Versenyképes egyetem – versenyképes könyvtár

– Abban a megtiszteltetésben van része Karunknak, hogy könyvtárunk az Egyetemi Könyvtár Ferenciek terén található impozáns főépületében kapott helyet. Kérem, meséljen röviden az intézménynek otthont adó épületről!

Az épület Magyarország első, kizárólag könyvtári célra épült palotája. A Szkalnitzky Antal által tervezett könyvtárat 1876-ban nyitották meg, leglátványosabb és a hallgatók által ma is igen kedvelt terme a barokk karzatos teremkönyvtárakat idéző Nagyolvasó, amelynek allegorikus nőalakokat ábrázoló freskóit Lotz Károly készítette. A termet Than Mór festménye, a könyvtár építését magánvagyonából jelentős összeggel támogató I. Ferenc József egészalakos képmása díszíti. A festményt 1919-ben eltávolították, 1945 után pedig drapériával fedték el, amelyre először a Rákosi-, később a Kádár-címert helyezték, így menekült meg az utókor számára. 1984-ig a főigazgatót, a könyvtárőröket, a kapust és a fűtőt hivatali előírás kötelezte az itt lakásra, tehát szolgálati lakásként is funkcionált. Az épület viszonylag sértetlenül élt túl két világháborút, azonban a metróépítést már nehezen vészelte át: az 1970-es évek közepén súlyos károkat szenvedett, amelyeket a következő évtizedben állítottak helyre.

– Mivel nyilvános könyvtárként működik, nemcsak egyetemistáink használhatják, hanem külsősök is. Mennyien és milyen arányban látogatják a könyvtárat?

Évente mintegy 6500-7000 beiratkozott használónk van. Ez a szám évről évre folyamatosan növekedett, most a pandémia miatti bezárások ezeket a számokat nyilván viszonylagossá változtatták. A felhasználók mintegy 75%-a ELTE-polgár, a fennmaradó rész pedig egyformán oszlik meg más felsőoktatási intézmények polgárai és egyéb beiratkozók között. A forgalomba azonban bele kell számítanunk a szolgáltatásokat távolról használókat is, akik adott esetben nincsenek is beiratkozva, ez pedig több százezres nagyságrendű.

– Ez év januárja óta tölti be Ön az intézmény főigazgatói pozícióját. Milyen célkitűzésekkel vette át a vezetői széket? Hol helyezkedik el a történetben a Gazdaságtudományi Kar?

Hiszem, hogy versenyképes egyetem csak versenyképes könyvtári szolgáltatásokkal támogatva működik. Célom a korszerű szolgáltatásokat nyújtó intézménynek a lehetőségekhez képesti továbbfejlesztése a ma elvárt, információalapú könyvtár felé a hozzáférések legszélesebb körű biztosítása révén.

Nagy örömömre szolgál, hogy az ELTE GTK kari könyvtári feladatait a legrégebbi – idén 460 éves – intézményünk láthatja el, amely az első nyilvános tudományos könyvtár volt az országban. Érdekes kihívás, ahogy egy fiatal tudomány intézményét támogathatja egy nagy információkezelő hagyományokra támaszkodó könyvtár. Ha kölcsönösen jól csináljuk, akkor régi és új találkozása eredeti módon lehet termékeny.

– Milyen elveket tart szem előtt munkájának ellátása során?

Mindenekelőtt a felhasználó-központúságot. Bárhol, bármin dolgozzék egy könyvtáros – a közönségszolgálaton, feldolgozóként vagy az oktatás- és kutatástámogatásban –, csak akkor van értelme, ha a felhasználóknak a hiteles és tudományos információkhoz történő hozzáférése jobb lesz.

– A hatalmas könyvállomány mely tételeire a legbüszkébb?

Elsősorban a rendkívül gazdag, mintegy 160 ezer kötetet számláló muzeális anyagra, amelyre az egész egyetem is rendkívül büszke lehet, hiszen évszázadok óta a tudományosság elveit szem előtt tartva gyarapodott. Az itt őrzött, nemzeti kulturális örökség részét alkotó 185 kódex (köztük 14 corvina), mintegy 1200 ősnyomtatvány, számos értékes kézirat és régi könyv méltán tart számot nemzetközi érdeklődésre is. A páratlan gyűjtemény darabjai örökbefogadhatók, és ezzel bárki hozzájárulhat a történeti állomány védelme érdekében tett erőfeszítéseinkhez.

– Milyen egyéb, nem könyvgyűjteménnyel rendelkezik az intézmény?

A könyvállományon kívül meglehetősen nagy folyóiratanyaggal és nagyszámú elektronikus dokumentummal rendelkezünk. A történeti állományban pedig könyveken kívül számos kézirat, metszet, térkép, fénykép, oklevél, céhlevél, leveles irat is megtalálható.

2017-től az Egyetemi Könyvtár szervezetébe integrálódott az Egyetemi Levéltár is, így levéltári és irattári gyűjteménnyel, illetve az egyetemtörténeti gyűjtemény révén számos emléktárggyal is bővült az állomány.

– Szerveznek-e jelenleg (és általában) egyéb programokat, akciókat, amik a diákságot érinthetik?

Elsősorban képzéseinkre szeretném felhívni a figyelmet, Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), nyílt tudomány, láthatóság, kutatási adatkezelés, adatbázis-bemutatók témakörökben. A 2021/2022-es tanév tavaszi félévében indítjuk el – kifejezetten a Gazdaságtudományi Kar hallgatói számára – a szakdolgozatírással kapcsolatos képzéseinket. A hallgatók számára gyakorlati helyet és diákmunkát is biztosítunk.

A nagyobb országos rendezvénysorozatokhoz csatlakozó – például Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napjai, Kutatók Éjszakája –, szervezett kulturális programjainkon is szeretettel látjuk a hallgatókat, amelyek keretében könyvtár- és könyvbemutatókon, restaurátorműhely-bemutatón, illetve számos komolyzenei koncerten vehetnek részt az érdeklődő diákok.

Fotók: Lazar Anilla