Amikor a Fehér Ház veszekedését az ELTE hallgatói elemezték

Egy téma, amely azonnali oktatási válaszért kiáltott

Zemplén Gábor, a kurzust vezető egyetemi tanár szerint nem volt kérdés, hogy a téma azonnali oktatási válaszért kiáltott, hiszen nem csak a politikatudomány számára izgalmas, amikor a diplomácia nem zárt ajtók mögött zajlik. Miközben a vitáról a politikai elemzők tipikusan leegyszerűsítő narratívákat kínáltak, az ELTE Gazdaságtudományi Karon már március 6-án kommunikációs szempontból elemezték a vitát a Meggyőzéstechnika kurzus reggeli és esti szemináriumain. „Minden vitát tananyaggá lehetne tenni, de sokkal hasznosabb olyan vitát elemezni, amiről sokan tudnak, sokakban már kialakult olyan előzetes kép, amit egy közös elemzés problematizálni tud. Ez a veszekedés volt a nemzetközi diplomácia legfrissebb és egyik legizgalmasabb thrillerje, és mi már pár nappal a vita után, az első adandó alkalommal „élőben” tanulmányoztuk a felek kommunikációját, nem kizárólag a kimondott szavakat, hanem a nonverbális kommunikáció finom és sokszor alig észrevehető jelzéseit is” – foglalja össze a Marketing és Érveléselmélet Tanszék egyetemi tanára.

Zelenszkij felkapja a fejét és meglepődik (36:20)

A kutatás egyik fő célja a vita eszkalálódásának vizsgálata volt. A vita feldolgozását egy háromrészes videóelemzés és a generatív mesterséges intelligencia segítségével aggregált adatgyűjtés egészítette ki – ez utóbbi „kísérleti citizen-science” jellege miatt is újszerűnek tekinthető. Ahogy az oktatási helyzetet az oktató látta: „Lehet úgy közelíteni egy kommunikációs tárgy oktatásához, hogy van egy oktató, aki „szakértő”, és ő tanítja a hallgatókat. De az igazat megvallva engem nem ez a megközelítés hoz lázba. Ha én semmit sem tanulok egy szemináriumon a hallgatóktól, vagy ők nem tanulnak semmit egymástól, akkor hamar tankönyvszagú lesz a tárgy. Ezért már másfél évtizede dolgozom csoportos vitaelemzésekkel, ahol a viták dinamikáját vizsgáljuk, általában a hírnevet és reputációt is veszélyeztető helyzetekben.”

A két elnök egyszerre beszél. Az ilyen időszakok után gyakran jelentős változások figyelhetők meg a résztvevők nonverbális kommunikációjában (40:23) és (40:53)

Egy vita, ami tananyaggá vált – és tanulsággá

A Meggyőzéstechnika kurzus szemináriuma példát mutatott arra, hogyan válhat egy nemzetközi konfliktus kommunikációs elemzése egyetemi tananyaggá. A módszer egyesíti a médiatudomány, a retorika, a pszichológia és az AI-elemzés eszköztárát. A hallgatói megfigyelések világosan mutatják, hogy nemcsak a kimondott szavak számítanak, hanem néha egy szemöldökráncolás vagy egy összekulcsolt kar is, valamint segítenek abban is, hogy gazdagon feltérképezzenek egy olyan komplex kommunikációs helyzetet, ahol a média jelenléte és a riporterek provokatív kérdései szintén jelentős szerepet játszottak a feszültség növekedésében.

„Ez nem csak egy vita volt. Ez egy kommunikációs dráma, ahol a feszültség nemcsak a szavak miatt, hanem a gesztusok, arckifejezések, testtartások miatt is fokozódott. A cél az volt, hogy a hallgatók ne csak nézői, hanem kritikus értelmezői legyenek a globális hatású médiaeseménynek. Ugyanúgy, ahogy egy reklám elemzése marketingkommunikációs szempontokból nem a termék hirdetéséről szól, a politikai kommunikáció elemzése sem politizálás, hanem a könnyen elérhető források alapján a megfigyelési, elemzési készségek fejlesztéséről szól. A hallgatók azt tanulják, hogy minden rezdülés számít, és ha ezeket megtanulják olvasni, akkor nemcsak a diplomáciában, hanem az életben is többek lesznek” – hangsúlyozta az oktató.

Együtt beszélés fizikai kontaktussal. Kezdetben Trump épp hozzáér Zelenszkijhez (41:57, hasonló 42:02)

Fordulópontok – hogyan lett a sajtónyilvános eseményből veszekedés?

