ELTE GTK TDK Konferencia 2023

Helyszín: Q épület 302 terem
Időpont: 11.08. (szerda) 15:15

A konferencia bizottsága:
elnök: Dr. Pázmándi Kinga, egyetemi docens
titkár: Dr. Fazekas Éva, egyetemi adjunktus

A SZEKCIÓ DOLGOZATAI

1. díj
Mészáros Kata Emma: Munkahelyi zaklatás a vállalatok világában és ezek megelőzésére alkalmazható intézkedések 
munkahelyi zaklatás, megelőző intézkedések és javaslatok, hatékonysága
Dolgozatomban a munkahelyi zaklatás jelenségére, ennek főbb problémáira és a vállalati prevenciós intézkedésekre – illetve ezeknek hatékonyságára - fókuszálok. Célom hangsúlyozni és felhívni a figyelmet a munkahelyi zaklatás problémakörére és negatív következményeire. Mivel a jelenség komplex és szerteágazó, ugyanis több tudományterületen van relevanciája, ezért pszichológiai, társadalomtudományi, és jogtudományi aspektusokból elemzem. Szekunder kutatást végezve, főleg az elmúlt 5-10 évre koncentrálva, gyűjtöttem adatokat, és egyéb releváns információkat. Vizsgálom a nemzetközi és a hazai jogi szabályokat, továbbá jogszabályi és szakirodalmi alapokon is a munkáltatók számára kötelező, illetve ajánlott megoldásokat a zaklatás megelőzésére, valamint azok hatékonyságát. Emellett közismertebb példákon keresztül szemléltetem, hogy a gyakorlatban miképp valósulnak (vagy miképp nem valósulnak meg) a prevenciós intézkedések. Illetve kitérek a reputációvédelemre mint eltusolás indokára.
Konzulens: Dr. Csőke Rita

1. díj
Vida János Koppány: Az atipikus védjegyoltalom kérdései napjainkban
atipikus , védjegyek , védjegyoltalom , védjegyjog
A kutatás tárgya az atipikus védjegyek helyzetének problematikáját hivatott ismertetni külföldi és hazai szakirodalmak és felmérések segítségével. Az ilyen nemkonvencionális védjegyek közé tartoznak azok az eszközök, amelyek alapvető tulajdonságaiból adódóan az elismerési eljárásoknál az ábrázolhatóság követelményei részlegesen, hiányosan, esetlegesen csak alternatív megoldásokkal képesek teljesülni. Ezen védjegytípusok közül kifejezetten az ízek, illatok, hangok, mozgást megjelenítő megjelölések kerülnek kifejtésre terjedelmesen.Az atipikus védjegyek oltalmával kapcsolatos szabályok határozott kritériumok alapján kerülnek elismerésre napjainkban Magyarország területén. Erre egyértelmű hatást gyakorol az uniós tagállami státusz, ami alapján hazánk rendszerének alapjai megegyeznek az Európai Unió védjegyjogi irányelveivel. Ennek eredményeként akadnak olyan atipikus védjegytípusokEurópában, amelyeket más globálisan nagy jelentőséget képviselő szabadalmi hivatalokkal ellentétben nem képezhetik védjegyoltalom tárgyát.Az Európai Unión kívül eső szabadalmi hivatalok közül akadnak olyanok, amelyek megengedőbb követelményeket állítanak az ábrázolhatóság és a megkülönböztető képesség egyértelmű bizonyításának. A kutatás alapvető kérdése a kialakult szabályozások különbségeit, és a mögöttük meghúzódó szilárd berendezkedések hátterét vizsgálja.A védjegyoltalom megszerzése egy termék vagy szolgáltatás esetén az egyediség kifejezése mellett megkülönböztetésben, és így gazdasági előnyben részesül. Emellett ezek az új generációs védjegyek külön-külön, de komplex egészként is aktív befolyásoló hatással rendelkeznek vásárlói magatartásunkra, ezáltal a kereskedelem és az üzleti élet jövőbeli célkitűzései szempontjából is jelentőséggel bírnak. Az így mért kutatási eredmények nemcsak pozitív gazdasági eredményeket jeleznek, hanem rámutatnak a kereslet által támasztott felmerülő igényekre az atipikus védjegyek jövőbeli rendszerszerű alkalmazása tekintetében.Összességében tehát kialakult egy kontraszt az európai védjegyjog 20. századi általános meghatározásai és a 21. században egyértelműen növekvő jelentőséggel és létjogosultsággal bíró nem konvencionális védjegyek között, ami feloldásra vár.
Konzulens: Dr. Verebics János

2. díj
Kuti Klaudia: Általános Szerződési Feltételek Elméleti és Gyakorlati Aspektusai Fogyasztói Oldalról
ÁSZF, szerződés, online vásárlás, fogyasztó, webáruház, feltétel
A TDK dolgozat az általános szerződési feltételek elméleti és gyakorlati aspektusaival foglalkozik a fogyasztók oldaláról. Arra keresi a választ, hogy online vásárlás esetén mennyiben éri meg az ÁSZF-et részleteiben minden egyes szerződéskötési alkalommal végigolvasni, milyen költségeket rejthet a szerződési feltételek pontatlan ismerete, mik a kötelezően tartalmazandó szerződéskötési elemek.
A kérdésfelvetést egy európai uniós kutatás támasztja alá, miszerint a fogyasztók alig ötöde olvassa végig az ÁSZF-eket, mégis több mint felük úgy gondolja, hogy ebből nem adódott problémája a vásárlással összefüggésben.
A gyakorlati aspektus vizsgálatához különböző online áruházak ÁSZF-jei kerülnek összehasonlításra, melynek eredményeként azon következtetések levonására kerül sor, hogy az ÁSZF-ek általában egymáshoz hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, sokszor előre elkészített sablonokra alapulhatnak, hiszen számos jogszabályi előírásnak kell megfelelniük.
Továbbá az Európai Bizottság készített egy felmérést az ÁSZF-ekre vonatkozó olvasási szokásokról, a magyarokra vonatkozó statisztikai adatokat pedig egy nem reprezentatív kérdőíves kutatás lefolytatásával gyűjtöttem össze a releváns kérdésekre vonatkozólag. Ezen adatok összevetése révén megfigyelhető, hogy Magyarországon kevesebben olvassák végig az ÁSZF-eket, mint más uniós országokban, azonban szintén kevesebbre tehető azok aránya, akik bármiféle problémát érzékeltek volna amiatt, hogy nem voltak tisztában az általuk elfogadott ÁSZF teljes tartalmával. Ez megmagyarázhatja, hogy Magyarországon csaknem kétszer akkorára tehető azok aránya, akik az ÁSZF-eket egyáltalán nem olvassák el, mint az unió más országaiban, hiszen kevésbé gondolják relevánsnak, hogy ebből problémájuk adódhatna.
Összességében tehát a dolgozat során annak megvilágítására kerül sor, hogy fogyasztóként a legjobb tisztában lenni az általános szerződési feltételekre kötelezően vonatkozó előírásokkal, hiszen ezek kötelezően betartandóak, és a fogyasztók érdekeit védik. Így, ha valamilyen problémánk merülne fel a vásárlással kapcsolatban, nagy valószínűséggel a kötelezően tartalmazandó feltételekben választ találunk rá, vagy legalábbis tudni fogjuk, melyik részben keressük a megoldást. Amennyiben azonban nem ismerjük milyen sablonra épülnek alapvetően az ÁSZF-ek, akkor jobb, ha mielőtt elfogadjuk, elolvassuk ezen feltételeket, hogy a vásárlás során releváns jogainkkal tisztában legyünk.
Irodalomjegyzék: Európai Bizottság. (2016) Study on consumer’s attitudes towards Terms and Conditions (T&Cs). Letöltve 2022. október 11.,
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/terms_and_conditions_final_report_en.pdf
Konzulens: Dr. Csőke Rita

