Matematika, energia, kibocsátás, közgazdaságtan

– Mit érdemes tudni a könyvről?

A könyv a lineáris algebrával és a mátrixelmélettel foglalkozik, és ahogy a címe is – Introduction to Matrix Theory – jelzi, alapvetően matematikai jellegű, amelyben az alkalmazások hangsúlyos szerepet kapnak. Ez már a második, átdogozott kiadás, az első 20 éve jelent meg a szingapúri World Scientific Publishingnél (mint ahogy most ez is). A célközönsége a mérnöki tudományok és a közgazdaságtan művelőiből, tanulóiból áll.  Elsőre talán furcsának tűnhet ez a kombináció, de mindkét esetben ugyanaz a matematika van a háttérben – példafeladatokkal jól megtámogatva, és a jelek szerint nagyon is van rá igény.

– Önnek mi volt a szerepe ebben?

A cél az volt, hogy legyen egy, a valóságos problémákhoz kapcsolódó, közérthető lineáris algebra könyv a lehető legjobb gyakorlati alkalmazásokkal a fentebb említett célközönségnek. Szóval bőségesen találhatunk benne műszaki és közgazdasági feladatokat: számítási feladatok, logisztikai problémák, optimalizáció, legkisebb négyzetek módszere, termelési modellek. Az én hozzájárulásom a szakterületi problémák, példák és feladatok terén keresendő, illetve a hibajavítások és szerkesztés is az enyém volt, amelyben persze a neves matematikus szerzőtársak értő figyelme kísért. 

– Ez a könyv hogyan illik bele az Ön szűkebben vagy tágabban vett kutatási témájába?

A kutatási területemen (energetikai és klímaváltozási kibocsátásmodellezési feladatok) alapvető fontosságúak a lineáris modellek (vagy azok a modellek, amelyeket jól tudunk ilyen modellekkel közelíteni). 

Az energetikai eredetű szennyezőanyag-kibocsátásoknál például nagyon sokszor használjuk a lineáris programozás eszköztárát, így többek között a savas esőket előidéző kénkibocsátást limitáló Helsinki-egyezmény betartásához szükséges optimális erőművi programot a WASP-modell segítségével dolgoztuk ki (ez, a hozzáértők számára mondom, végsősoron egy nagy GAMS-alapú lineáris modell volt). Ugyanezt a modellt számos egyéb feladat megoldására is alkalmazta a kutatócsoportom. 

Sok más esetben, például a teljes hazai energiarendszer modellezésében is támaszkodtunk lineáris modellekre, itt elsősorban az Argonne National Labs ENPEP keretrendszerét említhetem, amelynek hazai adaptálásában is részt vehettem a U.S. Country Studies program keretében. De a rendszer- és irányításelméleti kérdésekben is alapvető szerepet játszanak a lineáris modellek, amelyek megoldásában természetesen támaszkodhatunk könyvünk eredményeire – miként erre az alkalmazásokban részletesen ki is térünk.  

A közgazdasági problémák ilyen szempontból „szerencsések”, mivel nem igényelnek bonyolult matematikai apparátust, és a bonyolult dinamikus rendszerek is visszavezethetők viszonylag egyszerű mátrixelméleti kérdésekre.

– Jelenleg mivel foglalkozik? 

Az utóbbi másfél évtizedben az energetikai modellezés kapcsán a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokba is bekapcsolódtam, számos konkrét energiatakarékossági, illetve energiahatékonysági lépéseket (ezek ún. mitigációs intézkedések) kidolgozó projektekben vehettem részt. Ennek is köszönhető, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) vezető szakértője vagyok. 

Itt a négyévente kötelezően elkészítendő tagállami országjelentéseinket, valamint az ún. biannuális jelentéseket az ENSZ 5-6 fős szakértői csoportja értékeli és hitelesíti – én ilyenekben is többször részt vettem.

Számos egyéb érdekes témával foglalkoztam a fenti területeken túl is. A talán legérdekesebb a kísérleti közgazdaságtan és annak alkalmazása volt: itt az Arizonai Egyetemen dolgozó, később Nobel-díjat szerzett Vernon Smith kutatócsoportja által kidolgozott módszertan hazai alkalmazásában vállaltam szerepet egy külföldi tanulmányút után.

– Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

Így most télen leginkább egy jó kávé mellett szeretek beszélgetni az emberekkel egy meleg szobában. Amúgy szeretek mindenféle nem túl extrém sportot: a kirándulás, evezés, síelés a kedvenceim közé tartozik. És hobbiként ott van a számítástechnika is: hardver, szoftver, programozás – lenyűgöznek a számítógépek és a legújabb fejlesztések. Amivel szinte már vissza is kanyarodtunk a szakmához, mert nagyon foglalkoztat az ágens alapú modellezés (ami leginkább a komplexitás-közgazdaságtanhoz kapcsolódik): itt nem kell egyszerűsíteni, mert gyakorlatilag ez egész sokaságot vizsgálhatjuk. 

Kissé olyan, mint az élet. Vagyis, mint a közgazdaságtan, ha jól csináljuk.