I. díj

Balogh Szabolcs Roland

International students’ consumer behavior regarding household goods in the sharing economy

sharing economy product-service systems consumer behavior

Ez a tanulmány felvázolja a termékszolgáltatási rendszerek (PSS) azon elemeit, amelyeket a budapesti felsőoktatásban tanuló nemzetközi cserehallgatók szükségesnek vagy kívánatosnak tartanak a háztartási cikkek tekintetében.

A nemzetközi hallgatók a cserefélévek alatt ideiglenes szállásokba költöznek, amelyek gyakran nem felelnek meg teljesen az igényeiknek. További nehézséget jelent számukra a magyar nyelvtudás és a helyi forgalmazók és márkák ismeretének hiánya. Így e szegmens számára a háztartási cikkek PSS-eken keresztül történő fogyasztása potenciális üzleti lehetőséget jelenthet szervezetek számára, amelyek P2P hálózatot kívánnak kiépíteni a szolgáltatók és kölcsönzők között, vagy bérbe adnák eszközeiket a nemzetközi cserehallgatóknak.

A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) mint fogyasztási modell széles körben kutatott, és a korábbi tanulmányok jól strukturált elméleti megközelítéseket kínálnak a fogyasztói magatartás néhány elemének magyarázatára. Ez a tanulmány áttekinti a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatos szakirodalmat, különös tekintettel a megosztáson alapuló fogyasztásban való részvétel motiváló és gátló tényezőire, valamint néhány olyan kontextuális hatásra, amelyek felhasználhatók a megfelelő kutatási kérdések feltevéséhez az elsődleges adatgyűjtés operacionalizálása előtt.

A hallgatók háztartási cikkekkel kapcsolatos igényeinek és szükségleteinek feltárása és a PSS-ekkel kapcsolatos attitűdjeik vizsgálata félig strukturált mélyinterjúk segítségével valósult meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók a PSS-eket a kényelmes megoldásnak találták eszközbeszerzési szempontból, főként azért, mert segít elkerülni a pazarló fogyasztást, helyet takarítanak meg a poggyászukban, és csökkenthetik kiadásaikat. Ezzel párhuzamosan igénylik, hogy a tárgyak mindenekelőtt tiszták legyenek, és általában véve a lehető legkevesebb időt és erőfeszítést igénylő, egyszerű vásárlói utat részesítették előnyben. Úgy tűnt, hogy a termékkategóriáknak nincs differenciáló hatása a preferenciáikra, de ha a tételek észlelt értéke túl alacsony, a PSS-ek észlelt jótékony hatása csökken. A hallgatók szálláshelyén rendelkezésre álló létesítmények, valamint kulturális hátterük és szokásaik erősen meghatározták a szükséges és kívánt termékeket.

A megosztáson alapuló gazdaságban a háztartási javakkal kapcsolatos fogyasztói magatartásról szóló meglévő szakirodalom szisztematikus irodalomáttekintésére tett kísérlet azt mutatja, hogy a kutatások ezen a részerületen nagyon korlátozott számban vannak jelen. Ezért további, a megosztáson alapuló gazdaságról szóló kutatások különböző kontextuális és cseretárgyi fókusszal indokoltnak tűnnek.

Témavezető: Dr. Hlédik Erika

---

II. díj

Reviczki Györgyi

Child labor in the fashion industry: analysing legal protections and challenges, exploring the impact on global supply chains

gyermekmunka kizsákmányolás jogszabályok hatékonyság gazdasági tényezők

Ez a dolgozat feltárja a jogi keretek és a gazdasági struktúrák hatékonyságát a gyermekmunka kezelésében a divatipar ellátási láncain belül. A becslések szerint világszerte 160 millió gyermeket foglalkoztatnak gyermekmunkával, köztük 79 milliót veszélyes munkával és 112 milliót a mezőgazdaságban, amely divatiparhoz – különösen a nyersanyag-előállítás terén – való kapcsolata miatt alapos vizsgálatot igényel. A kutatást a következő kérdés vezérli: Mennyire hatékonyak a meglévő jogi keretek a divatiparban a gyermekmunka elleni küzdelemben?

A kutatások feltárják, hogy a jogi védelmet gyakran aláássa a gyenge végrehajtás és a gazdasági nyomás, a korrekciós intézkedések jellemzően a gyártás utolsó szakaszaira korlátozódnak, így a korábbi szakaszok nem ellenőrizhetőek.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár léteznek jogi keretek, azok hatékonyságát veszélyeztetik a gyenge végrehajtási mechanizmusok, a politikai akarat hiánya, valamint a nemzetközi kereskedelem és ellátási láncok bonyolultsága. Annak ellenére, hogy ezek a nemzetközi egyezmények és a nemzeti jogszabályok a gyermekek védelmét szolgálják, a gyermekmunka tartós előfordulása a divatellátási láncokban komoly aggályokat vet fel e jogi eszközök hatékonyságával és érvényesítésükkel kapcsolatban. A gazdasági tényezők, mint például az olcsó, gyorsan előállított ruházat iránti kereslet tovább fokozzák ezt a problémát, és olyan környezetet teremtenek, ahol a gyermekek kizsákmányolása életképes gyakorlattá válik a munkáltatók számára.. Az esettanulmányok, beleértve a tamilnádui textilipart is, rávilágítanak a gyermekmunkások súlyos körülményeire és a kizsákmányolásukat állandósító rendszerszintű problémákra. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy elengedhetetlen a sokrétű megközelítés, amely magában foglalja a megerősített jogi intézkedéseket, az ellátási lánc fokozott átláthatóságát és az etikus gazdasági gyakorlatok felé való elmozdulást. Összehangolt erőfeszítésekre szólítja fel a kormányokat, az iparágban érdekelt feleket, a fogyasztókat és a nemzetközi szervezeteket egy humánusabb és etikusabb divatipar előmozdítása érdekében. Ennek a munkának az a célja, hogy hozzájáruljon a folyamatban lévő vitákhoz, és további kutatásra és cselekvésre ösztönözzön a gyermekmunka elleni küzdelemben.

Témavezető: Dr. Pétervári Kinga

---

III. díj

Kocsi Enikő

Üdítőital csomagolóanyagokkal kapcsolatos fogyasztói preferenciák a fenntarthatóság tükrében

üdítőital csomagolás csomagolóanyagok fenntarthatóság attitűd-viselkedés szakadék DRS

A TDK dolgozat az üdítőital csomagolások fenntarthatóságára vonatkozó fogyasztói preferenciáit és ismereteit vizsgálja.