3. díj
Pintér Zoltán Rudolf: LegalTech - Technológiai áttörés a jogi szolgáltatásokban
Jog, Technológia, MI, digitalizáció
A kutatásomban azt vizsgálom, miként tudnák a jogi osztályok és ügyvédi irodák jogi szolgáltatásaikat a modern kor követelményei szerint kialakítani, korunk leginnovatívabb technológiái, mint a blokklánc, prediktív szoftverek vagy Mesterséges Intelligencia hogyan jelennek meg a jogi munkavégzésben, valamint milyen kritériumoknak kell teljesülnie, ha sikerrel szeretnénk mindezt integrálni a működésünkbe. Az adatok begyűjtése és feldolgozása során a belföldi, valamint külföldi szakirodalom, tudományos cikkek és szervezeti kimutatások mellett nagyban támaszkodtam az elmúlt években ügyvédi irodai munkában szerzett tapasztalataimra és megfigyeléseimre is egyaránt. Ahhoz, hogy korszerű és innovatív jogi szolgáltatást tudjunk kialakítani, alapvetően 3 kiemelt területre szükséges fókuszálni: 
- Elengedhetetlen a jogászok digitális készségeinek fejlesztése;
- A stratégiai gondolkodás kialakítása, modern szervezeti felépítés megismerése;
- Valamint a modern technológiák implementálása.
Konzulens: Dr. Verebics János

Alexovič Gabriel Tamás: A nemek közti bérkülönbség és okai Magyarországon
nemek, bérszakadék, társadalmi szerepek, tulajdonságok, nemi princípiumok
Kutatásom során azt igyekszem minél alaposabban körbejárni, hogy megfigyelhető-e a férfiak és nők közötti bérkülönbség, s amennyiben igen, ezt mi magyarázza. Fontosnak tartom a témaminél szélesebb körű vizsgálatát, hiszen úgy vélem egy igazán komplex téma kutatására teszek kísérletet, melynek minél mélyebb megértésére csak akkor van lehetőségünk, ha a különböző folyamatokat összességében, egy nagy egész kép formájában vizsgáljuk. A kutatásfő területe Magyarország, s az itt érintett jelenségek minél alaposabb vizsgálata, ugyanakkor érdemes megvizsgálni európai viszonylatban is a témát, milyen viszonyban vannak a magyarszámok Európa többi országához képest, illetve tanulságos lehet felmérni azt is, melyországok járnak előrébb a témában, s ott mit csinálnak másképp, mi az előrehaladottságuknak az oka. A kutatás során a legkülönbözőbb aspektusokat vizsgálva szeretnék egy átfogó képet kapni a választott témáról, illetve nagy eredménynek könyvelném el, ha a mintázatok alaposértelmezése után egy potenciális magyarázatot, illetve megoldási javaslatot is fel tudnék mutatni.
Konzulens: Dr. Csőke Rita

Pótz-Nagy Benedek: A kötbér szerepe az építkezési beruházásokban
kötbér, építkezési beruházások, szerződések, változások
A dolgozat témája annak a kiderítése volt, hogy a visszaeső gazdaságban az építkezési beruházásokban a kötbér szerepe hatást gyakorol-e az új szerződésekre és a mértéke, hogy változik a megelőző időszakhoz képest. A dekonjunktúra alatt az építkezési beruházások rengeteg támogatást kaptak, ezért az én hipotézisem a beruházások számának növekedése, valamint a kötbér büntetőképességének fokozása volt. Kutatáshoz meglévő szerződéseket vizsgáltam és hasonlítottam össze, valamint jogi eseteket és a jelenlegi törvényeket elemeztem a gazdasági mutatókkal összevetve. A dolgozatomban azt a következtetést vontam le, hogy a beruházások volumene stagnált, és várakozásaimmal ellentétben a kötbérek maximális büntetőképességét visszafogták, és nem kihasználták.
Konzulens: Dr. Verebics János

Helyszín: Q épület 307 terem
Időpont: 11.08. (szerda) 15:00

A konferencia bizottsága:
elnök: Dr. Lakatos Mária, egyetemi docens
titkár: Dr. Tóth Tamás, egyetemi docens

A SZEKCIÓ DOLGOZATAI

1. díj (OTDK)
Gyenes Zoltán Bálint: A kriptovaluták iránti preferenciák elemzése Magyarországon flexibilis fuzzy számok felhasználásával
kriptovaluta, flexibilis fuzzy számok, Mann-Whitney teszt, Moods medián teszt, Pearson korrelációs heatmap
A kutatás elsődleges célja, hogy feltárja a magyarországi egyéni befektetők kriptovaluták iránti preferenciáit. Egy újszerű, flexibilis fuzzy számokat alkalmazó elemzési módszert használtunk fel, amely a hagyományos Likert skálás elemzéstől eltérve előnyt kínál a válaszadók bizonytalanságának figyelembevételében. A kutatásban résztvevők online kérdőív segítségével adták meg válaszaikat, összesen 116 válasz érkezett. A kezdeti elemzést leíró statisztikai módszerekkel végeztük. A rugalmas fuzzy számokat alkalmazó kérdőív kérdései a kriptovalutákkal kapcsolatos ismereteket, a blokklánc tudást, és a kriptovalutákba vetett bizalom szintjét vizsgálták. A válaszokból nyert flexibilis fuzzy számokat egy adekvát matematikai módszerrel aggregáltuk, valamint súlyponti defuzzifikálás módszerével határoztuk meg a fuzzy számokat reprezentáló éles értékeket. További elemzést végeztünk az olyan demográfiai tényezőkre vonatkozóan, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a családi állapot, a jövedelmi szint és a kriptovaluta-tulajdonlás. A kriptovaluta-tulajdonosok és nem-tulajdonosok csoportjai közötti hipotézisvizsgálatot végeztünk a defuzzifikált értékekre vonatkozóan Mann-Whitney és Moods medián tesztek alkalmazásával. A vizsgált változók közötti sztochasztikus kapcsolatok erősségét Pearson korrelációs együtthatókkal és az ezekből származtatott heatmap segítségével jellemeztük. Ezt követően összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a magyarországi- és a németországi (potenciális) befektetők kriptovalutákkal kapcsolatos preferenciáira vonatkozóan. A tanulmányból nyert eredmények a befektetési bankok és más pénzintézetek számára hasznosak lehetnek a jövőbeli befektetési portfóliók kialakításában a magyarországi egyének kriptovaluta-preferenciáinak megértése révén.
Konzulens: Dr. Jónás Tamás

