„A japán egy teljesen más világot nyit meg a diákok előtt”
Bevezetőként a japánhoz sok évvel ezelőtt a harcművészeteken át eljutott, jūjutsu irányzat mesterfokozatával rendelkező Gottner Richárd Gábort arra kértük, hogy mutassa be a nyelvi képzés rendszerét és a használt tankönyveket.
Gottner tanár úr ne csak művelője a harcművészeteknek, de elkötelezett népszerűsítője is
A tanár úr a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán, 2016-ban szerzett BA-, 2018-ban pedig MA-diplomát. 2020-ban kezdte meg PhD-tanulmányait az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola japán filológia képzésében, a disszertációját 2025-ben tervezi leadni és megvédeni. A jūjutsu mellett kipróbálta magát a Kyokushin karate, az aikidō és más irányzatokban, jelenleg pedig a jūdō elsajátításával próbálkozik. A japán harcművészetek számára nemcsak sportot jelentenek, de életfelfogást és kutatási területet is: egyetemi tanulmányai alatt, szakdolgozataiban az edzéseken megjelenő japán szaknyelvet vizsgálta, jelenleg pedig klasszikus harcművészeti szövegek fordításával és elemzésével foglalkozik. A doktori tanulmányai alatt, már az első évtől kezdve oktatta a nyelvet, ebben a félévben pedig ő volt az, aki a GTK az ösztöndíjprogram keretében jelentkezett 21 hallgatóját elindíthatta a japán kultúra és gondolkodás megismerésének irányába. Vallja, hogy a japán nyelv tanulása nemcsak a nyelvi készségek fejlesztéséről szól, hanem mélyebb betekintést nyújt Japán kultúrájába, gondolkodásmódjába, hagyományos művészeteibe, és gazdagabb perspektívát ad a gazdasági képzéseken részt vevő hallgatóknak is. Úgy tűnik, ezzel azok a GTK-s hallgatók is egyetértenek, akikkel az óra kezdete előtt sikerült elbeszélgetnünk, és akik mindannyian konkrét elképzelésekkel, célokkal kapcsolódtak be a tanulásba.
Mit tanulnak hallgatóink és hogyan: a japán nyelvi képzés rendszere
Mint Gottner tanár úr elmondta, a kurzus alapját a nemzetközileg használt, kezdő Genki tankönyv kétkötetes sorozata képezi. Az anyag a japán nyelvvizsgarendszer (JLPT) szerinti N4 szintig vezeti el a hallgatókat, amely nagyjából a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (A2) szintjének felel meg, és megegyezik a középfokú érettségi követelményeivel japánból. Az első tankönyv feléig az első szemeszter végére, a második könyv végére pedig négy szemeszter alatt jutnak el a résztvevők. A japán írásrendszer bonyolultsága miatt a nyelv elsajátítása hosszabb időt igényel, mint az indoeurópai nyelvek esetében. A tankönyv előnye, hogy a nyelvtant mindennapi helyzeteken keresztül, párbeszédekkel és releváns szókincs kíséretében tanítja. Az anyag párbeszédeket, nyelvtani magyarázatokat, szólistákat, gyakorlófeladatokat és írásjegytanulást is tartalmaz. Hátránya, hogy angol nyelvű, bár a hallgatók ezt jól kezelik erős angol alapjaik miatt. Az órák során magyarul is átveszik a tananyagot, és kiegészítő anyagokkal, például dalokkal, filmrészletekkel és mnemotechnikai módszerekkel gazdagítják az oktatást.
A video segítségével most te is bepillantást nyerhetsz a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Genki tankönyvsorozat első kötetébe
A tanfolyam tempója az egyetemi japán szakhoz képest kevésbé intenzív, hogy elegendő idő jusson az anyag megértésére és feldolgozására. Három tanórát szánnak egy-egy leckére, amely során a nyelvtant, párbeszédeket, olvasnivalókat, valamint írásos és szóbeli gyakorlófeladatokat dolgoznak fel. A tanfolyam résztvevői különböző területekről érkeznek, és kiegészítő tevékenységként foglalkoznak a nyelvvel. A kérdésekre és visszacsatolásokra nagy hangsúlyt fektetnek. A tanulás során a hallgatók saját szorgalmuk és képességeik szerint fejlődnek, az órákon pedig kellemes, támogató légkört teremtenek, hogy elkerüljék a szorongást és a versengést. A tanfolyam az alapoktól indul: a japán nyelv kiejtése, a két szótagírás (hiragana, katakana) és a kanji írásjegyek tanulása mnemotechnikai módszerekkel történik. A Genki egyszerűbb írásjegyekkel kezd, és fokozatosan vezeti be a bonyolultabbakat.