A téma aktualitását adja, hogy 2024-től megváltoztak a fenntarthatósági szabályok a visszaválthatóságra vonatkozólag (DRS), illetve az anyaghasználat is szabályozott (EPR). A DRS, azaz kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon 2024-től lépett érvénybe, 50Ft a visszaváltási díj a nem újrahasználható csomagolásokra. Az EPR a gyártói felelősséget határozza meg egy termék fogyasztást követő életszakaszában. Ezek következtében a vállalati oldal részről szükséges volt a csomagolásokat megváltoztatni, többek között új jelzéseket megjeleníteni a forgalomba kerülő termékein.

A dolgozat célja azt vizsgálni, hogy a fogyasztók körében milyen az egyes csomagolástípusok (üveg, műanyag, alumínium, karton) megítélése használati és fenntarthatósági szempontból. Legjobb tudomás szerint nem készült még erre vonatkozó kutatás a magyar üdítőital-fogyasztók körében.

Elméleti háttérben bemutatásra kerültek az üdítőital csomagolások, ezek felépítése és szerepük a fogyasztói élményben, a csomagolóanyagok fenntarthatóságára vonatkozó szakirodalmi információk, a szabályozások ezekkel kapcsolatban, valamit a fogyasztói tudás és az attitűd-viselkedés szakadék.

Primer kutatás során szakértői interjú készült a gyártói oldal szempontrendszerének megismerésére az Italműhely Kft. egyik ügyvezető igazgatójával, illetve online kérdőíves megkérdezés 181 fő részvételével a fogyasztói ismeretek és preferenciák felmérésére. A dolgozatban két korcsoport (18-25 évesek, illetve 25 év felettiek) véleménye került összehasonlításra.

A kutatás eredménye arra utal, hogy jelentős eltérés van a két korcsoport között az egyes üdítőital csomagolások megítélésében és az ezekkel kapcsolatos preferenciákban. Az idősebb (25 év feletti) korcsoport hajlamosabb a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, mint a fiatalabbak (18-25 évesek). Ugyanakkor az egyes üvegtípusok fenntarthatóságának megítélésére adott válaszok mutatják, hogy még a fenntarthatóságra nyitott válaszadók sem mindig rendelkeznek pontos információkkal az egyes üdítőital csomagolóanyagtípusok fenntarthatóságára vonatkozólag. Az attitűd-viselkedés szakadék megmutatkozik abban is, hogy számos más praktikus szempont (ízélmény, visszazárhatóság, könnyen szállíthatóság, praktikusság) meghatározóbb a fenntarthatósági szempontoknál (újrahasznosíthatóság, újrahasználhatóság, visszaválthatóság, lebomlás).

A dolgozat a gyakorlati szakemberek számára információt nyújthat a fogyasztók csomagolással kapcsolatos ismereteiről és preferenciáiról.

Témavezető: Dr. Hlédik Erika

---

Különdíj

Kovács Csenge

A tudatos hazai termék fogyasztás

hazai termék magyar termék kistermelők hungarikum védjegyek

Kutatásom témájának a tudatos hazai termék fogyasztást választottam. A kutatásom alapkérdései közé tartoztak: Hogyan viszonyulnak a fogyasztók a kistermelőkhöz? Keresik-e a magyar termékeket a boltok polcain? Hogyan viszonyulnak a vásárlók a védjegyekhez (magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék)? Hajlandóak lennének a fogyasztók felárat fizetni a hazai termékekért? Mi motiválja a fogyasztókat leginkább, hogy hazai terméket válasszanak? Annak, hogy valami hungarikum van-e márkaérték növelő hatása? Kutatásom során két különböző módszertant alkalmaztam, egy kvalitatív kutatást, ahol egy fókuszcsoportos beszélgetésre került sor kistermelőkkel, valamint egy kvantitatív kérdőíves felmérést. A két felmérésből levonható legfontosabb megállapítások közé tartozik, hogy sokan preferálják a kistermelőket, de ténylegesen kevesen választják azt, hogy tőlük vásároljanak; ha valami hungarikum vagy védjegyes termék akkor annak a minőségét pozitívan ítélik meg; és a magyar termékekre történő felár elutasítása.

Témavezető: Dr. Forrai Gábor

---

Hinek Zsófia Szonja

City branding of Budapest among Gen Z

City branding Budapest Gen Z brand image Simon Anholt’s City Brands Index városmárkázás Budapest Brand

A dolgozat célja az, hogy javaslatot tegyen Budapest városmárkázási stratégiájának fejlesztésére a Z generáció észrevételei és igényei alapján. Mivel a Z generáció a jövő fogyasztóit jelenti, így a márkák számára kiemelt fontosságú figyelmük megszerzése, ami alapos megértést igényel preferenciáikról és elvárásaikról.

A kutatás első része átfogó szakirodalmi elemzést végeztem a városmárkázásról. Ennek során feltérképeztem, milyen tényezők alapján és hogyan formálódik a városmárkázási stratégia. Ennek során a Z generáció jellemzőit és preferenciáit is vizsgáltam. Elméleti keretként Simon Anholt City Brands Indexe (6P) - jelenlét, hely, pulzus, emberek, potenciál és előfeltételek – szolgált. Budapest márkaimázsát e szempontok alapján értékeljem a Z generáció szemszögéből.

A primer kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. Szakértői mélyinterjút készítettem a Budapest Brand vezérigazgatójával, két ún. „mini” fókuszcsoportos beszélgetést folytattam a célcsoport képviselőivel, valamint kérdőíves felmérést végeztem el. A fókuszcsoport guide és a kérdőív is a 6P dimenziókra épült.

Az eredmények azt mutatták, hogy Budapest márkastratégiájának javítása több szempont figyelembevételét kívánja. A Z generáció értékeli Budapest programkínálatát (impulzus) és esztétikai vonzerejét (hely), ugyanakkor kifogásolták a tisztaságot (hely), valamint az árakat és a közszolgáltatásokat is (előfeltételek). A fókuszcsoportos beszélgetésekből az is kiderült, hogy nem ismerik a Budapest Brand városmárkázási törekvéseit. A városmárkázási stratégia fejlesztésére vonatkozó javaslatok között szerepel a hatékonyabb online és offline promóciós tevékenységek (jelenlét), valamint megfizethetőbb programok szervezése, amelyek a Z generáció igényeihez is igazodnak. Ahhoz, hogy a Z generációt bevonják a városmárkaépítésbe, kommunikációs csatornákat kellene létrehozni. A közszolgáltatások fejlesztése és az általános tisztaság növelése jelentősen erősítené a város imázsát. Ezekkel az intézkedésekkel a Budapest Brand nemcsak vonzóbbá tehetné a várost a Z generáció számára, hanem globális hírnevét is javítaná.