1. díj (OTDK)
Simon Donát Botond: Beyond Numbers: Exploring Aspects of Corporate Financial Resilience in the Hungarian Accommodation Sector Amidst COVID-19
corporate resilience, tourism, COVID-19, financial analysis, logistic regression, Hungary
A kutatás a vállalati pénzügyi rezilienciát vizsgálja a turisztikai szektorban, kifejezetten a magyarországi szálláshely-szolgáltatókra összpontosítva a COVID-19 Járvány idején. A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a vállalati pénzügyi ellenál-lóképesség kialakításához, hasonló természetű válságok során. A tanulmány fő állításai szerint a turisztikai vállalatok egészséges finanszírozási szintek fenntartásával, piaci körülményekhez való alkalmazkodással, alternatív konfigurációkkal és a szolgáltatások minőségének növelésével alapozhatják meg rezilienciájukat. A tanulmány különböző kvalitatív és kvantitatív változók kombinációját használja fel a pénzügyi teljesítmény és a reziliencia alapvető tényezőinek elemzéséhez. Minden a cégekről gyűjtött információ kizárólag nyíltan elérhető forrásból származik. Az eredmények azt sugallják, hogy azon vállalatok, amelyek támogatást kapnak, kevesebb turisztikai tevékenységgel rendelkező helyeken működnek, több csillaggal és egyetlen létesítménnyel rendelkeznek, magasabb szintű ellenállóképességet mutatnak a válság idején. A kutatás értéket teremt azzal, hogy gyakorlati ajánlásokat nyújt a turisztikai szektor vállalatai számára ellenállóképességük javításához. A tanulmány egy szakirodalomban való hiányt tölt be, a magyar turisztikai szektor rezilienciájának, és annak természetének elemzésével a COVID-19 Járvány kontextusában. Összességében ez a tanulmány új betekintéseket nyújt a vállalati pénzügyi rezilien-cia mélyebb megértéséhez a turisztikai szektorban.
Konzulens: Dr. Szívós László

2. díj (OTDK)
Kiss Boglárka: A karbon ársokk hatásának vizsgálata a magyar bankrendszerre
klímakockázat, hitelkockázat, adó, szén-dioxid, bankrendszer
A klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb globális problémája. Így napjainkra a 2015-ös Párizsi megállapodásnak céljaként megfogalmazott 2050-re történő klímasemlegességre törekvő gazdasági átalakulás alapvető gazdaságpolitikai eszközévé vált a pénzügyi rendszer zöldítése is, amely új kihívásként jelent meg a központi bankok, felügyeleti szervek és a piaci résztvevők számára. Érdemes ezen területtel foglalkozni, hiszen az éghajlati kockázatokra reagáló szakpolitikákból – mint pl. a szén-dioxid-adók – eredő kockázatok a bankszektoron keresztül kedvezőtlenül érinthetik a reálgazdaságot, ami a bankok rendszerszintű alul tőkésedéséhez vezethet, mely gátolhatja a gazdasági növekedést. A kutatás során összefoglalom a jelenlegi szabályozások, módszertanokat, valamint a témában írt kutatások eredményeit. Bemutatom a klímakockázat típusait és mérését. Végül a karbonárazási mechanizmusokat és a klímakockázatok osztályozási módszereit. Az adatok elemzése során megvizsgáljuk a banki kitettségek NACE és CPRS szektor szerinti ágazati megoszlását, majd a kalkulált BKI indexeket, melyek alapján képet kaphatunk a bankszektor klímakockázattal szemben tanusított érzékenységéről. Ezt követően megvizsgáljuk a zöld gazdaságra való áttérés egyik fő politikai eszközének, egy esetleges szén-dioxid ár képzési mechanizmus (karbon adó) bevezetésének hatását a magyarországi bankszektorra. A kutatás során négy eltérű mértékű CO2 adó árának hatását vizsgálunk, melyek során felmérjük az adó mértékének válallatok likviditására, inszolvencia lehetéségére és fizetőképességére gyakorolt hatását. Továbbá az ágazati szektorok érzékenységét az adó mértékére. Az eredményeket végül a magyarországi 9 hitelintézetre összegezzük és következteéseket vonunk le az esetleges karbon ársokk hatására mutatott stabilitásukat felmérve. A kutatás célja, hogy előjelzést készítsünk a karbon adó bevezetése által jelentett vállalati és banki kockázatokra  A tanulmány újdonságértéke a hazai bankszektor kockázatainak felmérése és számszerűsítése a vállalati hitelportfóliók esetén. A tanulmány kockázati fókusza miatt elsősorban az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra történő átállás során felmerülő kockázatokra és veszteségekre irányul. Az eredmények azt mutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos kockázatok a hitelintézetek portfólióira eltérő mértékben hatnak, az ipari ágazatokban való kitetségek arányától függően. Így, ha nem teszünk különbséget szektor szinten az adó árképzésében akkor az alacsony forgóeszköz mennyiséggel rendelekző iparágakat érinti a legnagyobb veszteséggel a karbonadó emelkedése. A bankrendszerre vonatkozó eredmények megmutatták, hogy a bankok hitelportfóliója nem rendelkezik jelentős kitettséggel a szén-dioxid intenzív iparágakban. Így a hitelportfóliójuk a klímakockázati hálón a közép – alsó kategóriában helyezkedik el.
Konzulens: Dr. Lamanda Gabriella

2. díj
Csire Kristóf: Szaúd-Arábia labdarúgás befektetésének elemzése európai mérce alapján
Monte Carlo szimuláció, befektetés értékelés, Regresszió, Geopolitika
A projekt célja Szaúd-Arábia labdarúgás befektetésének a teljes körű kielemzése, főként a nemzeti ligájukat, azon belül a 4 Public Investment Fund befektetési alap által birtokolt csapatokat vizsgálva és az azon végzett kutatási eredmények alapján elbírálni a befektetés értelmezhetőségét. Feltárásra kerül, hogy a Perzsa-Öböl övezetben az elmúlt időszakban nagy szerepe lett a labdarúgásnak, de nem sport hanem sportmosás szempontjából. Emiatt érdemes vizsgálódni, hogy milyen oldalról is érdekelt Szaúd-Arábia a befektetésben. A kutatás során kiderül, hogy az átigazolási díjak és a játékosoknak ajánlott fizetések európai mércéhez képest nem reálisak. Előbbire 19,46%-kal fizettek többet mint ami reális lett volna, utóbbinál ez a szám 139%. A bérek aránytalanul vannak elosztva, ami nem egy egészséges pénzügyi klubmodellre vall és sportteljesítmény szempontjából, habár a térségben igen, de Európában nem tudják felvenni a versenyt. Ezért, Szaúd-Arábia labdarúgás befektetése, ebben a formában még nehezen értelmezhető. 
Konzulens: Dr. Molnár Márk

