Mindig élmény itt lenni – Becsei András előadása az ELTE GTK-n

A résztvevőket személyes hangvétellel köszöntötte, majd röviden felvázolta izgalmas szakmai pályafutását, amelyben a Kölni Egyetem és a kaliforniai Marshall School of Business is helyet kapott. Az OTP-nél 16 éve dolgozik, jelenlegi vezetői pozíciójában a lakossági és vállalkozói üzletágat irányítja. Az ELTE GTK-n tartott előadását négy fő témára építette, amelyek a digitalizációs trendeket, az agilis működés gyakorlati tapasztalatait és a bankszektor kihívásait járják körül.

„Azt a tanulmányt, amelyet itt bemutatok majd, az OTP Bank és a Bankszövetség kollégáival közösen írtuk” – utal későbbi mondanivalójára, miszerint a különböző szakmai szerepeket – akár az OTP-n belülit, akár az érdekképviseletit – szervesen ötvözi előadásaiban. A hallgatókat külön biztatta: kérdéseiket akár menet közben is feltehetik. „Az előző évfolyamok kérdéseiből is beépítettem néhányat, mert azt tapasztaltam, ezek minden alkalommal hasonló gondolatokat indítanak el a hallgatókban” – mondja.

Az előadó már az első percekben érzékeltette, hogy nem elméleti áttekintésre kell számítani, hiszen prezentációja az OTP napi gyakorlatára épít, az egyes blokkok között pedig nemcsak szakmai, hanem stratégiai összefüggés is fennáll: az agilitás nem öncél, hanem válasz egy gyorsan változó világ kihívásaira. A digitalizáció nemcsak ügyféligény, hanem működési hatékonyság kérdése is. Az állami együttműködés pedig nem adminisztratív szükségszerűség, hanem kulcstényező a fejlesztések sikeréhez. Mindezt pedig csak akkor érdemes építeni, ha a rendszer biztonságos, és ha az ügyfél bizalma nem sérül.

A tematikai felvázolása után Becsei András az OTP Csoport nemzetközivé válásáról és mérethatékonyságáról beszélt, konkrét példákon keresztül bemutatva, hogyan vált a magyar pénzintézet mára a regionális bankolás meghatározó szereplőjévé. Kiemelte, hogy a gazdaság sok más területéhez hasonlóan a bankszektorban is érvényesül a mérethatékonyság: minél nagyobb egy szereplő piaci részesedése, annál jobb megtérülés érhető el. Ezért is törekednek arra, hogy ahol csak megjelennek, vezető pozíciót építsenek ki. Szlovéniában például két akvizíció révén – előbb a harmadik, majd a második legnagyobb bank felvásárlásával – piacvezetővé váltak. „Mindezzel együtt sokan még mindig kizárólagosan magyarországi bankként gondolnak ránk, de valójában már tíz másik országban vagyunk jelen, és az eredményeink 70%-a külföldről származik” – hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt időszakban 25 bankot vásároltak fel 13 országban, és noha két piacról időközben kivonultak, a nemzetköziség jelentősége folyamatosan nő.

A hallgatók számára különösen figyelemfelkeltő lehetett az az adat, hogy az OTP bekerült a Global Market Intelligence által rangsorolt top 50 tőzsdén jegyzett bank közé, ahol 2023-ban első helyen végeztek pénzügyi mutatóik alapján. „Ha két éve valaki azt mondja, hogy benne leszünk a top 10-ben, talán elhittük volna. De az első hely minden várakozást felülmúlt” – jegyezte meg mosolyogva.