A jelenlegi 21 GTK-s hallgató változatos motivációkkal vesz részt a kurzuson. Néhányan kiutazást terveznek Japánba, mások autodidakta tanulmányaikat szeretnék folytatni, a biztos nyelvtudást megalapozni. Az anime, manga és japán popkultúra gyakran adja a motivációt, míg a kínai nyelvet inkább gazdasági előnyök miatt tanulják. Japán továbbra is a világ kulturális nagyhatalma, amely soft-power és gazdasági szempontból is kiemelkedő.
Miért a japán?
Dervalics Máté, nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatónk a japán nyelv tanulása melletti döntésében több tényező is közrejátszott. „Mindig is érdekelt a japán kultúra. A filmek, az autógyártás, az órák és az építészet különösen nagy hatással voltak rám. Olyan mélységet fedeztem fel bennük, amit más kultúrákban nem találtam meg.” Máté abban is reménykedik, hogy a japán nyelv ismerete előnyt jelenthet majd a karrierje során: „A nyelvet később talán a munkám során is kamatoztathatom.” Somogyi Fruzsina, szintén nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, még mélyebb személyes kötődést említett: „Korábban már tanultam japánul, és az a szeretet, amit a nyelv és a kultúra iránt érzek, megmaradt. Ezért döntöttem úgy, hogy folytatom a tanulást.” Fruzsina szülővárosában egy japánban született, de Magyarországon élő tanár keltette fel a nyelv iránti érdeklődését, és indította el a tanulás útján. Kerekes Attila, aki a nemzetközi gazdálkodás szak utolsó évében jár, gyerekkori szenvedélyének nevezte a japán kultúrát. „Kisgyerekkorom óta vonzódom Japánhoz. Az autók, a média, a történelem mind inspiráltak. Már évek óta autodidakta módon tanulom a nyelvet, de úgy gondoltam, egy szervezett keret új lendületet adhatna.”
Tanulási tapasztalatok: tempó, módszerek és kihívások
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a hallgatók hogyan élték meg a nyelvórákat és milyennek találták a tanulás ütemét. Máté szerint a tanfolyam kiválóan felépített. „Szerintem ez egy nagyon jól kitalált, vihető tempójú program, ami lehetővé teszi, hogy lépést tartsunk az anyaggal anélkül, hogy túlterheltnek éreznénk magunkat.” Fruzsina Gottner tanár úr szerepét emelte ki: „A tankönyv önmagában is jól strukturált, de a tanár úr magyarázatai és kiegészítései rengeteget segítettek a megértésben és az anyag feldolgozásában.” Attila kifejezetten pozitívan nyilatkozott a program módszertanáról, amely egyszerre fejlesztette a hallgatók különböző készségeit. „A programnak az a különlegessége, hogy a beszédkészséget, az írást és a hallás utáni értést egyidejűleg fejleszti. Már az első hónapokban jelentős előrelépést éreztem a tudásomban.”
Karriertervek és szakmai célok: „Hogyan építjük be a japánt az életünkbe?”
A hallgatók szakmai céljai széles spektrumot öleltek fel, ám mindegyikük úgy vélekedett, hogy a japán nyelvtudás jelentős előnyöket biztosíthat számukra. Máté hálózatkutatással és tanácsadással szeretne foglalkozni, ahol a japán nyelv és kultúra mélyebb megértése kulcsfontosságú lehet. „A japánok adatkezelési módszerei és kultúrája teljesen más, mint amit Európában megszoktunk. Ezért gondolom, hogy japán kapcsolatok kiépítése óriási értéket teremthet a munkám során.” Fruzsina inkább a politikai területet célozza meg, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatok ápolására. „A geopolitika és a külpolitika olyan területek, ahol a japán nyelv ismerete hatalmas előnyt jelenthet. Kifejezetten Japánnal és más ázsiai országokkal való kapcsolatok kiépítésére szeretnék szakosodni.” Attila egyértelműen Japánban képzeli a jövőjét. „Terveim között szerepel, hogy Japánba költözzek, és ott stratégiai tanácsadással vagy üzletfejlesztéssel foglalkozzam. Ehhez elengedhetetlen a nyelv és a kultúra alapos ismerete.”
