„Nagyon jól kitalált ez a doktori képzés!”

Miért az ELTE Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolát választottad?

Őszintén, nem volt nehéz a választás, ugyanis már két mesterfokozatot szereztem az ELTE GTK-n. Egyrészt tehát ismertem és szerettem az itteni közeget, a kampuszt és az oktatókat, másrészt pedig magáról a doktori képzésről is sok jót hallottam egy kollégámtól, aki szintén itt szerzett fokozatot. Illetve nagyon fontos szempont volt a témavezető kiválasztása. Már a jelentkezés előtt ugyanis meg kellett jelölnöm azt az oktatót, akivel együtt fogok dolgozni a doktori képzés során, és aki végig támogat ezen az úton. Ezért is volt fontos, hogy olyan témavezetőt válasszak, akit ismerek, ők pedig az itteni tanárok voltak.

Mire emlékszel a felvételiből? Mi volt az a kvalitása, ami miatt felvételt nyertél ide?

A felvételi azzal kezdődött, hogy a bizottság kiállított az előadói pulpitusra, míg ők a padsorokban ültek. Ez elsőre meglepő volt, de igyekeztem magabiztosnak tűnni. Maga a beszélgetés barátságos volt, a bizottsági kérdések elsősorban a kutatási téma részleteire és a megvalósíthatóságára fókuszáltak. Azt gondolom, hogy valószínűleg azért nyerhettem felvételt a képzésre, mert bár nem volt száz százalékig kidolgozva a kutatási témám, de látszott, hogy megvan hozzá a szaktudásom és a szükséges erőforrásaim. Emellett igyekeztem felhívni a bizottság figyelmét, hogy a témavezetőm szakmai kompetenciája és a munkáltatóm támogató hozzáállása is segíteni fogja a doktori képzésem sikerességét.

Kutatásodban a gazdaságpolitikai koordinációval foglalkozol. Hogyan kezdődött a kapcsolatod ezzel a területtel?

2016-ban, másodéves alapszakosként ilyen témában vettem részt kari TDK-n, amit a konzulensem segítségével meg is nyertem. Az akkori sikerélmény adott lendületet ahhoz, hogy ezzel a témával később is foglalkozzak. Demonstrátorként be tudtam kapcsolódni közgazdasági témájú tanszéki feladatokba (pl. konzultációk tartása, vizsgajavítás) is, majd később, az első mesterdiplomám megszerzése után, sikerült olyan állást találnom, amely szorosan kapcsolódik a gazdaságpolitikához. Összességében tehát úgy érzem, az éveken átívelő érdeklődés és sok kisebb döntés vezetett el ahhoz, hogy most a gazdaságpolitikai koordinációt kutathatom doktori képzés keretében.

Milyen jellegű a kutatásod?

A kutatási témám fő kérdésköre, hogy a gazdaságpolitika (azon belül pedig a fiskális és monetáris politika) miként tud úgy együttműködni, hogy a közös célokat minél hatékonyabban elérje. Ez ugyanis nem triviális, a különböző gazdasági döntéshozók főleg saját céljaik szem előtt tartásával alkotnak stratégiákat, hoznak döntéseket. Szeretném bemutatni, hogy a koordináció milyen mértékben tudja javítani a közös célok elérésének hatékonyságát. Emellett arra is szeretnék rámutatni, hogy a koordináció jellege függhet a makrogazdasági struktúrától és a nemzetközi gazdasági adottságoktól. Az alkalmazott módszertan főbb részei a dinamikus makrogazdasági modellezés, az irányításelmélet és a játékelmélet.

Konzulenseddel hogyan dolgoztok együtt? Miben segít ő a legjobban?

Dr. Molnár Márk komoly szakember a közgazdaságtan területén, így minden szempontból sokat segít a kutatásomban. Mind publikációs, mind témavezetési tapasztalata is van bőven, így a cikkek publikálásakor és a képzésben való előrehaladásnál is mindig számíthatok rá. Az együttműködésünk fő alapja a publikációk készítése, amelyhez a szükséges kutatási feladatokat, irodalomfeldolgozást, adatgyűjtést kell megterveznünk konzultációk keretében. Éppen nemrég dolgoztunk ki egy kutatási tervet, amelynek eredményeként együtt publikálnánk több cikket is a jövő tanév során. Emellett több tanszéki projektben, például szakdolgozat témavezetésben és kurzusok oktatásában is együtt dolgozunk.

A képzés első két évében elméleti órákon is részt vesznek doktoranduszok. Milyen új tudást tud nyújtani ez, és hogyan segíti a kutatásodat?

