Navratil Ákos Szakkollégium – megalakulástól napjainkig

– 2021. május 17-én megalakult az ELTE gazdaságtudományi szakkollégiuma. Röviden össze tudná foglalni a döntés előzményeit?
F.G.: A szakkollégium ötlete részemről úgy kezdődött, hogy Hlédik Erika tanárnővel valamikor 2019 tájékán arról beszélgettünk, milyen jó lenne egy olyan platform, ahova meg tudnánk hívni külső előadókat, illetve ahol mélységeiben ki lehetne bontani egy-egy témát, amikre az órákon nincs elég idő. Általában a tavaszi félévben kevesebb órám szokott lenni, így megkerestem az GTI vezetését, mit szólnának, ha létrehoznánk egy szakkollégiumot. A vezetőség nyitottan fogadta az ötletet, és tájékoztattak arról, hogy a HÖK már belekezdett a szakkollégium megszervezésébe. Ekkor még nagyon gyermekcipőben járt a projekt, így elmondható, hogy az érkezésemet örömmel vette a HÖK, és egyfajta katalizátorszerepet töltöttem be a megalakulásban.
Az első döntés, amelyet meg kellett hozni, az volt, hogy milyen típusú szakkollégiumot szeretnének. A szakkollégiumok két típusát különböztetjük meg: egyesület, amely szerződést köt az Egyetemmel, vagy az Egyetem maga alapítja azt. Az utóbbi tűnt esetünkben a legjobb megoldásnak, mert az ELTE szakkollégiumai így működnek. A következő lépés az volt. Készítettünk úgymond egy interjú guide-ot, amivel elkezdtük végigjárni a szakkollégiumokat, hogy információt gyűjtsünk. Én magam négy szakkollégiumot kerestem fel. Nagy szerencsénkre a csapatnak – egy helyre ketten-hárman mentünk – sikerült az interjúkat még a járvány és a lezárások előtt felvennie. Az adatgyűjtés után monstre értekezleteket tartottunk, amelyek alkalmával három-négy óra hosszán át beszélgettünk a szakkollégium szerkezetéről, működési módjáról, oktatási programjáról stb. Ezután nekiveselkedtünk a szabályzatok megírásának. A rektori hivatal részéről Kóczián Lilla, a Rektori Koordinációs Központ vezetője rengeteget segített nekünk, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Az előkészületekkel nagyon szépen haladtunk, ezért 2020 tavaszán már úgy volt, hogy a Szenátus tárgyalni fogja az ügyünket, de jött a vírus, és az Egyetem vezetése úgy látta, hogy ez nem éppen a megfelelő pillanat egy szakkollégium megalakítására.
– Mi volt a legfőbb motivációja, amikor belevágott a Szakkollégium megszervezésének feladatába?
F.G.: A legfőbb indítékom az volt, hogy számtalan tehetséges, kiváló hallgatója van Intézetünknek, akikből sokkal többet ki lehetne hozni, mint amit a tanórák megengednek. A szakkollégium a klasszikus lehetőség arra, hogy önképzés és speciális extra képzés formájában sokkal több ismeretre tegyenek szert. Egy másik motivációm az volt, hogy bár a GTI piaci részesedésben már elfoglalta a méltó helyét, de akadémiai elismertség tekintetében még vannak tennivalóink. Például cél lenne, hogy a hallgatóink akár egy OTDK-verseny alkalmával minél több kategóriában, minél jobb helyezést érjenek el. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a legkiválóbb hallgatók megkapják azt az extra figyelmet, amivel a tehetségüket ki tudják bontakoztatni. A harmadik motivációm pedig az volt, hogy mivel mi egy nagyon nagy hallgatói létszámmal bíró intézet (augusztus 1-től már kar) vagyunk, előfordul, hogy egyes diákjaink úgymond elvesznek, mert nincs egy kisebb társaság, amelyhez tartoznának. A külföldi egyetemeken ennek megvan a hagyománya. Például Angliában a college-ok, Amerikában a dormitoryk, egyetemi társaságok, és sorolhatnám. Nálunk talán ezt a célt részben a Szakkollégium is betöltheti; hogy az Egyetem ne csak egy épület legyen, ahova a hallgató reggel bemegy, este pedig kijön, hanem egy olyan hely, ahol barátságokat és kapcsolatokat teremt, amik aztán persze bővítik majd szakmai lehetőségeit is.