3. díj
Kakucsi Barbara: Számjáték - Európai technológia, média és telekommunikációs (TMT) szektor vállalatainak eredménymenedzsment vizsgálata, a COVID-19 járvány időszaka alatt
eredménymenedzsment, TMT szektor, Telekommunikációs szektor, COVID-19, módosított Jones modell
A kutatás alapvető célja az európai telekommunikáció, média és technológia (TMT) szektor, illetve azon belül a telekommunikációs szektor eredménymenedzsment szokásainak feltárása, mélyebb megértése különböző befolyásoló tényezők vizsgálata által. A telekommunikációs szektor kiemelt vizsgálatát a kutatás során feltárt, vizsgált tényezőkre vonatkozó eltérő érzékenység, szakirodalmi hiányosságok, illetve a járvánnyal kapcsolatos elkülönült említések indokolják. Az elemzés 12 európai ország 25 legjelentősebb TMT szektorhoz tartozó vállalatán történt a 2018-tól 2022-ig terjedő időtávon. A dolgozat eredménymenedzsmentre gyakorolt hatását vizsgált tényezők között megjelenik a vállalat mérete, tőkeáttétel nagysága. Ezen túl a nők igazgatótanácson belüli aránya is bekerült a vizsgált tényezők sorába, ezzel érintve az eredménymenedzsment kutatások egy napjainkig inkonklúzív területét. A vizsgált időszakra való tekintettel a COVID-19 vírus hatása kiemelt tényezőként lett meghatározva. A járvány hatását külön a dolgozat 2020-as éven keresztül, illetve összevontan az azt követő időszakkal is elemzi, esetleges hosszabb távú hatás feltérképezése végett. Az eredménymenedzsment könyvelési, illetve számviteli becsléseken keresztüli gyakorlatának felderítésére a módosított Jones modell került alkalmazásra. A megbízhatóbb becslés biztosításának érdekében a befolyásoló tényezők vizsgálata panel adat struktúrában történt, változó modell felhasználásával. Ugyanakkor a telekommunikációs szektor elkülönült vizsgálata során fix-hatású modell került alkalmazásra, az alszektor esetleges eltérő érzékenységét vizsgálva. Mind a TMT, mind a telekommunikációs szektor vizsgálata alapján elmondható, hogy a mintán belül a COVID-19 hatása hosszabb távon szignifikánsnak mutatkozott, szemléltetve azt az együttesen átlagosan szignifikánsan megnövekedett diszkrecionális elhatárolások, abszolút értékben vizsgált volumenével. A telekommunikációs szektor elkülönült vizsgálata során a méret, illetve a tőkeáttétel hatása is szignifikánsnak bizonyult, ezzel érzékeltetve a szektor eltérő érzékenységét a befolyásoló tényezőkre, illetve a TMT szektor szerteágazó vállalataiból adódó esetleges torzításokat. Az eredmények lezárásaképpen egyik vizsgálat során sem mutatkozott semmiféle szignifikáns összefüggés a nők igazgatótanácson belüli aránya és az eredménymenedzsment kapcsolatának vizsgálata során, ezzel is tovább feszegetve e tényező napjainkig nem tisztázott hatását.
Konzulens: Dr. Szívós László

Különdíj
Dragonya Gábor Zsolt: Szállítmányozással foglalkozó vállalatok nem pénzügyi beszámolóinak elemzése
CSRD, ESG, fenntarthatósági jelentés, tartalomelemzés, szállítmányozás, nem pénzügyi beszámoló
Az éghajlatváltozás az egyik legjelentősebb probléma a XXI. században, mely az üvegházhatású-gázok kibocsátása miatt következett be. Ezt az Európai Unió is felismerte és olyan intézkedéseket hozott, amelyek ezt csökkentik, ilyen például az új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv is. Ennek következtében jelentős változásokon mennek át a vállalatok ESG jelentései. A kutatásomban az egyik legjelentősebb mennyiségű üvegházhatású-gázokat kibocsátó tevékenységet, vagyis a szállítmányozást vizsgálom. Ezen belül is szállítmányozással, fuvarozással foglalkozó cégeket elemzem tartalomelemzéssel. A kutatás során három Magyarországon is tevékenykedő cégcsoport 2021-re és 2022-re vonatkozó ESG jelentését hasonlítom össze a CSRD által újonnan bevezetett követelményeivel. A felállított hipotézisem az volt, hogy a három társaság beszámolója és az új követelmények között lesznek hasonlóságok, hiszen a korábbi szabályozásra épül mind a kettő, de ahhoz, hogy 100%-ban megfeleljenek, ahhoz fejleszteni kell azokat.Az összehasonlítás során a CSRD szövege alapján négy különböző kategóriát azonosítottam: üzleti modell, fenntarthatóság, mutatószámok és közzé nem tett információk. Ezt követően összehasonlítottam, a társaságok jelentéseivel, és annak függvényében rendeltem hozzá pontokat, hogy a szabályozás követelménye teljes egészében, részben vagy egyáltalán nem került kifejtésre. Ezáltal a szöveges információkat kvantitatív adatokká tudtam formálni és így már meghatározhatóvá vált egy megfelelési szint. A megfelelési szint azt jelenti ebben az esetben, hogy hány százalékban felel meg a cégcsoportok által közzétett jelentések az új irányelv elvárásainak. A tanulmány eredményeképpen azt állapítottam meg, hogy a szállítmányozási társaságok fenntarthatósági jelentéseik csak változtatások után fognak megfelelni az új irányelvnek, mivel csak 61,5%-ban feleltek meg a jelentések. A jelentéseket az üzleti modell és a fenntarthatósági kategóriában kell javítani, mivel ezek a részek hiányosak.
Konzulens: Dr. Karai Éva

Cservák Zoltán László: Számítógépes programozással foglalkozó cégek költségeloszlása, fő költségokozók keresése az IT fejlődése idején
költségelemzés, szoftverfejlesztés, költségokozók, jövedelmezőségi mutatók, számviteli elemzés
A szakdolgozat középpontjában lévő számítógépes programozással foglalkozó cégek legfontosabb termelési tényezői után kutatunk, annak érdekében, hogy lássuk, miként érdemes egy ilyen vállalkozást üzemeltetni. Legfőképpen arra keressük a választ, hogy mutat-e eltérést a kötségnemek aránya a jövedelmezőség és termelés méretében, éves eredményekben, és ha igen, milyen a megfelelő költségszerkezet. Várakozásaink szerint van megfelelő költségstruktúra, kiemelhetők az iparágban olyan költségokozók, driverek, amik jelentősen megnövelik a termelékenységet és a jövedelmezőséget. Elsősorban három megkülönböztethető költségszerkezettel működő vállalkozást választottunk ki. Ezek éves bevétele, foglalkoztatottjaik száma a 2021-es évben hasonlónak volt nevezhető. Ezek után a vállalkozások jövedelmezőségi mutatóit számoltuk, pénzügyi elemzést hajtottunk végre mindhárom vállalatnál, annak érdekében, hogy vizsgálhassuk, milyen szerkezettel működhet profitábilisan egy szoftver-fejlesztő cég. Ezek után a vállalkozások vezetőivel személyes mélyinterjúk keretében további belelátás érdekében a legfontosabb költségeket és a termelési tényezők alakulásáról kérdeztük őket, a mélyebb megértés érdekében. Az adott iparág legfontosabb költségokozói a munkaerő kifizetések, esetlegesen az azok terhelését kiegyenlítő alvállalkozói díjak. Az iparág legfontosabb eleme a szoftverfejlesztői mérnökök, azok termelési képessége a legfőbb hatékonysági kérdés. A hatékonyságukat a megfelelő munkakörnyezettel, magasabb, mint piaci bérekkel és megrendelések hiánya esetében továbbképzéssel lehet növelni. Az utóbbi segít a lojalitást is fokozni, az iparágban érezhető egy erős szívó erő, ami a fejlesztőket nyugatról, multinacionális cégek oldaláról lényegesen kedvezőbb ajánlatokkal képes elcsábítani. A nem hagyományos oldalon termelő, egyszemélyes alvállalkozókat érdemes a vállalkozásba beolvasztani, a KATA törvény változásával egyfajta tisztításként mutatkozott ez meg. A kihasználtság minden vállalkozásban optimalizálandó, nem lehetséges az összes mérnök egyidejű teljes, folyamatos kihasználása, de törekedni kell arra, hiszen azok folyamatos kifizetéseket jelentenek, akkor is, ha nincsenek megrendelések. Ezek mellett elhanyagolhatóbb, de meglévő költségek az iroda és infrastrukturális költségek, valamint az egy foglalkoztatottra egy laptop, mint termelési eszköz. A mutatószámok vizsgálatával és a mélyinterjúkkal összességében elmondható a dolgozat megjelenésekor, hogy a szolgáltatói, szoftverfejlesztő mérnökök tudását felhasználó termelés esetében jövedelmezőbb a bérköltség alapú elszámolás.
Konzulens: Dr. Szekeres Bernadett