A globális médiát épp uraló, vitatott és részben még feldolgozatlan eseménnyel kapcsolatban a szemináriumon először a két főszereplő „nyugalmi” helyzetét vetették össze az „ingerült” állapottal, majd a vita elmérgesedésének folyamatát vizsgálták, ahol a hallgatók időkódokat rendeltek azokhoz a pillanatokhoz, ahol szerintük a diskurzus új, indulatosabb fázisba lépett. 

Részletesen vizsgálták Trump és Zelenszkij testbeszédének változásait: a vita elején Trump nyugodtan, mértéktartóan kezdte, Zelenszkij ezzel szemben már kezdetben is feszült volt. Trump a vita során egyre több domináns gesztust – például mutogatást, hangszínváltozásokat, előredőlést – mutatott, de Zelenszkij-nél is találunk ilyeneket, bár nála sokkal több a defenzív mozdulat, például a kéztördelés.

Zemplén tanár úr szerint „a kommunikációs helyzet nem zárt rendszer: a tér, az elvárások, a nézők és a kamerák mind hatnak a megszólalásokra. És a résztvevők mindenképp egymásra hangolódnak – átvesznek egymástól kommunikációs elemeket, még akkor is, ha ellenségesen, egymásnak feszülve kommunikálnak.”

A finom érintéseket követően Zelenszkij erőteljesebben gesztikulál, a keze jobban beleér Trump személyes terébe, majd Trump meglöki (42:09)

A vita elemzése a főbb fordulópontokat is azonosította. A leggyakrabban jelzett időpontok között szerepeltek nemcsak az ingerültség megnyilvánulásai, fenyegető mozdulatok, hanem a párhuzamos beszéd időszakai is. A hallgatók a vitában nemcsak a retorikai eszközöket észlelték, hanem egyértelműen a dominanciaharc kiéleződését is érzékelték. Trump gúnyos megjegyzései és Zelenszkij provokatív kérdése J. D. Vance-nek éppúgy hozzájárult a vita elmérgesedéséhez, mint az alelnök számonkérő kérdése az ukrán elnök felé. 

Zelenszkij ingerülten legyint arra, amit Trump mond (42:17)

A nagy nyelvi modellek használata és az oktatás új formái

A vita feldolgozása során a hallgatók több száz adatpontot vittek fel egy kérdőívbe, amelyet az elemzés során mesterséges intelligencia aggregált. A hallgatók így megismerkedhettek a tartalommal és az elemzési módszertannal, ez a típusú oktatás pedig integrálta a mesterséges intelligenciát az élő tudományos gondolkodásba, és sok egyéni megfigyelői szempontot is felfedett.

„A nagy nyelvi modellek, mint a GPT-4 egyik előnye, hogy könnyen és sok szempontból teszi vizsgálhatóvá az ilyen jellegű adatokat. Ugyanúgy lehet azt nézni, hogy egy-egy szereplő viselkedése hogyan változott, például Zelenszkij egyértelmű jeleit mutatta a védekező pozíciónak: fokozatosan zárkózottabbá vált, karjait összefonta. De azt is lehet vizsgálni, hogy ennek ellenére hol vágott mások szavába, hol tett fel provokatív kérdést vagy a másik álláspontját lekicsinylő kézmozdulatot. De ugyanúgy vizsgálható az is, hogy a vita egy-egy percében a hallgatók milyen mellékneveket vagy igéket használnak, milyen gesztusokat emelnek ki. Ez citizen science volt a szó legnemesebb értelmében, hiszen az elemzést „visszatöltöttük” a tárgy Moodle felületére, így a hallgatók nemcsak adatokat adtak a vitáról, hanem azt is látták, hogy 200 társuk miket vett észre.”

A hallgatók a saját szemükkel, saját érzékelésükön és elemzési eszközeiken keresztül térképezték fel a konfliktus dinamikáját. A vita feldolgozása nemcsak médiaelemzési gyakorlat volt, hanem interkulturális, pszichológiai és retorikai tanulási folyamat is. Ez azért is fontos, mert vezetőként, diplomataként vagy akár menedzserként is ilyen helyzetekben kell majd helytállniuk. A diplomáciai thriller elemzése nem zárult le, épp csak elkezdődött. De az első adatbemutatás már hozzáférhető, és egy tíz oldalas összefoglaló nyilvánosan is letölthető.

Trump és Zelenszkij vitája 2025. feb. 28-án és az ELTE GTK kollektív tudat (hivemind) elemzése