Témavezető: Dr. Magyar Mária

---

Kolesnikova Viktoriia

Severity of the consequences and the cost of a mistake of false advertising depending on an industry from legal and marketing perspective. Analysis of three cases in the first two decades of the 21st century in three industries.

false adverising legal perspective marketing differentiation among industries

Today’s market is highly competitive and as its consequence, it often results in increased advertising efforts to promote products as well as services. Given that, it is understandable that companies try to create the best image for themselves often using not fully fair methods in the marketing strategies and positioning as well as being hostile towards other companies in the same industry. False advertising is one of such unfair practices. From my perspective, false advertising is quite a popular phenomenon since to some extent it is inevitable that companies do something not fair in such a rigorous and adverse business environment. However, there are limits to it established legally and in this paper, I would like to examine cases where the false advertising goes beyond these limits. In order to do it, three cases were taken in three different industries. Of course, it is compliated to compare the industris as each case takes place in its unique context but I also aim to provide an approximate representation of how much the cases differ between each other depending on the chosen industry and what kind of false advertising can take place. Furthermore, I try to figure out for what insudtries the cost of going “beyond the limits” is the most severe and in what circumstances does it get the biggest public resonance or the impact on consumers and their trust, although, the latter is even a more difficult task which can cause controversiality in interpretation. The main focus is to provide an understanding of how businesses and consumers experience the consequences of false advertising and how different industries respond to these issues.

Témavezető: Dr. Pétervári Kinga

---

I. díj

Láng Kristóf Ágoston

Fuzzy rating scale-based analysis of the perceived and expected quality of public transport services in Budapest, Hungary

fuzzy numbers expectations perceptions SERVQUAL model gap analysis

A szolgáltatásminőség velejáró tulajdonságai, úgymint a nehezen definiálhatósága, a változékonysága és a szolgáltatás észlelése és értékelése körüli bizonytalanságok kifejezetten megnehezítik a pontos mérését, mivel az ehhez szükséges eszközök és eljárások nagyban különböznek egyes szektorok, illetve konkrét helyzetek között is. Ez a dolgozat több különböző megközelítését ötvözi a problémának, azzal a céllal, hogy a budapesti tömegközlekedés minőségének felmérésére legalkalmasabb módszert valósítsa meg. A SERVQUAL eszköz általános keretként kerül felhasználásra a helyzethez leginkább illeszkedő módosításokkal, míg a szolgáltatásminőséghez köthető bizonytalanságok kezelése a fuzzy halmazok tulajdonságainak felhasználásával történik. A módszertanok ötvözésének eredményeképp egy lágy értékelési skálán alapuló kérdőív kerül kifejlesztésre, melyet a budapesti tömegközlekedés felhasználói tölenek ki. Az elvárásaik és az általuk észlelt szolgáltatási teljesítmény közti rések, illetve azok fuzzy megfelelőinek elemzése arra enged következtetni, hogy a biztonságérzet és a megfelelő reagálási készség dimenziók komoly szolgáltatásminőségi hiányt mutatnak. Az ezt követően felépített súlyozott modellből megállapítható, hogy a megbízhatóság, bár kisebb résértékeket mutat, mégis a felhasználók számára fontos eleme a minőségnek, amelyre a menedzsmentnek érdemes lehet figyelmet irányítani. A dolgozat ezen felül kiegészítő statisztikai elemzéseket is tartalmaz.

Témavezető: Dr. Jónás Tamás

---

I. díj

Turbék Katalin Kitti

Beszállítók értékelése Fuzzy AHP és TOPSIS módszerekkel az orvosi berendezés gyártásban

beszállítók értékelése Fuzzy AHP Fuzzy TOPSIS orvosi berendezés gyártás

A vállalatok működésük során rengeteg bizonytalansággal szembesülnek, nem kivétel ez alól a beszállítók értékelése sem. A megfelelő beszállítók kiválasztása kulcsfontosságú a szervezet sikeres működése érdekében. A nem megfelelő beszállítók komoly kockázatot jelenthetnek, mivel veszélyeztethetik a működés folytonosságát és a megfelelő minőség biztosítását.

Értékelésük kezdete a 90-es évekre tehető, amikor a vállalatok aktívabban kezdtek el együttműködni beszállítóikkal amiatt, hogy javítsák működési hatékonyságukat. Ezen értékelési szempontrendszerek jellemzően sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen számszerűsíthetők, így értékelésük jellemzően nyelvi változókkal (mint pl. alacsony, átlagos, magas) történik. Ez jelentős szubjektivitást és bizonytalanságot visz az értékelésbe, mert a kimenetel függ többek között az értékelő személyétől és a beszállítókkal való viszonyától is.

A fellépő bizonytalanságot kezelni szükséges, mivel így minimalizálható az ebből fakadó szubjektivitás. Bizonytalanságot jelenthet még a belső folyamatok működése, a teljesítmények értékelése, de a piaci környezet és versenytársak magatartása és változása is.

Az orvosi berendezésgyártásban ez hatványozottan igaz, mivel egy nagyon gyorsan változó iparágról van szó, ahol kizárólag akkor lehet versenyben maradni, ha a vállalat mindig naprakész és a legjobb minőséget képes biztosítani a legmodernebb technológiák felhasználásával. A fuzzy logikára épülő módszertanok alkalmazása többszempontú megközelítést kínál a bizonytalanságok kezelésére és lehetővé teszi azok beépítését a döntési modellbe. A hagyományos megközelítésekhez képest egyértelmű előnye, hogy számszerűsít olyan szempontokat, amelyeket hagyományosan nyelvi változókkal tudnak csak értékelni. További előnyei, hogy gyorsan kifejleszthető, könnyen alkalmazható és módosítható.

Dolgozatomban a Fuzzy Analytic Hierarchy Process és Fuzzy Technique for Order of Preference by Similarity to Ideal Solution (Fuzzy TOPSIS) módszert alkalmaztam a beszállító értékelési rendszer kidolgozására egy orvosi berendezésgyártásban működő vállalat példáján keresztül. A Fuzzy Analytic Hierarchy Process megközelítést a beszállító értékelésére használt fő- és alszempontok súlyozásának kialakítására, míg a Fuzzy Technique for Order of Preference by Similarity to Ideal Solution -t a beszállítók értékelésére használtam.