Huzián Kristóf: Magyarország fejlesztő állami próbálkozásai
fejlesztő állam, gazdaságpolitika, illiberális demokrácia, klientúra, Magyarország
A tanulmányomban választ adok arra a kérdésre, hogy a 2010 óta folytatott magyar gazdaságpolitika fejlesztő állami tevékenységnek minősül-e, illetve értékelem hatásosságát. A WTO, az IMF, az OECD, illetve az EU csatlakozás nagyban megkötötte a magyar kormány kezét, és lehetetlenné tette a klasszikus, állami tulajdonon és közvetlen gazdasági beavatkozáson alapuló fejlesztési politikát. Hogy erre a problémára megoldást találjon, fokozatosan visszatért a szocializmus végén kifejlesztett piaci szocialista, illetve közvetett irányítási módszerekhez. Mivel a nemzetközi szervezetek nagy általánosságban a klasszikus szovjet típusú szocializmus ellen hozták létre alapszabályaikat, így ezek az eszközök jelenleg egy szabályozási szürkezónába esnek, és logikus választásaik az „illiberális fejlesztő államoknak”. Ezeknek a piaci szocialista eszközöknek a központi eleme, hogy a gazdasági  irányítást a politikai kontrollon keresztül látják el. Hosszabb távon ennek a gazdaságpolitikának (1) egyik eredménye a közszolgálat átpolitizálása és deprofesszionalizációja, mind központi, mind önkormányzati szinten; (2) másik lényeges hatása egy párthoz lojális üzleti réteg kialakítása, akiken keresztül a gazdasági irányítás történik, illetve a gazdasági szabályozás és az adórendszer átalakítása az ő érdekeiknek megfelelően. Ezek következménye egy túlszabályozott gazdaság melyben mind a nemzetközi, mind a belföldi verseny sérül, így a hazai vállalatok egyre drasztikusabb lemaradását eredményezve. Emellett a közigazgatás eltávolodása a „weberi ideáltól”, illetve a közszolgáltatások elhanyagolása súlyos problémákhoz vezetett, amik így közvetett módon rontják a magyar gazdaság teljesítőképességét.
Konzulens: Dr. Dombi Ákos

Helyszín: Q épület Q103 terem
Időpont: 11.08. (szerda) 15:00

A konferencia bizottsága:
elnök: Dr. Mandják Tibor, egyetemi tanár
titkár: Dr. Németh Edit, egyetemi adjunktus

A SZEKCIÓ DOLGOZATAI

1. díj (OTDK)
Czire Ráhel Orsolya: Cupfluence - Motivations and barriers shaping the perception of menstrual cups among 18 to 50-year-old consumers 
menstrual cups, sustainable products, consumer perception, product adoption, innovation acceptance, consumer behaviour 
A menstruációs kelyhek népszerűsége annak előnyei és hulladékcsökkentő hatásai ellenére is alacsony. Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy milyen percepciók, motivációk és akadályok befolyásolják a magyar fogyasztók megítélését a menstruációs kelyhekről, a fogyasztói magatartásra és termékpreferenciákra fókuszálva. A tanulmány egy vegyes módszertani megközelítést alkalmaz, amely fogyasztókkal és vállalati képviselőkkel készített mélyinterjúkat kombinál egy online kérdőívvel, négy meghatározó tényezőt vizsgálva: a tudáshiány hatását, a társadalmi tabukat, a termék fenntartható aspektusát és a termékválasztást. Az eredmények betekintést nyújtanak a fogyasztók edukálása és az információterjesztés szerepébe, ami kulcsfontosságú a menstruációs kelyhek megítélésének javításában és a termék elfogadásának előmozdításában. Emellett, egy pozitív véleményváltozás megfigyelhető, ha a fogyasztók információt kapnak a menstruációs kelyhekről, a vizsgált személyek nyitottabbá és érdeklődőbbé váltak a termékkel kapcsolatban. A tanulmány rámutat egy szignifikáns kapcsolatra a környezettudatosság és a termékválasztás között, valamint a menstruációs termékekre havonta fordított összeg és a menstruációs kelykek használata között.A kutatás hozzájárul a menstruációs szokások és termékpreferenciák megértéséhez, az innovációk diffúziója (DOI) modell alkalmazásán keresztül. A tanulmány legfőbb hozzáadott értéke a primer kutatás összetettsége, a közép-európai kontextus, valamint a megismerés (awareness) szakaszban folytatott vizsgálat, amely megértése segítheti az innováció elterjedésének következő lépéseit. Ilyen feltárt befolyásoló tényezők pédául a társadalmi tabu, a termék fenntartható jellege és a tudáshiány hatása. Az eredmények fontos betekintést nyújtanak a menstruációs termékek piacán működő vállalatok számára, kiemelve olyan tényezők jelentőségét, mint a kényelem, védelem és környezeti szempontok a termékválasztásban. Az fogyasztók ismeretének növelése szintén kulcsszerepet játszik az alternatív menstruációs termékekkel kapcsolatos aggodalmak eloszlatásában. Ugyanakkor fontos megjegyezni a tanulmány korlátait, beleértve az önkényes mintavételt, az egyenletlen életkorcsoport-eloszlást a kvantitatív kutatásban, az önkitöltős válaszokra való támaszkodást és a potenciális elfogultságot. Ezért az eredmények kellő fenntartással értelmezendők, figyelembe véve, hogy azok nem feltétlenül reprezentálják a populációt. Mindazonáltal a feltárt eredmények szilárd alapot nyújtanak további elemzéshez és tanulmányozáshoz.
Konzulens: Dr. Hlédik Erika