– A Szakkollégium megalkotásának öltelte még tavaly fogalmazódott meg, kidolgozása Forrai Gábor tanár úr segédletével történt. Mindenki hozta a saját ötleteit? Mi volt számodra a legnagyobb inspiráció?
M.L.: Amikor belevágtunk tavaly ebbe a projektbe, nyilván volt egy alapgondolatunk: szeretnénk egy gazdasági szakkollégiumot alapítani. Ezen kívül azonban semmink sem volt. Ahogyan tanár úr is elmondta, az akkori csapattal már meglévő szakkolikat kerestünk fel, próbáltunk informálódni, akitől csak lehetett. Rengeteg megbeszélésen vettünk részt, információkat gyűjtöttünk, és amerre csak jártunk, mindenhol nyitottak és segítőkészek voltak.
Láttuk az előttünk álló számtalan lehetőséget. Minden egyes – már meglévő – szervezetből „kiszedtük” a nekünk tetsző részeket. Valamelyiknek a képzési rendszere tetszett, egy másiknak a vezetői felépítése, volt olyan, amelyiknek – ha fogalmazhatok így – a szellemisége. Ezekből gyúrtunk egy olyat, ami megfelelt az elképzeléseinknek: modern, 21. századi és innovatív. Rengeteg önálló gondolatunk és ötletünk volt, ami úgy gondolom legjobban a képzési struktúránk végleges formájában mutatkozik meg.
A legnagyobb motivációt számomra a csapat és a pozíciómmal járó felelősség jelentette és jelenti most is. Rendezvények terén pedig számtalan ötletem van, biztos vagyok benne, hogy szakkollégistáink nem fognak unatkozni az elkövetkező évek során!
– Miért pont Navratil Ákosra esett a választásotok? Azok kedvéért, akik nem tudják, bemutatnád nekünk a Szakkollégium névadóját?
M.L.: A névadásnál két fontos szempontunk volt: a névadó személy legyen közgazdász, és legyen kapcsolata az ELTE-vel. Navratil Ákos személyében mindkettő megvalósult, ezért esett rá a döntésünk
Navratil Ákos közgazdász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az első világháború előtti és a két világháború közötti közgazdaságtan kiemelkedő jelentőségű alakja volt. A közgazdaságtan területén nagy hatású elméleti munkásságot fejtett ki. Tiszteletbeli tagja volt az Osztrák–Magyar Kereskedelmi Kamarának, valamint tagja a Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának.
– Milyen programokkal, rendezvényekkel készültök?
M.L.: Ez egy nagyon jó kérdés, de nem szeretnék mindent felfedni már a legelején.
A teljesség igénye nélkül, beharangozóként néhány programot mondanék csak most. A 2021-es Bevonó Táborralfogunk kezdeni, aztán a félév kezdetével a portfolió szélesedni fog. Mindenképpen szeretnénk egy motivációs jellegű sorozatot, hiszen a pandémia alatt sokaknak megkérdőjeleződött a karrierútja. Szeretnénk ezzel nekik is segíteni, de erről többet és bővebben majd szeptemberben mondanék.
A szakmai, társasjáték- és beszélgetős estek reményeim szerint a NÁSz bázisát fogják képezni. Jó lenne úgy tekinteni erre a szervezetre, mint egy nagyobb családra, ahol barátságok, kapcsolatok születnek, és az emberek az életükben együtt érnek el számukra fontos célokat, mérföldköveket.