A két módszer együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy az értékelők véleménye a szubjektivitás és bizonytalanság minimalizálásával kerüljön figyelembevételre, ezáltal egy megbízható és valós képet nyújt a beszállítók tényleges teljesítményéről. A kutatás célja megmutatni, hogy ezek a megközelítések egy sokkal mélyebb is kifinomultabb értékelést tesznek lehetővé a klasszikus módszerekhez képest.

Témavezető: Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter

---

II. díj

Kovalik Dorka

A projekteken belüli együttműködés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a szervezeti kultúra tükrében egy projektalapon működő vállalat esetében

Projekt együttműködés szervezeti kultúra változásmenedzsment OCAI

Jelenleg a kiszámíthatatlan és folyamatos változás jellemzi legjobban a világunkat és a vállalkozások működését. Ennek hatása a projektalapon működő szervezetekre is jelentős, mivel az állandó változás nyomán az elvárások és az igények is gyakran módosulnak. A hosszútávú versenyképesség fenntartásához azonban ezeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a szervezet állandóságot tud teremteni a csapatmunkában és a hatékony együttműködésben. A vizsgálatomat egy olyan, az autóiparban tevékenykedő, projektalapon működő vállalatnál végeztem, amely e változékonyságból is eredő problémákkal küzd az egyének és a csoportok közötti együttműködés terén.

A dolgozat a projekteken belüli együttműködés fejlesztési lehetőségeit vizsgálta a szervezeti kultúra tükrében. A változásokkal járó konfliktusok és a szervezeti kultúra között erős összefüggés mutatható ki a feldolgozott szakirodalom szerint, ezért vizsgáltam a jelenlegi és az ideálisnak vélt szervezeti kultúrát a szervezetben. Kvalitatív, problémafeltáró interjút és kvantitatív módszert használtam a problémák feltárására. A kvantitatív kutatást az Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI) validált tesztjének segítségével végeztem (n=70).

A kutatási eredmények alapján megállapítottam, hogy a szervezet jelenleg nem tudja egyértelműen meghatározni a kulturális beállítottságát, a válaszok nagyfokú bizonytalanságot jeleztek. Az eredmények azt igazolják, hogy a szervezet érzi és igényli a változást, és a klán kultúratípust jelölték meg ideális kultúraként. A piac kultúrára jellemző teljesítménykényszer csökkentésében, a támogató és együttműködő csapatmunka erősítésében látja a szervezet a megoldást. Az ezek alapján elkészített javaslataimban a kommunikáció, a csapatmunka és az együttműködés fejlesztésének fontosságát azonosítottam. Ezekhez a vezetői soft skill-ek fejlesztését, a vezető—beosztott kapcsolat minőségének javítását, az egyértelműen kijelölt, egyént fókuszba állító célok megfogalmazását és a tagok bevonódásának növelését határoztam meg, mint lehetséges javítási tevékenységek. A változáshoz emellett szükség van a vállalat missziójával és víziójával összhangban megfogalmazott komplex kultúraváltási folyamatra, amelynek sikerességét az esethez jól illeszkedő változásmenedzsment modell biztosíthatja. Az ADKAR modell egyénközpontú szemlélete miatt megfelelő eszköze lehet a kultúraváltás keretbe foglalásának és az együttműködés hatékonyságának növelésének is.

Témavezető: Dr. Hoffmann Piroska

---

II. díj

Molnár Levente

Az észlelt produktivitást befolyásoló tényezők vizsgálata hibrid munkavégzés esetén a hazai munkavállalók körében

észlelt produktivitás hibrid munkavégzés szervezeti elköteleződés munkavállalói elkötelezettség technológia informatikai tudás

A TDK dolgozatomban a hazai munkavállalók észlelt produktivitását befolyásoló tényezőket vizsgáltam hibrid munkavégzés kontextusában. A hibrid munkavégzés, amely az irodai és otthoni munkavégzést ötvözi, az utóbbi évek egyik legelterjedtebb munkaformájává vált, azonban még mindig viszonylag kevés kutatás foglalkozik annak hatásaival. A dolgozat célja, hogy feltárja, mely tényezők befolyásolják leginkább a hazai munkavállalók észlelt produktivitását ebben a munkavégzési formában.

A befolyásoló tényezők azonosításához szisztematikus szakirodalmi áttekintést végeztem, amely során a Web of Science adatbázist használtam. A szakirodalmi áttekintés alapján a technológiát és az informatikai tudást, a kommunikációt és az internet támogatott kommunikációs eszközöket, az ingázást, a munka jelentőségét, a szervezeti elköteleződést, valamint a munkavállalói elkötelezettséget azonosítottam be, mint az észlelt produktivitást potenciálisan befolyásoló tényezőket.

Az áttekintés alapján kidolgozott elméleti modell segítségével primer kutatást végeztem, melyben validált kérdésekkel, kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltam felállított hipotéziseimet az SPSS szoftver segítségével, Pearson korrelációkkal.

Eredményként bizonyítást nyert az az állítás, amely szerint a napi kumulált ingázás hosszának növekedésével többen érzik stresszesnek az ingázást a hibrid munkavégzésben dolgozók között. Ez azért fontos, mert a vállalatok a hibrid munkavégzési mód bevezetésével csökkenthetik a munkavállalóikban keletkezett stressz, amely jótékony hatással lehet a dolgozók egészségére, elégedettségére, illetve akár produktivitására is. A vizsgált minta alapján a munkavállalók észlelt produktivitását hibrid munkavégzés esetén pozitívan befolyásolja a technológia, az internet támogatott kommunikációs eszközök, az informatikai tudás és a kommunikáció. Ugyanakkor nem tudtunk kimutatni a vizsgált minta alapján korrelációt a munka jelentősége, a szervezeti elköteleződés affektív aspektusa, valamint az észlelt produktivitás között. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a vállalatoknak megfontolandó lehet céljaikat megfelelően kommunikálni munkavállalóik részére, befektetni az internet támogatott kommunikációs eszközökbe, valamint növelni az ezek használatához kapcsolódó tudást az alkalmazottak között. További szervezeti érdek lehet még a munkavállalók minél korszerűbb információs és kommunikációtechnikai eszközökkel való ellátása, valamint nagyobb hangsúly helyezése az informatikai tudásra, mint kulcsfontosságú képességre az észlelt produktivitás növelésében.

