Szervával kezdeni a félévet
Hogyan vált az életed szerves részévé a sport, és miért esett a választásod az asztaliteniszre?
Mindenképp szerettem volna valamilyen sportba belevágni, és a szüleim is arra bíztattak, hogy kezdjek el mozogni. Mint majdnem minden fiú, először én is a focival kezdtem, majd 9 éves korom körül találkoztam a pingponggal, ami egészen jól ment, így végül leragadtam ennél.
Idén is elnyerted a BEAC sportösztöndíját. Mit jelent számodra ez a kitüntetés, és milyen feladatokat kell ellátnod az asztalitenisz szakosztály tagjaként?
Ez a harmadik alkalom, hogy sikerült elnyernem ezt az elismerést. Tavaly, amikor végeztem az alapképzéssel, nem tudtam már beadni a pályázatot, ezért is örülök, hogy mesteresként újra jelentkezhettem erre a lehetőségre. Nagyon jól esik, hogy a szakosztály szívesen lát viszont, és továbbra is bízik bennem. Sportösztöndíjasként eddig órákat is adtam, azonban munka mellett erre már nem jut időm. Most szakosztályvezetőként én felelek az adminisztrációs munkákért, felveszem a kapcsolatot az új játékosokkal, nevezéseket adok be, és tartom a kapcsolatot a BEAC-cal.
Mit gondolsz, mitől válhat valakiből kiemelkedő asztaliteniszező? Mit ajánlanál azoknak, akik szeretnének ebben a sportágban fejlődni?
Szerintem ez egy olyan sport, ami igazán arról szól, hogy mennyi időt tudsz rászánni. Rengeteg apró dolgon múlik a labda elütése, amit alaposan be kell gyakorolni, emellett folyamatosan játékban kell maradni a fejlődéshez. Persze az is meghatározó, hogy milyen reflexekkel és gondolkodásmóddal rendelkezel, de a befektetett idő és energia az, ami a leginkább számít.
Az aktív sport mellett az ELTE GTK hallgatója vagy. Melyik szakra jársz, és hogyan esett a választásod egy gazdasági képzésre?
Pénzügy és számvitel alapszakon végeztem itt, az ELTE GTK-n, most ősszel pedig már a második félévemet kezdem a számvitel mesterképzésen. Középiskolában nagyon szerettem a matekot, és ebből is voltam jó, ezért olyan helyen terveztem továbbtanulni, ahol ezt folytathattam. A gazdasági irány édesapámtól származik, aki kontrollerként dolgozik. Ebbe a szakmába volt lehetőségem kicsit belelátni, érdekelt is, így végül ezek kombinációjaként kötöttem ki ezen a képzésen.
Mennyire nehéz összeegyeztetned a tanulmányaid a sporttal? Milyen pozitívumot emelnél ki, amiért úgy gondolod, mégis megéri ezt az életmódot választani?
Bajnokságokon még most is szoktam játszani, de egyre kevesebb edzéssel, egyetemistaként pedig már főleg sportszervezéssel foglalkozom, így nagyban változott az időbeosztásom. Alapszakosként viszonylag könnyen tudtam mindenre időt szánni, ma már mesteresként néha soknak érzem úgy, hogy a képzés és a szakosztály vezetése mellett teljes állásban is dolgozom. A legnagyobb pozitívuma a sportolásnak szerintem a közösség, amit nyújtani tud. Ilyenkor egy olyan társaságba kerülhetünk bele, ahol mindenkinek hasonló az érdeklődési köre. Amellett, hogy így új ismeretségeket lehet kötni, nagyban motivál is a közös célért való küzdelem.
Milyen volt számodra az ELTE-n végezni az alapképzést? Milyen a diploma megszerzését követő időszak?
A mi évfolyamunk számára nem volt a legegyszerűbb a kezdés, hiszen pont közbejöttek a vírus miatti lezárások, a kiszámíthatatlanság ellenére mégis a lehető legtöbbet kihoztuk ebből az időszakból is. Az utolsó félévemben szakmai gyakorlatra olyan munkát kerestem, ahol teljes állásban, hosszabb távon is elhelyezkedhetek, így lettem adótanácsadó annál a cégnél, ahol a még most is dolgozom. A számvitel szakot keresztfélévben kezdtem el, és tudtam, hogy ezt is az ELTE-n szeretném elvégezni, hiszen itt úgy vannak kialakítva a képzések, hogy munka mellett is teljesíthetőek legyenek.
Ajánlanád a BEAC-ot más sportolóknak is?
Persze! Én is jártam a BEAC sporthetén, ahol rengeteg féle sportágat lehetett kipróbálni, hiszen nagyon sok lehetőséget kínálnak a mozogni vágyó hallgatóknak. Minden ismerősömtől is azt hallom, mennyire szeretnek itt sportolni, milyen sok kedves embert ismertek meg ennek a lehetőségnek köszönhetően. Amellett, hogy mindenki segítőkész, az időpontokat, helyszíneket és az árakat is a hallgatókra szabják.
Fotók: Végh Bence