1. díj (OTDK)
Tóth Luca Anna: Projektmenedzsment egy építőipari kisvállalkozásnál
építőipari projektmenedzsment, projektlépések kockázatossága, fuzzy szigmoid tagsági függvények, átfutási idő bizonytalansága, CPM hálótervezés, FMEA
A dolgozat a projektmenedzsment szempontjából követi nyomon egy családi ház építési folyamatait, melynek lépéseit különböző módszerek segítségével mutatja be. A feldolgozás során bemutatásra került az egyes folyamatok sorrendisége, ezek időszükséglete, valamint a késedelmes, ill. hibás teljesítésekből adódó bizonytalanságok, kockázatok kezelése. A módszertani skála magában foglalja a hálótervezés gyakorlatát, mely során a projektlépések egymásutánja került feltüntetésre, különös figyelmet fordítva azokra a tevékenységekre, mint például a betonozás vagy a falazás, melyeknél a kritikus úton való elhelyezkedés miatt rendkívül fontos a határidők precíz betartása a csúszások elkerülése végett. A bizonytalanság és a sok egymás haladásától függő, késő projektlépés szemléltetésére szigmoid tagsági függvénnyel bíró fuzzy számok nyújtanak segítséget, melyek az átfutási idők bizonytalanságát megfelelően szemléltetik az illesztett függvényekkel, ezáltal a projektvezetők számára ad támpontot a szerződéskötések időzítésére. Egyes felmerülő kockázatok a projekt időbeli csúszását eredményezhetik, ezekre FMEA módszerrel való elemzés után, a bekövetkezési valószínűségük csökkentésére különböző javaslatok kerültek felsorolásra, mint például kötbér kikötése, időjárás jelentések folyamatos figyelése, erőforrások rendelkezésre állásának ütemezése, folyamatok megfelelő időzítése, de a legfontosabb a teljes projektet átható projektvezetői felügyelet, emellett a dolgozat röviden bemutatja az FMEA elemzés kiegészítését fuzzy logikával, a bizonytalanságok megfelelő szemléltetése céljából. A dolgozat a bemutatott módszerek segítségével érthetővé teszi megrendelő és a projekt résztvevői számára is, hogy a kivitelezés során, a tervezéstől az átadásig elvégzendő munkák mennyi időt vesznek igénybe, milyen kockázatok léphetnek fel, ezek hogyan befolyásolják a tervezett ütemezést, és milyen intézkedések foganatosításával lehet minimalizálni ezek előfordulását.
Konzulens: Dr. Árva Gábor

2. díj (OTDK)
Barna Zsófia: Crowdfunding siker: a Kickstarter kampányok titka – A közösségileg finanszírozott kampányok tényezőinek elemzése és a fogyasztók elvárásai
közösségi finanszírozás, Kickstarter, kampánytényezők, támogatási szokások, faktorelemzés
Dolgozatom fókusza a jutalomalapú közösségi finanszírozás, azon belül is a Kickstarter platformon futó kampányok sikertényezőinek és marketingeszközeinek elemzése, valamint a velük szemben támasztott fogyasztói elvárások, preferenciák vizsgálata. A kutatás célja a támogatási szokások, elvárások és preferenciák megismerése a kampányok marketing munkájával kapcsolatban, a közösségi finanszírozással szembeni attitűdök és motivációk feltárása, illetve a Kickstarter kampányok jellemzőinek és attribútumainak vizsgálata. Szekunder kutatásom során feltártam a crowdfunding piac jellemzőit, előnyeit, hátrányait, valamint a támogatást ösztönző tényezőket és a Kickstarter kampányok jellemzőit. Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a kampányelemekről, primer kvalitatív kutatásom során két strukturált mélyinterjút készítettem. Az első Péter Viktorral, a Mindclash Games alapítójával készült, aki kampánykészítői oldalról osztotta meg velem tapasztalatait, a második pedig egy támogatóval. Ezután a szekunder és primer kvalitatív kutatás során feltárt tényezők ismeretében primer kvantitatív online kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A mintám két részből tevődött össze, akik legalább egyszer már támogattak jutalomalapú crowdfunding projektet (N=113) és ezen belül azok, akik Kickstarter kampányt (is) támogattak (N=108) már. Az adatokat az SPSS 28.0 statisztikai szoftver segítségével dolgoztam fel. A változók közötti kapcsolat feltárására Pearson-féle Khi-négyzet próbát alkalmaztam, a Kickstarter kampánytényezők közötti összefüggések vizsgálatára faktorelemzést végeztem főkomponens-analízissel és Varimax rotációval.A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a válaszadók nagyszerű lehetőségnek, kiváló finanszírozási formának és kreatív, közösségi alkotói folyamatnak tartják. Elengedhetetlen a bizalom kiépítése, melyhez szükséges a rendszeres kommunikáció, a készítők korábbi tapasztalata, bemutatkozása. A jutalomként kínált termék a legerősebb motiváció, emellett az exkluzív, egyedi tartalmak és a kedvezményes ár. A legnagyobb kockázatot a projekt késése jelenti, amit a minőség és nem elegendő információ követ. A támogatás során számos hatás és pszichológiai jelenség is ösztönzőleg hathat, mint például a platformkapitalizmus, hálózati hatás, „green bar” hatás vagy az irracionális csordaszellem. A kutatás előnye, hogy eredményeinek alkalmazása, implementálása elősegíti a támogatási hajlandóság növelését és sikeres Kickstarter kampányok létrehozásában nyújt segítséget.
Konzulens: Dr. Brávácz Ibolya

2. díj
Márton Anna: Környezeti fenntarthatóság és motorsport?! A Formula 1 Net Zero Carbon kezdeményezés megítélésének vizsgálata a magyar nézők körében
fenntarthatóság, motorsport, környezet, megítélés, kommunikáció, attitűd
A Formula 1 2019-ben jelentette be karbonsemlegességet célzó kezdeményezését, fenntarthatósági stratégiája részeként. A motorsportok hagyományos környezetszennyező jellege miatt ambivalens lehet e kezdeményezés megítélése. Ez veti fel a kutatásban vizsgált kérdést, hogy milyen a Net Zero Carbon 2030 projekt megítélése a Formula 1 futamok azon magyar nézői körében, akik hallottak a kezdeményezésről, és mely tényezők függenek össze a megítéléssel. A téma relevanciáját az adja, hogy kommunikáció útján a vállalatok formálni tudják az érintettek véleményét. Ennek sikerességében nagy jelentősége van a rendszeres visszacsatolásoknak, véleményfelméréseknek, melyet ez a kutatás is végez. Mindemellett a fenntarthatósági kommunikáció egy új kutatási területnek számít. Az adatgyűjtés online kérdőíves megkérdezéssel történt. A kérdőív egy új elméleti modellnek megfelelően mérte a nézők véleményét (1) a motorsport és környezettudatosság illeszkedéséről, összeférhetőségéről, (2) a vállalat motivációjáról, (3) a kezdeményezés során eddig elért eredményekről, (5) a Formula 1 által kitűzött célokról, valamint felméri (6) a válaszadó környezeti problémákkal kapcsolatos attitűdjét. A vizsgált mintában a kezdeményezés megítélése pozitív. A többség úgy véli, hogy a motorsport és a környezeti fenntarthatóság nincs ellentétben egymással. A kezdeményezésről azt gondolják, hogy társadalmi és környezeti értékek vezérlik, és marketingstratégiai jellegű megfontolás is egyben. A célkitűzéseket egyértelműnek tartják, ugyanakkor a megvalósíthatóságukról nem rendelkeznek határozott véleménnyel. Ezek alapján a célkitűzések kommunikálásához kapcsolódó javaslatokat tartalmaz a tanulmány. A vizsgált 6 tényező közül 4 esetében volt tapasztalható a megítéléssel való összefüggés. A feltárt összefüggések alapot nyújtanak további, részleteket feltáró kvalitatív kutatáshoz. A tanulmány nem foglalkozik a technikai megvalósítások sikerességével sem, csak a nézők általi megítélést hivatott vizsgálni.
Konzulens: Dr. Tanács János