Témavezető: Dr. Hoffmann Piroska, Dr. Kozák Anita

---

III. díj

Bohács Bálint

A Z generáció fogyasztási szokásainak hatása a vertikális gazdálkodásra: üzleti lehetőségek és kihívások induló vállalkozások számára

Business Modell Canvas Vertikális mezőgazdaság Z generáció Célpiac

A vertikális gazdálkodás jelentősége egyre nagyobb az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság szempontjából, különösen a városi környezetben élő, egészségtudatos fogyasztók igényeit tekintve. A Z generáció fenntarthatóságra és innovációra nyitott attitűdje miatt különösen releváns, hogy milyen mértékben képesek befolyásolni e termelési módszer elfogadását és terjedését. A kutatás központi kérdése annak feltárása, hogyan illeszthetők a vertikális gazdálkodás üzleti modelljei e generáció igényeihez.

A dolgozat a Business Model Canvas (BMC) és a Value Proposition Canvas kereteit alkalmazva vizsgálja a vertikális gazdálkodás üzleti lehetőségeit, többek között irodalomkutatás, primer kérdőíves adatgyűjtés és elemzés segítségével. A kutatás során egy kérdőív vizsgálta a Z generáció tagjainak demográfiai és pszichográfiai profilját, fogyasztói szokásait és fizetési hajlandóságát, melyet egészségtudatosságra és fenntarthatóságra irányuló Likert-skálás kérdésekkel egészült ki. Az adatgyűjtés eredményeit kiegészítették szekunder források és egy versenytárs-elemzés, amelyek hozzájárultak az üzleti pozicionáláshoz szükséges stratégiai felismerésekhez.

A kutatás legfontosabb eredményei között szerepel a Z generációs célpiac jellemzése, amely elsősorban a fenntarthatóságot és a lokális termelést előnyben részesítő fogyasztókra összpontosít. Ezen túlmenően az elemzés feltárta a vertikális gazdálkodás költségszerkezetét és bevételi lehetőségeit. Konkrét javaslatként az üzleti modellezés során ajánlott a célcsoport értékrendjére szabott kommunikáció, amely kiemeli a vertikális farmok fenntarthatósági előnyeit, valamint a helyi termelés által kínált egészségesebb és frissebb élelmiszerek elérhetőségét. Az eredmények alapján a vertikális farmok potenciálisan vonzó alternatívát jelentenek az üzleti és fenntarthatósági célokat összehangoló vállalkozások számára.

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

---

III. díj

Kökény Melinda

Minőséget befolyásoló tényezők súlyszámának meghatározása a szállodaiparban az AHP módszertan segítségével

AHP Szabadidős utazók Üzleti utazók Elvárások Szolgáltatásminőség Szálloda menedzsment

A dolgozat arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehet azonosítani a szállodaipar területén a minőséget befolyásoló tényezőket a Likert-skálás értékelés hátrányainak kiküszöbölésével. A szolgáltatásminőség fontossága a kiélezett verseny miatt jelentős a szállodaipar területén. Több tanulmány kiemelte, hogy a vendégek elvárásának megértése kulcsszerepű a szervezeti versenyképességben. A hatékony és eredményes működéshez és a piaci részesedés növeléséhez fontos a vendégek elvárásának megfelelni, és elégedettségükre figyelmet fordítani. A dolgozat eredménye segíti a szállodák menedzsmentjét az egyes, minőséget befolyásoló tényezők fontosságának meghatározásában, a fejlesztési lehetőségek priorizálásában és a megfelelő erőforrásallokációban. A vendégek szállodákra vonatkozó elvárása, a ServQual modell iparágspecifikus változata alapján, az online vendégértékelésekre vonatkozó állítással kiegészítve 5 dimenzió tekintetében és 19 aldimenzióra vonatkozóan kerül értékelésre. Az elvárások súlyszámának és relatív fontosságának meghatározásához az AHP módszertan nyújt segítséget, aminek hierarchikus felépítése követi a ServQual modellt. Kérdőíves megkérdezéssel a szabadidős és üzleti céllal utazók elvárásai és a szálloda oldal vevői elvárásról alkotott elképzelése került megismerésre, amely alapján a vendégek elvárásai utazási módtól függetlenül megegyeznek, nagy elvárást támasztanak a bizalom és megbízhatóság dimenziókkal szemben, illetve a legfontosabb tényező számukra, hogy a szálloda biztonságos helyet biztosítson és az ígértnek megfelelő szolgáltatást nyújtsa. A vendég és vezetői meglátások rangsorának egyezőségét megvizsgálva, egyértelműen kijelenthető, hogy a GAP modell első rése nem áll nyitva, ugyanis a két oldal rangsora között erős pozitív korreláció van. Az eredmények alapján a vezetők tisztában vannak a vendégek elvárásaival, ami hozzájárul az eredményes működéshez. A dolgozat korlátjai között megemlítendő a kérdőívek során alkalmazott önkényes mintavétel és a válaszok alacsony száma. A két szegmens esetében különböző demográfiai háttérrel rendelkező vendégek felülreprezentáltak, így az eredmények nem ugyanazon jellemzőkkel bíró csoportra érvényesek. A vezetők válaszai 3 és 4 csillagos szállodákból érkeztek, illetve az empátia fődimenziójában a megengedettnél nagyobb inkonzisztencia jelentkezett, amely valamelyest csökkenti az eredmények megbízhatóságát. A dolgozatban a ServQual modell első lépése kerül megvalósításra, az elvárások felmérésével, így a fejlesztési prioritások meghatározásához használható fontosság teljesítmény elemzéshez azt is meg kellene vizsgálni, hogy a vendégek mennyire elégedettek ezen tényezőkkel.