Nemrég teljesítettem a képzés első évét, a másodikat pedig izgatottan várom. Félévente két kurzust kell elvégeznünk, amelyek alapvetően módszertani jellegűek, és a különböző kutatási területeken egyaránt alkalmazhatók. A kvalitatív és a kvantitatív kutatásmódszertani ismeretek kurzus keretében különböző adatfeldolgozási módszereket sajátítottunk el, míg a tudományos művek írása és a tudományos kommunikáció és oktatástechnika kurzusok alapvetően inkább a doktori képzés során felmerülő publikációs és előadói kihívások leküzdésében segítettek. Eddig azt tapasztalom, hogy a kurzusok meglepően hasznosak a kutatásom szempontjából, több ötlettel és módszerrel is gazdagodtam.

A doktori iskola mivel segíti a kutatásod? Van-e a támogatás pályázatra, külföldi kutatásra? Bekapcsolódsz a kari munkába?

Az számomra a legnagyobb segítség, hogy a doktori iskola nyugodt és rugalmas előrehaladási feltételeket teremt. Nagyon hasznosak ezenkívül a konferenciákra és workshopokra való felhívások, amelyeken hallgatóként és előadóként is lehetőségem nyílik részt venni. Rengeteg ösztöndíjprogramban, konferencián vehetek részt, külföldre is pályázhatok, amelyben a Doktori Iskola mindig készségesen segít. A kari és tanszéki munkába való bekapcsolódás szerintem több csatornán keresztül is támogatja a kutatásomat. Ugyanis ez nem csupán szakmailag fejleszt, de növeli az elkötelezettséget a Doktori Iskola és a kutatásom mellett is. Első évemben többek közt oktattam szemináriumi csoportokat, vállaltam szakdolgozat témavezetést, és tagja voltam egy záróvizsga bizottságnak is. Úgy érzem, hogy maximálisan megkapom a bizalmat a tanszéki és a kari vezetőktől, amiért részt vehettem ezekben a feladatokban. Persze nemcsak bizalom, de támogatás is kellett a betanulásom során. 

Mit csinálsz, amikor nem a kutatsz?

A doktori képzés mellett elemzőként dolgozom a Magyar Nemzeti Banknál, költségvetési területen. Ez azért is szerencsés, mert a munkám és a kutatásom között elég nagy a szinergia, nem kell két nagyon különböző dologgal foglalkoznom. A munkám részeként tagja vagyok egy európai szintű munkacsoportnak és egy szakmai hálózatnak, amelyek keretében részt vehetek a szakma vitáiban, illetve prezentálhatom a kutatási eredményeimet is. Összességében hálás vagyok, hogy a munkámban és az egyetemen is azt csinálhatom, amit szeretek. Szabadidőmben amatőr szinten kézilabdázom, ezen kívül pedig nagyon szeretek kirándulni, hegyet mászni és barkácsolni. Túrakedvelő kollégáimmal évente többször megyünk belföldön és külföldön egyaránt hegyet mászni. 

Milyen irányba mennél tovább a fokozat megszerzése után?

Az az alapvető elvárásom magam felé, hogy a fokozat megszerzésével egy komolyabb szakmai színvonalat tudjak képviselni a közgazdász társadalomban. Azt tervezem, hogy a későbbiekben is folytatom jelenlegi munkámat a Bankban, amelyet így már több szakértői rálátással tudok végezni. Természetesen a kutatási munkák sem állhatnak le a doktori képzés befejeztével, sőt! Szeretnék majd a munkámon belül kutatási projekteket végezni vagy társkutatóként ilyenekben részt venni. Emellett pedig remélem, lesz lehetőségem az ELTE GTK-n tovább oktatni részmunkaidőben.

Végül, miért ajánlanád az ELTE GTK doktori képzését másoknak?

Sok jót és rosszat is hallottam más doktori iskolákról, de erről csak jót, amit már a tapasztalataim is alátámasztanak. Magas szintű a szakmai munka, abszolút baráti a hangulat és nem utolsósorban szuper a kampusz. Maga a képzés is kifejezetten hasznos: a kurzusok anyaga közvetlenül támogatja a kutatásom előrehaladását, az oktatási tevékenység során pedig olyan tárgyakat oktathatok, amelyek közel állnak hozzám szakmailag. Az is tetszik, hogy van elég kihívás, de a rendszer kellően rugalmas, így a képzés mégsem annyira megterhelő. Összességében úgy gondolom, hogy nagyon jól kitalált ez a doktori képzés.

Fotók: Temesi Ádám