3. díj
Héjjas Anna Tünde: Reklámok női és férfi mindentudó hangja által keltett reklámhatékonyság és vásárlási szándék a fogyasztóban
mindentudó hang, reklámhatékonyság, nemi egyenlőség, vásárlási szándék, gyógyszerreklámok
A dolgozat a reklámok női és férfi mindentudó hangja által keltett reklámhatékonyságot, illetve vásárlási szándékot vizsgálja a fogyasztókban. A releváns szakirodalom által már a kutatás elején nyilvánvalóvá vált, hogy a férfi mindentudó hang világszerte keresettebb, mint a női. Jogosan felmerült a kérdés, hogy hatékonyabbak-e a férfi narrátorok, illetve, hogy mikor melyik nem hatékonyabb és, hogy lehet a legkiemelkedőbb eredményeket elérni a reklámhatékonyságot és a vásárlási szándékot illetően. Ezen kérdések a gyógyszerreklámok mintáján keresztül kerültek megválaszolásra. Ez a minta komoly megfontolás alapján került kiválasztásra, mivel a gyógyszerek semleges termékeknek számítanak ebből fakadóan semmilyen nemi asszociáció nem övezi ezen termékeket. Természetesen a kutatásban kizárólag olyan gyógyszerreklámok szerepelnek, amelyek mindkét nem számára releváns gyógyszereket promotálnak. Az összes kigyűjtött reklám mozgóképes és egykor a televízióban voltak láthatóak.  A kutatás alatt készült egy szekunder kutatás, amely ötven gyógyszerreklám elemzését jelentette. Az adatokból nyert eredmények alátámasztották a szakirodalom által feltételezett férfi mindentudó hang majoritását. Ezenkívül a kutatási kérdés megválaszolására kvalitatív módszertan segítségével került sor. Ez két fókuszcsoportot foglalt magába. A fókuszcsoportokból nyert eredmények alapján ki lehet jelenteni, hogy a mindentudó hang és annak neme erőteljesen befolyásolja a reklámhatékonyságot és a vásárlási szándékot is. Az eredmények továbbá igazolták a szakirodalom által feltételezett nemi asszociációt, az egyik nemhez asszociált termék és a narrátor neme között. Ezenfelül az eredmények arra utaltak, hogy a gyógyszerek hiába semleges termékek, ezen reklámoknál is megfigyelhető volt a nemi asszociáció. Az eredmények szerint a reklám jeleneteihez és annak hangulatához társították a résztvevők az asszociációkat. A reklámhatékonyságot illetően az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a legnagyobb siker elérése érdekében a jelenetekben látható tevékenységhez társított nem alapján kéne a narrátor nemét megválasztani semleges termékek esetén. Továbbá, egyértelművé vált, hogy a reklámhatékonyság és a vásárlási szándék szoros összeköttetésben állnak egymással. Ezért ki lehet jelenteni, hogy az asszociációk alapján kiválasztott narrátor neme kiemelkedően befolyásolja a vásárlási szándékot is. A kutatás konklúziói kulcsfontosságúak lehetnek olyan vállalatoknak, vagy akár magánszemélyeknek, akik mozgóképes reklámok által szeretnék növelni termékeik keresletét. Ezenkívül az adatok arra mutatnak rá, hogyha a nézőkben semmilyen nemi asszociáció nem alakul ki, akkor nincs ok arra a feltételezésre, hogy bármelyik nem hatásosabb lenne mindentudó hangként. A kutatást illetően lényeges megemlíteni, hogy a primer kutatás nem reprezentatív és csak Magyarországon élő 18-25 közötti korosztály véleményét tartalmazza.
Konzulens: Dr. Láng Benedek

Különdíj:
Ledényi Lili Erzsébet: Üzleti koncepció fejlesztése, bővítése egy kisvállalkozás (szoláriumstúdió) esetében
üzleti koncepció, szolgáltatásbővítés, vállalkozásfejlesztés, kockázatcsökkentés, útmutató
A dolgozat egyik fő fókusza annak megállapítása, hogy egy konkrét üzleti koncepció fejlesztésére vonatkozó javaslat egy adott kisvállalkozás esetében mennyire reális, hogyan érdemes megvalósítani, a felmerülő kockázatokat miként lehet mérsékelni. A konkrét szolgáltatásbővítési ötlet a csomagpontos szolgáltatás bevezetése, ami a Levendula Szolárium & Ajándékbolt üzlet példáján keresztül kerül bemutatásra. A munka másik célja, hogy szolgáltatásfejlesztési útmutatóként, példaként szolgáljon a kisvállalkozások számára, akik szintén csomagpontként terveznek működni a jövőben. 
A kutatásra illeszkedő modellek (üzletikoncepció-térkép, üzletimodell-vászon) ismertetése kapcsán különböző hipotézisek lettek feltárva, melyekre reflektálnak a dolgozat egyes részei. Az ötlet alátámasztásához két lényeges szempont került tanulmányozásra. A versenytársak feltérképezése több megközelítésből történt. Összevetésre kerültek különböző csomagpontos szolgáltatást nyújtó futárcégek (DPD, GLS, Sprinter) a GKI Digital rangsora szerint. Ezenkívül meg lettek vizsgálva a stúdió közelében működő átadópontos alternatívák, figyelembevéve a konkrét üzletek mellett a csomagautomaták elérhetőségét is. A második szempont a vállalkozás célcsoportjának, perszónájának és értékajánlatának meghatározása, amihez primer felmérést végeztem. 
Az adatfelvétel eredményeképpen világossá vált, hogy a szoláriumstúdió csomagpontként való működtetésére van igény a piacon. A stúdió vendégei, a környéken lakó/dolgozó emberek legalább havonta egyszer használnak a futárcégek által nyújtott szolgáltatást. 
Az online kérdőíves megkérdezés eredményei alapján a célcsoportot a teljes mintából öt fő alkotja. A demográfiai jellemzők tekintetében többségben a 35-44 év közötti nők vannak, akik párkapcsolatban élnek, középiskolai végzettséggel rendelkeznek, alkalmazottként dolgoznak. Az értékajánlat az igények, a szükségletek és az elvárások alapján került kialakításra. A szükségletek tekintetében a különböző szegmensek más aspektusokat tartottak fontosnak. Sokaknak azért lenne szüksége csomagpontra, mert általa több mindent egy helyen, egyszerre el tudnának intézni. Az ügyfelek átvételi helyekkel kapcsolatos elvárásait a stúdió teljesíteni tudja. Az üzlet hétvégén nyitva van, 8-9 órás nyitvatartással rendelkezik, illetve személyzete segítőkész. Ezt a jelenlegi vendégek igazolták. Azt szintén alátámasztották, hogy nem zavarná őket a stúdió csomagpontként való funkcionálása, többségük hasznosnak találná. Azon személyeket, akik csak a küldeménykezelés céljából látogatnák meg, nem frusztrálná az átvételi hely szoláriumként való üzemelése. A Levendula Szolárium & Ajándékbolt fő értéke a környéken működő csomagpontokhoz képest, hogy a hét minden napján legalább nyolc órán keresztül át lehet venni, fel lehet adni a rendeléseket. 
Konzulens: Dr. Bedzsula Bálint