Témavezető: Dr. Árva Gábor

---

Különdíj

Matastik Laura Anna

Kulturális különbségekből adódó problémák a vállalati menedzsmentben: azok hatásának megértése és csökkentése, fejlesztése egy konkrét esettanulmányon keresztül

kultúra menedzsment kulturális sokféleség tréningek

A kulturális különbségekből adódó problémák megértése és egy kultúrákat összekötő vállalati kultúra kialakítása napjaink egyik égető menedzsment problémája, amely a globális vállalatok hosszú távú sikerességét is veszélyeztetheti. A dolgozat a Ford Motor Company példáján keresztül mutatja be, hogy a kulturális sokféleség nemcsak nehézségeket, de új lehetőségeket is rejt a vállalatok számára. A kutatás során készített interjúk rávilágítottak arra, hogy a kulturális különbségek komoly hatással vannak az alkalmazottak közötti együttműködésre, a kommunikációra és a vállalat működésére. A nemzetközi munkavállalók eltérő hagyományai, szokásai és vallása gyakran konfliktusokat okoznak a vállalaton belül. Az interjúk alapján azonban az is világossá vált, hogy ezek a különbségek új perspektívákat és innovációs lehetőségeket is nyújthatnak, amelyek hozzájárulhatnak a vállalati teljesítmény növeléséhez. A dolgozat rámutat arra is, hogy bár a Ford Motor Company erőfeszítéseket tesz a kulturális különbségekből adódó konfliktusok mérséklésére, még mindig van tér a fejlődésre. Ennek érdekében javasolt új képzések, például nyelvi tréningek és kulturális csapatépítő programok bevezetése. Ezek az intézkedések segíthetnek a konfliktusok csökkentésében, a hatékonyabb együttműködés elősegítésében és a vállalati kultúra fejlesztésében. Összességében a dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a kulturális különbségekre való tudatos odafigyelés, a nyitottság és az alkalmazkodóképesség alapvető fontosságú a globális vállalatok sikeréhez. A kulturális diverzitás megfelelő kezelése elősegítheti a vállalat fenntartható növekedését, innovációs- és versenyképességét a globális piacon.

Témavezető: Dr. Hoffmann Piroska

---

Különdíj

Sarkadi Barnabás

A női vezetők karrierjét nehezítő akadályok a közszféra és a versenyszféra vonatkozásában

női vezetők karrier nehézségei közszféra versenyszféra

Ebben a dolgozatban arra kerestem a választ, hogy milyen specifikusan a női karrierutat gátló tényezők azok, melyek ahhoz vezetnek, hogy úgy, mint világszerte, úgy hazánkban is alulreprezentáltak a nők a vezetői pozíciókban. Habár a szakirodalom alapján ez a számarány a közszférában kedvezőbb a nők helyzete ott is sok esetben hátrányosabb a férfiakéval szemben. Annak feltárására, hogy a nők helyzete miben különbözik a versenyszférában és a közszférában, mennyiben vannak hasonló, és mennyiben különböző tapasztalatik, primer kutatást végeztem huszonhárom magyarszármazású női vezetővel. A dolgozat fontos értéke, hogy ez a minta bár nem reprezentatív, viszont kellő alapot ad egy ilyen összehasonlításra, illetve teret arra, hogy nyíltan sokféle vélemény és élettapasztalat megjelenhessen.

A kitöltők válaszait a szakirodalom alapján egy hármas felosztású okmátrixba kerültek. Az okcsoportok az alábbiak: társadalmi/ szervezeti/ munka-magánélet és belső okok.

A dolgozat fontos eredménye, a magyar nők vonatkozásában a szakirodalommal szemben nem volt megfigyelhető sem a „Queen Bee syndrome”, sem a Rákkosár effektus, sem a Token hatás, vagyis más női vezetők hátráltatása. Sőt mind a közszféra mind a versenyszféra kapcsán pont ellenkezőleg arról számoltak be a kitöltők, hogy a női vezetőtársak kifejezetten támogatóak voltak, és sokuknál nagyban hozzájárult az ő segítségük ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni, és be tudjanak illeszkedni.

A Primer kutatás továbbá visszaigazolta, hogy van releváns különbség a versenyszférában és a közszférában dolgozó nők élettapasztalatai között, összességében elmondható, hogy közszférában dolgozók kevésbé tapasztalják azokat a leginkább szervezeti akadályokat, amiket a versenyszférában dolgozó társaik. Ilyen például a Think Manager Think Male, amelyet a versenyszférában dolgozók majdnem fele tapasztal, míg ez szinte egyáltalán nem jellemző a másik csoportra.

Nagyon érdekes jelenség továbbá, hogy amikor arra kérdezünk rá, hogy milyen más nők karrier helyzete, majd ezt összevetjük azzal, hogy a saját karrier útjukról mit mondanak el a nők, akkor az látszik, hogy a saját karrier útjukkal kapcsolatban természetesnek veszik, hogy sikerült, míg másokat sajnálnak és nehéznek írják le a helyzetüket. Ez fakadhat akár abból, hogy amikor mások helyzetét értékelik, akkor könnyebb elvonatkoztatniuk az elvárásoktól, amiket saját magukon éreznek, melyek saját esetükben nem teszik lehetővé annak elismerését, hogy milyen nehéz is volt.

Fontos még kiemelni, hogy az Anyasági hátrány mind két csoportra nézve súlyos problémaként jelenik meg, ahogy a Mikróagresszió is.

Témavezető: Dr. Csőke Rita

---

Különdíj

Ulmann Ákos

Egy BPMN modellezésre való átállás kihívásainak vizsgálata egy hazai nagybanknál

folyamatmodellezés szervezetfejlesztés BPMN módszertan bank

A kutatási kérdésem, hogy milyen működésbeli kockázatokkal néz szembe egy hazai bank a BPMN modellezésre való átállása során. Cél, hogy a dolgozat végén egy olyan általános javaslattételi csomag kerüljön megfogalmazásra, amely egy esetleges projekttesztelés során elő tudja segíteni a bevezetés/átállás folyamatát és annak szervezetre gyakorolt hatásait a magyarországi kereskedelmi bankok számára.

A dolgozatban áttekintésre kerülnek a folyamatmodellezés, folyamatmenedzsment és változásmenedzsment alapjai, amelyek a BPMN modellezés bevezetése szempontjából relevánsak. Részlegesen érintésre kerül a magyarországi bankrendszer felépítése, valamint a kereskedelmi bankok általános szervezeti felépítése.

A kutatási módszertanom megkérdezéses úton, személyes interjú formájában gyűjtött primer adatokon nyugszik, ahol az érintettek és megkérdezettek az egyik hazai kereskedelmi bank Szervezetfejlesztés és Folyamatmenedzsment Főosztály munkatársai. Személyes interjúk készültek a bank folyamatmenedzsment osztály dolgozóival, azután egy halszálka diagramon azonosításra kerültek a főbb kockázatok és gyökérokok a BPMN modellezés bevezetésével kapcsolatban. A halszálkadiagram elkészítésében, majd az azonosított kockázatok alapján multivoting technikával leszűkítésre kerültek a legfontosabb kérdéskörök a BPMN modellezés bevezetésével, átállásával kapcsolatban, amelyben a szervezetfejlesztési osztályon dolgozó munkatársak voltak a résztvevők.

