„Rettentően jól érzem magam GTK-sként!”

– Miért jelentkeztél az ELTE GTK-ra?

Ez egy vicces sztori, mert nem első helyen volt nálam az ELTE, viszont emlékszem, hogy sorrendváltoztatás előtti éjszaka valamiért úgy döntöttem, hogy nem az eredetileg első helyen megjelölt egyetemet szeretném választani, és valamiért az ELTE-t szeretném előre rakni. A mai napig nem tudom, hogy miért döntöttem így. Nem voltak elvárásaim, hirtelen jött, hogy nekem mégis itt a helyem, ezért az utolsó pillanatban ezt írtam be első helyre. És nagyon pozitív csalódás volt, szerintem egy igazán jó kar épül itt. Azt hiszem, az alapítás utáni második évfolyamban voltam, azóta pedig rengeteget fejlődött az intézmény. Belenőttem ebbe az egészbe, láttam, hogy honnan hova jutottunk, és mennyi új lehetőség van.

– Miben látod a fejlődést leginkább?

A technológiában elsősorban. Minden folyamatosan modernizálódik, új épületeket adnak át, az oktatástechnika is állandóan fejlődik. Számos jelenlegi szaktársamtól hallom, hogy a tananyagban is kifejezetten nagy különbségek vannak más egyetemekhez képest. Rengeteg olyan új dolgot tanulunk, ami szerfelett hasznos és abszolút releváns a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából.

– Miért döntöttél úgy, hogy itt maradsz mesterképzésen is?

Leginkább az alapszakon szerzett tapasztalataim miatt szerettem volna maradni. Az oktatás, a tananyagok, az előadók, a tanárok szempontjából mind nagyon pozitív élményeim voltak. Élveztem a tanulást, szerettem a gyakorlatias tanítást, és a megajánlott jegyrendszer nekem igazán nagy pluszt adott. Sokszor hallom, hogy más egyetemekről jönnek át mesterre ide a hallgatók, és nem hiába. Örülök annak, hogy itt kezdhettem el az alapot, és itt is tudom folytatni, építkezhetek abból, amit szereztem. És persze, ha már elkezdtem valamit, akkor szeretném is befejezni.

– Hogy érzed magad ELTE GTK-sként?

Hú, rettentően jól! Amit mondanak, hogy az egyetemi évek rengeteg élményt adnak, abszolút igaz. Budapestiként nem voltam kollégista, és a sport miatt a hallgatói közösségekből is kimaradtam, szóval nekem csak az órák voltak, amikor új emberekkel ismerkedhettem meg. Úgy jöttem el egyetemre, hogy a korábbi ismerőseim közül senki nem ment velem ugyanarra a szakra, így rá voltam kényszerítve arra, hogy új emberekkel barátkozzak. De rengeteg hallgatót meg tudtam ismerni csak azzal, hogy beülök valaki mellé az órán, együtt dolgozunk egy csoportmunkán, vagy rendszeresen találkozunk a közös tárgyainkon. Sokakkal azóta egyetemen kívül is tartjuk a kapcsolatot, szóval nem érzem úgy, hogy kimaradtam volna bármiből is.

Az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy csak egy évet tudtam személyes oktatásban teljesíteni az alapszakon, utána jött a járvány és a lezárások. Szerintem ez is szerepet játszott abban, hogy maradjak mesterképzésre is, mert még nem tudtam igazán kiélvezni azt, hogy bent vagyunk órákon – pedig ezeket nagyon megszerettem az első évben. Rengeteg barátot szereztem, örültem, hogy folyamatosan jelen vagyok az előadásokon, és az egyetem köré épül az életem.

– Mit jelent, hogy a sport miatt maradtál ki a közösségi életből?

Gyerekkorom óta kosárlabdázom, itt, a BEAC-nál kezdtem el versenyszerűen, és azóta is itt vagyok. Jelenleg NB1-B-s csoportban játszunk, elég komoly szinten, heti négy-öt edzésünk van. Emellett játszom az egyetemi csapatban is, ami azt jelenti, hogy majdnem minden héten van egy klub és egy egyetemi meccsünk is. Szóval a mindennapos edzések és a mérkőzések miatt nehéz volt másban is részt venni, de az ELTE GTK-n megtanultam, hogy a tanulással is lehet barátokat szerezni.

– Milyen szakmai elképzeléseid voltak, mikor idejöttél az egyetemre?

Mindig is gazdasági területen szerettem volna elhelyezkedni, gyerekkorom óta motiválnak az üzleti lehetőségek, már akkor is próbáltam mindig valamit alkotni, új ötleteket kidolgozni. Mindig is üzleti fejjel gondolkodtam. Mikor eljutottam a továbbtanulásig, a szüleimnek is az volt az első javaslata, hogy pénzügyi területen helyezkedjek el.

– Most viszont marketing mesterszakon vagy… Miért?

Mert nagyon szeretem a marketinget, jelenleg ez érdekel leginkább. Ez határozza meg a világot, mindenhol reklámokkal találkozunk, és foglalkoztat, hogyan lehet hatni az emberek döntéseire, hogy lehet egy kampányt üzemeltetni.

– Mivel szeretnél foglalkozni a mesterdiploma megszerzése után?

Szívesen lennék vállalkozó, nagyon sok ötletem is van, hogy miben lehetne elhelyezkedni. Több más végzettségem van, jó lenne, ha ezekkel tudnám a saját vállalkozásom gazdasági folyamatait, marketingtevékenységét koordinálni. A gazdálkodási és menedzsment alapszakon is leginkább a vezetői készségek elsajátítása volt a célom, hogy saját magam is fel tudjak építeni egy szervezetet.

Mindenképpen szeretnék külföldön is tapasztalatot szerezni, nagyon fontosnak tartom az idegen nyelvek magas szintű ismeretét, és szeretném kipróbálni magam más ország környezetében is.

– Voltál külföldön valamilyen hallgatói ösztöndíjjal?

Nem, eddig a sport volt a fókuszban, de most mindenképp szeretném megcélozni az Erasmust, és kimenni az Egyesült Királyságba vagy Spanyolországba. Szeretném összekötni az egyetemi éveket azzal, hogy világot látok, és közben magas színvonalon folytatom a tanulmányaimat is.

– Mi a legkiemelkedőbb élményed az egyetemi évekből?

Mindig küzdöttem a megajánlott jegyekért, mert imádtam, hogy vizsgák nélkül megúszom a téli hónapokat. De szerintem a legmaradandóbb élményem az volt, amikor mindkét szigorlatom sikerült, főleg a matekos. Nem mondom azt, hogy nehéz volt, mert tanulmányi szempontból abszolút lehetett teljesíteni, de ott éreztem először azt, hogy rettentően félek, és izgulok, hogy meglesz-e. Mikor megjött az eredményem, szerintem legalább három napig a felhők fölött jártam.

És persze a diplomavédés is hihetetlen élmény. Remegtem. Nem tudom, hogy miért, mert voltak a tanulmányok alatt más nagy kihívások is, de ott olyat csináltam, amit még sohasem, és ezt hatalmas mérföldkőnek éltem meg.

– Mit üzensz azoknak, akik most állnak felvételi előtt?

Azt, hogy jöjjenek ide, mert nagyon pozitívan fognak csalódni! Velem is ez történt.