Fontos kihangsúlyoznom még azt is, hogy bár alapvetően a szakkollégistáinknak (a „NÁSznépnek’”) szervezzük programjainkat, a nagyobb rendezvények nyilvánosak lesznek. Szakmai előrehaladásukban szeretnénk minél több embert elérni, még több hallgatót segíteni.
– Munkaórákat nem kímélve alakítottátok, formáltátok a célkitűzéseket és a szabályzatot, egészen a mostani elfogadásig. Mi motivált téged ebben a munkafolyamatban?
K.K.: Egyrészről személyes motivációk vezéreltek. Szeretem inspiráló személyekkel körül venni magam, tanulni tőlük, és tapasztalatokat gyűjteni. Nagy szerencsémre a Szakkollégium alapítói is szintén hasonló indíttatásokkal rendelkeztek, amikor belefogtak a közös munkába. Másrészről –szerintem mindannyiunk nevében beszélve – olyan tényezők vezéreltek, mint pl. az egyetemünk és karunk nevének öregbítése, valami újnak a megalkotása, a közösségért végzett tevékenység, az egyetemi éveink színesebbé és színvonalasabbá tétele azért, hogy könnyebben fel tudjuk venni a versenyt a munkaerőpiacon, valamint jobban megugorhassuk az elénk kerülő akadályokat. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérésében a GTI tanári gárdája is nagy motiváló erő számunkra, akik négy évvel ezelőtt megalapították, a karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézetet, s a munkafolyamatok kezdete óta támogatják kezdeményezésünket.
– Az alapító ötfős társaság milyen feladatokat lát el a Szakkollégium életében? Bemutatnád röviden a választmány összetételét?
K.K: A Szakkollégium választmánya egy öt főből álló testület, amelynek tagjai különböző területekért felelnek. A választmány élén az elnök áll, aki valójában összefogja a tagok munkáját, meghatározza azon irányelveket és célokat, amelyeket az egyes választmányi tagok tevékenységek szintjére bontanak, és azokat végzik el munkájuk során. A programszervezésért felelős vezető a szakkollégiumi tagok beilleszkedéséért, a csoportkohézió kialakításáért és természetesen a felejthetetlen élményekért és emlékekért felelős. A szakmai vezető feladata az oktatói gárdával való kapcsolattartás, tudományos programok, előadások tervezése és szervezése, valamint azok szakmai színvonalának biztosítása. Gazdasági vezetőnk teendői közé tartozik a külső partnerekkel való kapcsolatfelvétel és támogatók felkeresése, akik pártolják a hallgatók magasabb szintű képzését, oktatását. Marketingvezetőként én kezelem és menedzselem megjelenéseinket a social media felületeken, edukációs tartalmú és figyelemfelkeltő posztok formájában. A hallgatóktól, valamint a külső partnertől bejövő megkeresések is hozzám érkeznek.
– Az érdeklődők milyen csatornán tudják elérni a Szakkollégiumot?
K.K.: Az érdeklődők tájékozódni tudnak a honlapunkon, a Facebookon, valamint Instagramon is. Amennyiben bármilyen további kérdés merülne fel a most megjelenő interjúkat olvasókban, készséggel válaszolunk mindenkinek Facebook-oldalunkon, vagy az info@nasz.elte.hu e-mail címen.
Arról, hogy miért éri meg csatlakozni, és mit is jelent a Szakkollégium tudományos és szakmai szempontból, a következő interjúban Tanács János, a Szakkollégium igazgatója fog mesélni nekünk. Olvassátok el azt is! Ha pedig lemaradtatok volna a témában készült első interjúról, de érdekelne, hogy miként és hogyan lehet csatlakozni, és szeretnétek a kulisszák mögé betekintést nyerni, akkor kattintsatok IDE, ahol Udvardy Csanád osztja meg gondolatait a Szakkollégiumról.