A multivoting után maradt kihívásokra és kockázatokra állítottam össze egy javaslattételi csomagot, amely részlegesen támogatni tudja a BPMN modellezésre való átállást, kiküszöbölhetőek lesznek az esetleges buktatói a projektnek.

Témavezető: Dr. Bedzsula Bálint

---

I. díj

Hodosi Rozi

The Effect of ESG Controversies on Earnings Management: Evidence from the German and Italian Stock Exchange

earnings management modified Jones model ESG ESG controversy

A kutatás azt vizsgálja, hogy a német és olasz tőzsdén jegyzett vállalatok esetén befolyásolják-e az ESG-vel kapcsolatos botrányok az eredménymenedzsment alkalmazását, illetve, hogy a vállalatok ESG teljesítménye moderálja-e ezt a kapcsolatot. Az ESG botrányok a vállalatok értékére és ezáltal feltehetőleg az eredménymenedzsmentre gyakorolt hatását részletes irodalmi áttekintés mutatja be. 153 vállalat 2018-2022-es időszakból gyűjtött adatait felhasználva a kutatási kérdésre egy fix hatású modellel adott választ, amely figyelembe vette azt is, hogy a különböző ESG teljesítménnyel rendelkező vállalatok eltérően reagálhatnak egy ESG-vel kapcsolatos botrányba keveredésre. Az ESG botrányok eredménymenedzsmenttel való kapcsolatával foglalkozó hipotézis részben beigazolódott. Az ESG teljesítményt és az országok hatását figyelembe véve az eredmények azt mutatják, hogy ha egy vállalat ESG teljesítménye viszonylag alacsony, eredmény csökkentő eredménymenedzsmentet alkalmaznak, lerontják a jelenlegi eredményeket, hogy ezáltal a következő évi teljesítmény jobb színben tűnjön fel. A jobb ESG teljesítménnyel rendelkezdő vállalatoknál azonban a hatás nem bizonyult szignifikánsnak. Ez arra utalhat, hogy ezeknek a vállalatoknak valószínűleg jobb a hírnevük, jobban megbíznak bennük a befektetők, így nincs szükségük eredménymanipulációs módszerekhez folyamodni, hogy kompenzáljanak a botrányokért. A jól megalapozott befektetési döntésekhez elengedhetetlen az olyan nem pénzügyi adatok, mint például az ESG botrányokban való érintettség figyelembevétele. Bár az ESG eredménymenedzsmentre gyakorolt hatásáról eddig számos kutatás született, tudásom szerint az ESG botrányok hatását még nem vizsgálták. Ezen kutatási rés betöltésével a kutatás eredményei arra ösztönözhetik a befektetőket és könyvvizsgálókat, hogy különösen figyeljenek az ESG-vel kapcsolatos botrányokban érintett vállalatokra.

Témavezető: Dr. Szívós László

---

II. díj

Poszavecz Tamás

Az eredménymenedzsment két típusa (AEM és REM) közötti vállalati döntések vizsgálata olasz tőzsdei cégek körében, különös tekintettel az XBRL bevezetésre

Earnings management AEM REM trade-off XBRL

„A dolgozat az eredménymenedzsment (EM) két fő módszere – Accrual-based earnings management (továbbiakban: AEM) és Real earnings management (továbbiakban: REM) – közötti trade-offot vizsgálja az olasz tőzsdén jegyzett vállalatok körében, különös tekintettel az XBRL (eXtensible Business Reporting Language) bevezetésének eredménymenedzsmentre gyakorolt hatására.

Számos korábbi kutatás bizonyította már, hogy az AEM és REM módszerek egymást inkább kiegészítik, mint helyettesítik, és a kettő közötti döntést a kockázatok és hatékonyság alapján hozzák meg a vezetők. Jelen kutatás 223 olasz tőzsdén jegyzett vállalat 936 cég-év megfigyelését elemezte a 2016 és 2022 közötti időszakban. Igazolható, hogy az XBRL bevezetése szignifikánsan növelte a vizsgált vállalatok REM gyakorlatát és bizonyítható a két eredménymenedzsment módszertan közötti trade-off is. Az eredmények fényében arra lehet következtetni, hogy a XBRL által elősegített pénzügyi beszámolási transzparencia növekedésének hatására a vállalatok erőteljesebben alkalmaztak REM technikákat a vállalati eredmény befolyásolására, amit valószínűleg az AEM eredménymenedzsment eszközök alkalmazásának csökkenése kísért.

A dolgozat vizsgálja továbbá, hogy az AEM és a REM közötti trade-off arányát hogyan moderálják különböző egyéb vállalati jellemzők (LOSS és SUSPECT). Az eredményeim azt mutatják, hogy az XBRL bevezetése és az a tény, hogy egy vállalat veszteséget riportál egy adott periódusban (LOSS) nem befolyásolják az AEM és a REM közötti trade-off mértékét. Ugyanakkor azon cégek körében, ahol a vezetőkre jelentős nyomás nehezedik (SUSPECT) a tekintetben, hogy manipulálják a vállalat eredményét, az figyelhető meg, hogy ezen erős nyomás hatására az AEM és REM közötti trade-off aránya megváltozik. A kapott eredmények értelmében a „SUSPECT” jelölést kapott megfigyelések esetében igaz az, hogy a REM és az AEM közötti trade-off aránya csökken és inkább maradnak a vezetők az AEM eszközök alkalmazása mellett.

A dolgozat egyedi hozzájárulása kettős. Egyrészt az XBRL riporting bevezetésének a vállalati vezetők eredménymenedzsment gyakorlatára kifejtett hatását specifikusan európai környezetben még nem vizsgálták, másrészt a jelent tanulmány az AEM és a REM közötti kapcsolatot korábban nem vizsgált tényezők függvényében elemzi.

