ugyanakkor a tudományos előmenetel szempontjából napjainkban kiemelet szerepet betöltő, jelentős nemzetközi tudományos folyóiratokhoz a kutatók rengeteg tanulmányt küldenek, amelyeknek jelentős része visszautasításra kerül. Nem ritka, hogy egy-egy nagy presztízsű folyóiratnál a beküldött kéziratok csupán 5-10%-a kerül elfogadásra egy hosszú és többkörös bírálati folyamatot követően. Éppen ezért a magas szintű nemzetközi publikációs tevékenység – a szűk értelemben vett kutatási munka mellett – nagyon sok energiát, türelmet és kitartást is igényel. Egy rangos folyóiratban történő publikálás folyamata akár 1-1,5 évet is igénybe vehet, és persze ehhez az is kell, hogy maga a beküldött tanulmány megfelelő tudományos értékkel bírjon. 

Doktori témavezetettből kolléga – dr. Pádár Katalinnal

Milyen tárgyakat tanított pályája során, és hogyan építette be a vállalati és kutatási tapasztalatait az oktatási munkájába? Hogyan látja az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatot?

A BME GTK-n a közgazdász alapképzésben a Gazdaságstatisztika, a mesterképzésben pedig a Kockázat és megbízhatóság és a Fuzzy elmélet a menedzsmentben tárgyakat oktattam. Ezenkívül külföldi hallgatóknak angol nyelven oktattam a Quality Management tárgyunk egyes részeit. 

Az ELTE GTK-n a gazdasági mesterképzésben a Menedzsment kvantitatív módszerei és a Folyamatmenedzsment irányzatok tárgyak oktatásában veszek részt. Szintén a mesterképzésben, saját tárgyamként tanítom az Üzleti folyamatok elemzését, illetve korábban a Termelésmenedzsment tárgy tematikáját dolgoztam ki és oktattam. A PhD képzésben pedig a Kvantitatív kutatásmódszertani ismeretek tanára vagyok. 

Fontosnak tartom, hogy az oktatásban szó essen a viszonylag friss kutatási irányokról és a hallgatók bepillantást nyerjenek a legújabb eredményekbe, azok hasznosítási lehetőségeibe, ezért igyekszem ezekből és egy picit a saját kutatásaimból is becsempészni az óráimba. Az a tapasztalatom, hogy mindig vannak érdeklődő hallgatók, akiket az újdonságok inspirálnak. Részben ennek köszönhetően kezdenek tudományos diákköri tevékenységbe vagy éppen doktori tanulmányokba. 

A 2023-as habilitációja, majd tavalyi egyetemi tanári kinevezése fontos lépcsőfokot jelentett a pályafutásában. Hogyan látja a tudományos és oktatói munkássága jövőjét? Milyen célokat tűzött ki maga elé a következő években?

Mind tudományos, mind oktatói munkásságomban azt az utat szeretném folytatni, amelyet évtizedekkel ezelőtt elkezdtem. Mivel fontosnak tartom a tudományos utánpótlásnevelést, a kutatói munka mellett szeretnék tehetséges fiatalokkal dolgozni, amelyhez jó keretet ad a doktori iskolánk és a tudományos diákkör. Így erre a tevékenységre a következő években is szeretnék nagy hangsúlyt fektetni.

Dr. Borhy Lászlóval a habilitációs oklevél átvételekor

Mit gondol a magyar gazdaságtudományi és üzleti felsőoktatás jelenlegi helyzetéről és a következő évtized kihívásairól? Milyen változtatásokat tartana szükségesnek, és hogyan tervezi hozzájárulni ezekhez a folyamatokhoz a saját munkája révén?

Az üzleti felsőoktatás jelenleg nagyon népszerű, hiszen a korszerű gazdasági, pénzügyi és üzleti ismeretekkel rendelkező szakemberek jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban. Ez várhatóan így is fog maradni. Ezért fontos, hogy képzéseinkben hallgatóink olyan ismeretekre és készségekre tegyenek szert, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a gazdaságban. Ugyanakkor, ahogy korábban már említettem, szintén fontosnak tartom az oktatói-kutatói utánpótlás nevelését. Azt gondolom, hogy akkor lehet egy tudományágat egyetemi szinten hitelesen tanítani, ha annak oktatója megfelelő tudományos és kutatási háttérrel is rendelkezik. Véleményem szerint e kettőnek kéz a kézben kell járniuk annak érdekében, hogy az egyetemen olyan műhelymunka tudjon folyni, amely egyrészről képes a gazdaság gyakorlati igényeit kielégíteni, másrészről fenn tudja tartani a magas színvonalú akadémiai működést. Azt remélem, hogy ehhez mind oktatói, mind tudományos munkámmal hozzá tudok járulni.

Fotók: Bernáth Gergely, Horváth Péter, Végh Bence