Az OTP példáján keresztül Becsei András érzékeltette, hogyan vált a pénzintézet egy klasszikus hazai bankból nemzetközi szinten is versenyképes, agilis szereplővé. A terjeszkedés nem csupán méretbeli növekedést, hanem stratégiai rugalmasságot is hozott: így lett lehetőségük országonként eltérő fejlesztési modellek alkalmazására, miközben a tudás és a tapasztalatok csoportszinten hasznosulnak. A nemzetközi működés dinamikájából kiindulva részletesen bemutatta, miben különbözik az agilis modell a hagyományos fejlesztési folyamattól: míg utóbbi gyakran hosszú, többlépcsős jóváhagyási folyamatokból áll, addig az agilis csapatok önszerveződő módon, rövid, kéthetes „sprintekben” dolgoznak. Konkrét példa erre a mobilbanki folyószámlahitel-fejlesztés, amely során a célokat már a projekt elején definiálták, majd az IT-, marketing- és üzleti csapatok közösen, ügyféltesztek alapján dolgozták ki a képernyős megjelenést. „Ez sokkal érdekesebb és motiválóbb munka, mint ha valaki egy előre megírt specifikációt hajt végre” – tette hozzá.

Az agilis működés gyakorlati példái után az előadás következő szakasza az állami fejlesztések és a bankszektor digitalizációja közötti kapcsolatot helyezte fókuszba. Becsei András kiemelte, hogy az OTP-nél és a Bankszövetségnél egyaránt fontosnak tartják az együttműködést az állami szektorral, hiszen számos banki fejlesztés csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha az állam ehhez megfelelő digitális infrastruktúrát biztosít. Az állami együttműködés tehát kulcstényező a digitalizáció gyorsításában, és nemcsak a bankok, hanem az ügyfelek, a vállalkozók, sőt a startupok szempontjából is döntő lehet. „Ha az állam jól szabályoz, az nem gátat, hanem lehetőséget jelent. Az azonnali fizetési rendszer is egy ilyen jó példa – ma már 5 másodpercen belül, a hét bármelyik napján, bármelyik napszakban utalhatunk pénzt. Ez valódi digitális szolgáltatás” – mondta Becsei, rámutatva arra is, hogy az állami rendszer minősége meghatározza a banki innováció sebességét. 

A következő blokkban ennek egyik legsarkalatosabb kérdését, a biztonságot és a csalások témáját járta körül. Hangsúlyozta, hogy a digitális csalások elleni védekezés nem csupán technikai kérdés, hanem ügyfélbizalomról és pénzügyi tudatosságról is szól. „A legjellemzőbb csalások ma már nem is klasszikus hackertámadások, hanem sokkal inkább pszichológiai manipulációkra épülnek” – mondta. Példaként említette a telefonos vagy e-mailes adathalászatot, amikor a csalók magukat banki alkalmazottnak álcázva próbálnak hozzáférni az ügyfél adataihoz, vagy egyenesen pénzt utaltatnak el vele. Kiemelte: ezek ellen nem elég a banki oldalon megerősíteni a rendszereket, hanem a felhasználókat is folyamatosan tájékoztatni és oktatni kell. „Ha egy tanácsot adhatok, akkor soha, semmilyen körülmények között ne adjatok meg bizalmas adatokat telefonon vagy e-mailben – a bank soha nem kér ilyet” – figyelmeztetett.

Az OTP-nél konkrét operatív javaslatokat is megfogalmaztak az ilyen támadások visszaszorítására, például szigorítottak a belépési protokollokon, és olyan ügyfélértesítő rendszereket vezettek be, amelyek időben jelzik, ha szokatlan tranzakció történik. A csalások elleni küzdelemben az edukáció, a prevenció és a technikai védelem együtt lehet csak eredményes. A hallgatóság számára ez a rész különösen releváns volt, hiszen az online tér mindennapjaik része – így a tudatos digitális viselkedés nemcsak szakmai, hanem személyes szinten is elengedhetetlen.

Az előadás zárásaként Becsei András hangsúlyozta: a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – a hatékonyabb, ügyfélközpontúbb és biztonságosabb bankolás felé vezető út. „Ha jól csináljuk, mindenki nyer vele: az ügyfél, a bank és az állam is” – fogalmazott, biztatva a hallgatókat, hogy munkavállalóként vagy vállalkozóként is aktív alakítói legyenek e jövőnek.

Fotók: Kvárta Mátyás