Baltás Fanni: „Ki is az IKEA?” – Az IKEA márkaidentitása és márkaszemélyisége a hazai 20-35 és 50-65 éves magyar fogyasztók körében 
IKEA, márkaidentitás, márkaszemélyiség, lakberendezés
Dolgozatom témája az IKEA márkaidentitásának és márkaszemélyiségének vizsgálata. A márkaidentitást Kapferer prizma dimenziói által állítottam össze a szekunder és primer kutatási eredményeim alapján.  Emellett megvizsgáltam, hogy a 20-35 éves és az 50-65 éves magyar fogyasztók milyennek észlelik az IKEA márkaszemélyiségét. Céljaim közé tartozott, hogy összehasonlítsam a két korcsoport márkaszemélyiséggel kapcsolatos véleményét és ez alapján szerkesszem meg az IKEA egy lehetséges perszónáját.Dolgozatomban bemutatom az IKEA-t, a hazai lakberendezési piacot, jelenlegi trendjeit és legjelentősebb szereplőit és a primer kutatásom során alkalmazott modelleket, módszereket.A primer kutatásom kevert módszertannal végeztem. Szakértői mélyinterjúból és kvantitatív, kérdőíves megkérdezésből állt.A szekunder kutatási adatok alapján és primer szakértői mélyinterjúm eredményeként összeállítottam az IKEA márkaidentitás prizmáját, betekintést nyújtva ezzel az IKEA fizikai tulajdonságaiba, személyiségébe, kapcsolatába a vevőkkel, kultúrájába, a vevők visszatükröződésébe és a vevők énképébe. A mélyinterjú az Örs vezér téri IKEA marketing felelősével készült, a Kapferer márkaidentitás prizma modelljének dimenzióira épült. Ezt követően kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltam, hogy a 20-35 és 50-65 éves magyar fogyasztók milyen emberi tulajdonságokkal ruházzák fel az IKEA-t. Kérdőívemhez egyaránt alkalmaztam Aaker márkaszemélyiség-skáláját (1997) és Keller megközelítését (2020) a márkaszemélyiség vizsgálatára. Kérdőíves kutatásom (N=268) eredményei azt mutatják, hogy a kitöltők az IKEA-t 35 éves, szőke, kék szemű, magas férfinak képzelik, aki házas, a középosztályba tartozik és cégtulajdonos. Legmagasabb értékeket kapott jellemvonásai az ötletesség, gyakorlatiasság és a megbízhatóság. Aaker márkaszemélyiség-skálájának dimenziói közül az őszinteség és a hozzáértés dimenzió jellemzik leginkább az IKEA-t, mint embert. Így a fogyasztók fejében az a kép alakult ki az IKEA-ról, amelyet az IKEA cég kommunikál, üzen. Összehasonlítottam a két vizsgált korcsoport márkaszemélyiséggel kapcsolatos véleményét és megállapítható, hogy nem mutatható ki számottevő különbség. Összességében azonban az 50-65 éves korosztály fejében pozitívabb kép él az IKEA márkaszemélyiségéről. A két korcsoport válaszait összesítve elemeztem és megszerkesztettem az IKEA perszónáját, így megszületett a kutatási perszónám: IKEA Ivar.
Konzulens. Dr. Brávácz Ibolya

Hosszú Henrik: Mi ösztönzi az X generációs vásárlókat arra, hogy prémium élelmiszermárkákat vásárolva többet költsenek? A jobb minőség drágábban eladható?
árprémium, X generáció, márkaérték, élelmiszer, ösztönzőerő, hajlandóság
Jelen üzleti dokumentum célja, hogy felfedje, és ezzel együtt rávilágítson azokra az ösztönzőerőkre, amelyek hatására az X generáció tagjai hajlandóak lesznek megvásárolni a prémium élelmiszermárkák termékeit. A prémium márkákkal foglalkozó szakemberek, kereskedők számára releváns információkkal szolgál a kutatás, hiszen óriási versenyelőnyre tehet szert, aki minél előbb generációs üzleti stratégia szerint kezd el operálni. Akik hasonló témában terveznek kutatni, számukra kiváló építőkő jelen kutatás, hiteles információkkal szolgál és kiválóan alkalmas továbbfejlesztésre.A hiányos kitöltések csökkentése érdekében egy előszűrés előzte meg a primer kutatást, amely felmérte, hogy mely márkákat ismerik az adatszolgáltatók. Ennek köszönhetően 0.45%- ra csökkent a hiányos kitöltések száma1.A primer kutatás az ösztönzőerőket több tényező alapján vizsgálta meg, a gyűjtött információk elemzése következtében pedig egy átfogó képet nyújt arról, hogy leginkább mivel ösztönözhető hazánk egyik legnagyobb vásárlóerejű generációja arra, hogy megfizesse az árprémiumot. A kutatás célcsoportja az X generáció (születési éve 1965-1979) tagjai. Ők már igénylik a prémium termékeket, és önálló keresetüknek köszönhetően meg is tudják fizetni azokat.Kérdőíves megkérdezéssel, 110 fő Likert-skálán adott válaszain korreláció, megbízhatóság és többfaktoros stepwise regresszió modell vizsgálata után kimutatta az adatelemzés a keresett ösztönzőerőket. A minőség a leginkább befolyásoló tényező a vásárlás során, továbbá az egyediség is jelentős ösztönzőerővel bír. Egymagában 76%-ban magyarázza az árprémium változását, még a minőség és az egyediség együtt, 16.8%-ban és 62%-ban. Ez nagyban ellentmond a Z- generációs vizsgálatoknak, hiszen ott a társadalmi kép volt a leginkább meghatározó tényező. Ezért is kiemelendő, hogy a kutatás eredményei nem alkalmazhatóak mindenkire, fontos, hogy az eredmények kizárólag az X generációra érvényesek.A kutatás korlátja, hogy szűkített generációban történt az adatgyűjtés, valamint relatív kevés adatszolgáltatóval. Jelenleg is egy megszokottól eltérő állapotot élünk globálisan (pandémia, háborúk), amelyek hatása érzékelhető a prémium élelmiszerek vásárlása esetén is. Ennek hatásával a kutatás nem foglalkozik, nem tér ki arra, hogy más helyzetben milyen eredmények születtek volna.
Konzulens: Dr. Tanács János