Vágj neki célokkal 2025-ben is
A munkaerőpiac új trendjei – nemzetközi adatok és hazai vonatkozások
A Randstad, a világ egyik legnagyobb munkaközvetítő cége január 21-én megjelent, 2025-ös jelentése szerint a munkavállalók világszerte egyre inkább olyan munkahelyeket keresnek, amelyek összhangban vannak személyes értékrendjükkel. Különösen a munka és magánélet egyensúlya vált kiemelt prioritássá, Magyarországon a dolgozók 85%-a tartja ezt alapvetően fontosnak, szemben a globális, 83%-os aránnyal. Az értékalapú munkahelyválasztás különösen a fiatalabb generációknál jelentős: Magyarországon a Z generáció 48%-a elutasítana egy olyan állást, amely nincs összhangban személyes elveivel. Ez az új szemléletmód nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók stratégiáit is alapvetően átalakította: már nem elegendő versenyképes fizetést kínálni, világosan kommunikált és hitelesen képviselt vállalati értékekre is szükség van.
alapvetően formálja át a munka világát. A Randstad 2025-ös jelentése rávilágít, hogy globálisan a munkavállalók 71%-a tartja a képzéseket kulcsfontosságúnak, míg Magyarországon ez az arány kissé magasabb, 72%. A magyar válaszadók fele úgy érzi, hogy jelenlegi munkahelye biztosítja a jövőbiztos készségek fejlesztésének lehetőségét, ugyanakkor a képzési lehetőségek elérhetősége terén jelentős hiányosságok tapasztalhatók.
Az MI, mint a legkeresettebb készség, globálisan és Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A jelentés szerint a munkavállalók 44%-a nem fogadna el olyan állást, ahol nem biztosítanak lehetőséget MI-képzésekre vagy más jövőbiztos készségek fejlesztésére. Magyarországon ez az arány valamivel alacsonyabb, 37%, de így is jelentős, különösen a fiatalabb generációk körében. Az MI iránti igény növekedését jól mutatja, hogy a válaszadók egyre nagyobb része helyezi az MI és technológiai ismeretek elsajátítását a képzési prioritások élére.
hanem új álláslehetőségeket is teremt. Számos iparágban, például az egészségügyben, a logisztikában és a pénzügyi szektorban az MI alkalmazása növeli a hatékonyságot, és csökkenti a hibák arányát.
A kutatás kiemeli, hogy az MI és más technológiák alkalmazása esetén a munkaadók felelőssége nemcsak a megfelelő eszközök biztosítása, hanem a munkavállalók felkészítése is az új helyzetekre. A magyar válaszadók 50%-a érzi úgy, hogy munkaadója támogatja a készségek fejlesztését, de csak 22%-uk számolt be a képzési lehetőségek növekedéséről az elmúlt hat hónapban. Ez jelentős elmaradás a globális 34%-os átlaghoz képest.
A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásainak elemzése rávilágít arra is, hogy az MI nemcsak a rutinmunkákat képes helyettesíteni, hanem kreatív és döntéshozatali feladatokat is átalakít. Magyarországon a vállalatoknak egyre inkább olyan munkaköröket kell kialakítaniuk, amelyekben az emberi készségek – például az empátia, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás – kiegészítik az MI által nyújtott lehetőségeket. Az ilyen integrált megközelítés nemcsak hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat, hanem növeli a dolgozók elégedettségét és biztonságérzetét is.
bár a magyar cégek legalább húsz százaléka munkaerőhiánytól szenved, 2024 végén a piaci szektorban 45 ezer főt kerestek, a közszférában pedig 23 ezer betöltetlen álláshely volt. A Jobble állsportál szerint 2025-re maga a munkaerőpiac is jelentős átalakuláson ment keresztül: az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a hibrid munkavégzés térnyerése gyökeresen átalakította az elvárásokat. Már nemcsak a szaktudás számít, hanem az is, hogy a jelöltek mennyire képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz, valamint hogyan érvényesülnek emberi készségeikkel az MI- és a gépi megoldások világában. A munkaerőpiac jelentős átalakulása a Z generáció egyedi munkahelyi igényeit is felszínre hozta, amelyek gyakran eltérnek a korábbi generációk elvárásaitól.
Ez megjelenik a munkavállalói preferenciákban is: a Zyntern 2024-es nagy pályakezdő kutatása szerint a pályaválasztási preferenciák élmezőnyében a versenyképes fizetés vezet, azonban jelentős változás történt a második helyen, ahová váratlanul a munka és magánélet egyensúlya került, amely korábban még a top 5 preferenciában sem szerepelt – a jó csapat ugyanakkor megőrizte stabil helyét a harmadik pozícióban. Változtak a pályakezdők bérigényei is: 2023-ban egy pályakezdő átlagosan nettó 378.569 Ft-ot szeretett volna megkeresni, 2024-ben már 418.421 Ft-ot.
hogy a jövő munkaerőpiaca nemcsak magas szintű szakmai tudást igényel, hanem számos olyan készséget is, amelyek egyre nélkülözhetetlenebbek a sikeres karrierhez. Az egyetemi hallgatóknak nem elég csupán a saját szakterületükön mélyreható ismeretére támaszkodniuk. A munkaadók egyre inkább azokat a pályakezdőket részesítik előnyben, akik a szakmai tudás mellett képesek a csapatmunkára, a mesterséges intelligencia használatára, magabiztos nyelvtudással rendelkeznek, kiválóak a kommunikációban, ismerik a különböző üzleti kultúrák működését, képesek az adatkezelési és elemzési készségek alkalmazására, és gyorsan tudnak reagálni a változásokra. Bár a munkáltatók általában igyekeznek versenyképes bérezést biztosítani, csak azok a munkavállalók számíthatnak magasabb kezdőfizetésre, akik rendelkeznek a munkaadók által kritikusnak tartott készségekkel. Azok a munkavállalók, akik ezeket a készségeket ötvözni tudják a szakterületük alapos ismeretével, jelentős karrierelőnyre tehetnek szert.
amely akár munka mellett is teljesíthető. Egy mesterdiploma megszerzése nemcsak a szakmai kompetenciák elmélyítését teszi lehetővé, hanem legalább 15%-os bérnövekedést is eredményezhet, már a pályafutás kezdetén. Emellett a mesterszakos tanulmányok során lehetőség nyílik olyan speciális ismeretek megszerzésére, amelyek megfelelnek a munkaerőpiaci elvárásoknak, és elősegítik a gyorsabb szakmai előrejutást.