Pédum érkezett a GTK-ra
E jelképek közé tartozik, a jogar – más néven díszbot, latinul pedum vagy sceptrum – az egyetemi élet egyik legfontosabb méltósági jelvénye, amely nemcsak a rektor és a dékánok tisztségét szimbolizálja, hanem az egyetem országos és nemzetközi rangját is kifejezi. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogarainak története mélyen gyökerezik a magyar felsőoktatásban: a karok történeti jogarai már a 17-18. században is használatban voltak, védőszentjeik szoboralakját megjelenítve. Az orvosi kar jogarán Szent Lukács, a hittudományi karén a Megváltó Jézus Krisztus, a rektori jogar fején Szűz Mária, a bölcsészettudományi karén Xavéri Szent Ferenc, míg a jogi karén Szent Ivó volt látható.
Eredeti pédumok
Ezek fontos szerepet játszottak az ünnepi ceremóniákon: a rektor, a dékán vagy a promotor ezeket vitte maga előtt az avatásokon, eskütételeken és az egyetemi testület ünnepélyes felvonulásain. Ezek a jogarok azonban a 20. század közepére részben elavulttá váltak, és az Egyetem szervezeti rendszere is változott. Szükségessé vált újragondolásuk – nemcsak esztétikai, hanem szerkezeti és szimbolikai szempontból is.
Az új egyetemi jogarok létrejötte Ortutay Gyula rektorságához (1957–1963) kötődik, aki az ELTE alapításának 325. évfordulója alkalmából kezdeményezte új pédumok és láncok készíttetését. Ortutay célja az volt, hogy az egyetem új szerkezeti és eszmei rendjéhez illeszkedő, méltóságteljes, ugyanakkor a modern formanyelvet is megjelenítő jelvények szülessenek. A tervezéssel László Gyula régész-történész, egyetemi tanár és képzőművészt bízta meg, aki 1958 májusában mutatta be az új jogarok és láncok látványterveit.
László Gyula nem pusztán formatervezőként közelített a feladathoz, hanem a barokk építészeti hagyományokat, a magyar népi motívumokat és az egyetemi ceremóniák szimbolikáját is figyelembe vette. A rektori jogar gömb alakú feje liliomlevelekkel övezett kehelyformát kapott, tetején könyvet és fáklyát tartó női alakkal, kifejezve az oktatás fényét és a tudás erejét. A jogi kar jogarán pallos, mérleg és paragrafusjel jelenik meg; a bölcsészkari jogar bölcs baglyot és római mécsest ábrázol; a természettudományi kar jogarán földgömb, lombik és tudományos szimbólumok láthatók. A hagyományos szentábrázolásokat stilizáltabb, időtlenebb jelképek váltották fel, amelyek az egyetemi tudományos élet korszerűségét és autonómiáját is hangsúlyozták.
Prim mester
Amikor az ELTE kilencedik karaként 2021-ben a Gazdaságtudományi Kar megalakult, a tisztséglánc még abban az évben elkészült, és a Covid-világjárvány elmúltával újra kezdődő ünnepi alkalmakon be is mutatkozott. Már akkor felmerült a kari pédum megalkotásának igénye is, ami azonban már komoly előkészítést igényelt, hogy egy valóban művészi színvonalú, mesterien kimunkált dísztárgyat kapjunk a végén. Ez 2023-ban kezdődött meg egy hozzáértő és nagy gyakorlattal rendelkező művész felkérésével: őt Prim József fém-ötvös restaurátor személyében találtuk meg.
A művész 1967-ben született Debrecenben, és már fiatalon kapcsolatba került az ötvösmesterséggel: nagybátyja, Prim Zoltán ötvösművész inspiráló munkái és egy kedvező véletlen indították el ezen az úton. Középiskola után idehaza és Németországban aranyművesként kezdett dolgozni, 1993-ban mestervizsgát tett, 1997-ben drágakőfoglaló képesítést, majd műtárgyvédelmi asszisztens szakvizsgát szerzett. 2003-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol fém-ötvös szakon végzett restaurátorként. 2004-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, emellett a megalakulása óta az Országgyűlés Múzeumának műtárgyvédelmi felelőse.
A dr. Margitay Tihamér dékán vezette alkalmi bizottság művészet- és egyetemtörténeti háttérkutatásokra alapozva az időtlenebb jelképek sorába tartozó motívum mellett döntött, a pédum jelképes főalakjaként Hermészt, a görög mitológiában a kereskedők istenét választotta, az oldaképek zománcozott hátterében pedig a gazdasággal kapcsolatos további jelképek jelentek meg. Prim művész úr először a dékáni instrukciók alapján háromdimenziós grafikai tervet készített, majd ennek jóváhagyása után 2024 végén kezdett neki a kidolgozásnak. A kész mű 2025 májusában lépett először a szenátus ünnepi ülésén az egyetem nyilvánossága elé. Innentől kezdve állandó szereplője lesz az egyetemi rendezvényeknek, jelképezve a múltat és azokat az értékeket, amelyek kari jövőnket vezérlik.
Fotó: Egyetemi Levéltár és Könyvtár, Prim József weboldala, Szikits Péter, Rusznák Gábor