Ösztöndíjprogram és Japánban való tanulás: motiváció és lehetőségek
Az ösztöndíjprogram a megkérdezettek elmondása szerint különleges szerepet játszott abban, hogy a hallgatók kitartóan folytassák tanulmányaikat. Máté szerint a program nemcsak anyagi támogatást nyújtott, hanem extra motivációt is adott: „Tudtam, hogy ha teljesítem a tanfolyamot, jelentős visszatérítést kapok. Ez arra ösztönzött, hogy a lehető legjobban teljesítsek.” Fruzsina kiemelte, hogy az ösztöndíj lehetőséget adott számára, hogy alacsonyabb költséggel mélyedhessen el a nyelvben. „Ez egy fantasztikus lehetőség, amit az egyetem biztosított számunkra.”
A beszélgetés során felmerült az ELTE japán partneregyetemein való tanulás lehetősége is. Fruzsina különösen tájékozottnak bizonyult ezen a téren: „Van egy nagyon jó barátom, aki jelenleg Japánban tanul Erasmus keretében. Az ő tapasztalatai inspirálnak arra, hogy én is pályázzak.” Az ELTE a 2025-ös tavaszi félévben 19 japán partneregyetemet kínál a hallgatóknak, köztük olyan neves intézményeket, mint a tokiói Sophia Egyetem, a kyotoi, osakai és yokohamai egyetem vagy a Kyushu Egyetem. A lehetőség minden résztvevő számára vonzó alternatívának bizonyult a tanulmányaik folytatására. Ezt erősíti meg Mészáros Bence Dávid vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónk beszámolója is, aki Tokióban tanult egy éven keresztül – korábban egy interjúban mesélt ottani élményeiről.
Vizsga előtt – már a folytatásra készülve
Időközben lassan megtelt a terem az órára érkező GTK-s hallgatókkal, néhány gyors kérdés feltételére azonban még volt lehetőségünk. A vizsgának a kurzus során jelentős szerepe van, hiszen sikeres teljesítése az ösztöndíj utólagos folyósításának, és a programban való bennmaradásnak is előfeltétele. Hallgatóin úgy gondolták, hogy a kurzus jó felkészítést adott a vizsgára, s mindannyian bíznak abban, hogy sikerül majd folytatni a nyelvtanulást – ugyanakkor volt olyan is, aki jelezte, hogy számára a japán nyelv tanulása az ösztöndíjtól függetlenül is prioritás: „Biztos vagyok benne, hogy mindenképp folytatni szeretném a japán nyelvet, akár ösztöndíj nélkül is.”
A külföldi tanulmányokra vonatkozóan a hallgatók eltérő preferenciákat fogalmaztak meg, és az is kiderült, hogy más lehetőségeket is fontolóra vettek. Az egyikük így fogalmazott: „Szívesen mennék Japánba, viszont nem az Erasmus keretében, hanem egy speciális vízumprogram révén, amely a két ország közötti együttműködésre épül.” Ez az élmény nem csupán személyes, hanem szakmai fejlődést is szolgálna, hiszen „egy Japánban töltött félév mindenképpen támogatná a karrierünket.”
A beszélgetés során felmerült a japán kultúra megismerésének fontossága is, amihez a mostani kurzus kiváló bevezetőként szolgált. Többen látják úgy, hogy ez a kulturális tudás segítheti őket abban, hogy a jövőben akár multinacionális vállalatoknál, különösen távol-keleti cégeknél helyezkedjenek el. „A multinacionális vállalatok világában, ahol jó elhelyezkedési lehetőségek várnak a nyelveket jól beszélő, gazdasági szakokon végzettekre egy japán kapcsolódás igazán különleges lehet” – fogalmazott egyik hallgatónk.
A tanár véleménye: szorgalom és lelkesedés
Az utolsó kérdést Gottner tanár úrnak tettük fel, arról érdeklődve, az ő számára milyen volt a GTK-s hallgatókkal való közös munka. A tanár úr elismerően nyilatkozott a hallgatókról és arról, ahogy a képzést teljesítették. „A diákok rendkívül szorgalmasak és motiváltak voltak. Ez a lelkesedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a program sikeres legyen. Bízom benne, hogy a japán nyelv tanulása nemcsak szakmai, hanem kulturális szempontból is értéket jelent majd azoknak, akik ezt az utat választották. A japán egy teljesen más világot nyit meg a diákok előtt, tanulásával egy új gondolkodásmód elsajátítására is lehetőség van, amit számos területen tudnak majd hasznosítani” – zárta a beszélgetést.
Fotók: Horváth Péter