Témavezető: Dr. Szívós László

---

III. díj

Bárány Bora Eszter

The building block of success: Resilience – empirical analysis about the aviation industry in the face of the COVID-19 pandemic

financial resilience airline companies COVID-19 pandemic logistic regression financial analysis

A tanulmány a légközlekedési ipar pénzügyi rezilienciáját vizsgálja a COVID-19 pandémia idején. A kutatás célja feltárni a pandémia konkrét hatását, és ismertetni azokat a változókat, amelyek fontos szerepet játszottak a légitársaságok számára, hogy ellenállóbbak legyenek az olyan kedvezőtlen eseményeknél, mint a világjárvány. A szerző célja az volt, hogy elemezze mindazokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a válság elviseléséhez, és olyan tulajdonságokat tudjon felsorolni, amelyek segítettek a légitársaságok pénzügyi stabilitásának megőrzésében. A kutatás pénzügyi, és nem pénzügyi (kvalitatív) változókat is vizsgált, amelyek nyíltan elérhető forrásból származnak. A javaslatok (Recommendations for the future) szekcióban a tanulmány olyan tevékenységeket és cselekvéseket ajánl, amelyeket potenciálisan növelik a vállalat rezilienciáját. Az eredményeket és a megállapításokat fegyelembe véve, azok a légitársaságok, akik alacsony tőkeáttétellel, magas likviditási rátával, és biztosított külső pénzügyi forrással rendelkeznek, jobban ellen tudtak állni a pandémiának. Ezek az említett tényezők kulcsfontosságú szerepet játszanak a cégek stabilitásában, és pozitív hatással vannak a reziliencia mértékére. Az eszközök optimális felhasználása, és az eszközportfólió növelése előnyt jelenthet a légitársaságok számára. Továbbá a kutatás eredményei azt sugallják, hogy érdemes egy átmeneti szakaszt kiépíteni a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, amely várhatóan szintén hozzájárulhat a jövőben a légitársaság rezilienciájához. Illetve a vállalatoknak a költségek csökkentése mellett érdemes a fókuszt a profit átlagos mértékének fenntartására helyezni. Bináris logisztikus regresszió modellt alkalmazva, és a reziliencia újszerű, egyedi megfogalmazásával, valamint a sokszínű jellemzők vizsgálásával, ez a kutatás értéket ad a reziliencia elemzéséhez, kiemelve a légiközlekedés pénzügyi aspektusait, támogatva a döntéshozatalt. Ezen dimenziók feltárásával átfogó megértést nyerünk arról, hogy a légiközlekedési ipar milyen módon tudna nem csupán elviselni, de fejlődni is egy bizonytalan és a zavaros időszakban. Ez a tanulmány gyakorlati betekintést és stratégiai ajánlásokat nyújt, amelyek az ágazaton belüli kockázat- illetve válságkezelést támogatják.

Témavezető: Dr. Szívós László

---

Különdíj

Dragonya Gábor Zsolt

A CSRD hatása a közép- és közép-kelet-európai szállítmányozási nagyvállalatok nem pénzügyi beszámolóira

CSRD fenntarthatósági jelentés szállítmányozás tartalomelemzés Közép-Európa

Az Európai Unió által Nem pénzügyi jelentésekről szóló irányelvet módosító Vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) a 2023-as üzleti évtől hatályos a nagyvállalatok meghatározott csoportjára. Az új irányelv célja, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérését a nem pénzügyi jelentéseken keresztül kövesse nyomon. A szállítással foglalkozó vállalatok jelentős környezeti lábnyomot hagynak maguk után, amely komoly befolyást képes gyakorolni a klímacélok elérésé.

Ez a tanulmány tartalomelemzéssel válaszol a következő kérdésekre: Milyen mértékben felelnek meg a Közép- és Közép-Kelet-Európában működő tíz vállalatcsoportnak a hatályba lépés előtt közzétett fenntarthatósági jelentései az új követelményeknek, és mely területeken várhatnak a jelentés használói további információkat?

A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a nem pénzügyi jelentésben a legtöbb közzétételi hiányosságot az üzleti modell rugalmassága, valamint az intézkedések pénzügyi és beruházási tervei terén figyelhető meg. Az irányelv hatályba lépésével a fenntarthatósági célok és határidők összehangolásában, a vezetők kompetenciáiban, az ösztönzőrendszerekben és a vállalatot érintő főbb kockázatokban várjuk a publikációk fejlődését.

Témavezető: Dr. Karai Éva

---

Különdíj

Gál Antónia

A mesterséges intelligencia jövőbeni lehetőségei és korlátai a könyvvizsgálatban – szakértői vélemények tükrében

mesterséges intelligencia könyvvizsgálat interjúkutatás hatékonyság jövőbeli lehetőségek

Jelen kutatás a mesterséges intelligencia a gazdasági életre, specifikusan a könyvvizsgálatra gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel annak előnyeire és kihívásaira. Kutatásom azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a könyvvizsgálat hagyományos folyamatait, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár használata. Emellett kíváncsi voltam a kapcsolódó etikai és adatvédelmi kihívásokra, különösen az adatok biztonságát illetően. Végül arra is keresem a választ, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása milyen hosszú távú hatással lehet a könyvvizsgálat szakmai jövőjére. A dolgozat első része átfogó elméleti hátteret nyújt, amely bemutatja, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a gazdasági folyamatokat, növelve a hatékonyságot és a termelékenységet, emellett hozzájárul a versenyképesség növeléséhez és a költségek csökkentéséhez is. A kutatás kvalitatív módszertant alkalmaz, tapasztalt könyvvizsgálókkal készített interjúk elemzésén alapul. Az elméleti háttér áttekintése alapján általam készített SWOT elemzésben foglalom össze, amely rávilágít a mesterséges intelligencia erősségeire és gyengeségeire a gazdasági és könyvvizsgálati folyamatokban. Az interjúalanyok egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia jelentős mértékben támogatja a könyvvizsgálat hatékonyságát, az emberi tényező továbbra is elengedhetetlen marad a könyvvizsgálati folyamatokban. A mesterséges intelligencia használata felgyorsítja a döntéshozatalt, de a végső döntés és felelősség továbbra is az emberi könyvvizsgálók kezében van. Ezért elengedhetetlen az etikai szabályozás, valamint a technológia és az emberi szakértelem megfelelő egyensúlyának fenntartása. Összegzésképpen kitérek a mesterséges intelligencia jövőbeli hatásaira, különösen arra, hogy a könyvvizsgálók hogyan alkalmazkodhatnak a technológiai változásokhoz. A mesterséges intelligencia alapú rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak majd a döntéshozatalban és a kockázatelemzésben, ezért a könyvvizsgálóknak folyamatosan fejleszteniük kell technológiai készségeiket és alkalmazkodniuk kell a változó munkakörnyezethez.

Témavezető: Dr. Fortvingler Judit

---