Majdnem minden az érettségi tárgyak jó kiválasztásán múlik
Bevezetés: Az 500 pontos rendszer megértésének fontossága
Tanács János előadását közvetlen és oldott stílusban kezdte, így azonnal sikerült bensőséges viszonyt kialakítani a döntően 17-18 éves középiskolásokból álló közönségével. Elmondása szerint a magyar felvételi rendszer komplexitása első ránézésre elrettentő lehet, de azok számára, akik képesek átlátni, és stratégiailag kihasználni a lehetőségeit, jelentős előnyt kínál. Mint hangsúlyozta, „nem elég jó eredményeket elérni, a rendszer működésének pontos ismerete és az okos tervezés kulcsfontosságú.”
Az 500 pontos rendszer három alapvető kategórián alapul: tanulmányi pontok, érettségi pontok és intézményi pontok. Ezek mind különböző szempontokat tükröznek, de egymással szoros összefüggésben állnak. Az érettségi pontok különösen nagy jelentőséggel bírnak, mivel nemcsak a felvételi eredményt határozzák meg, hanem a tanulmányi és intézményi pontok maximalizálásához is hozzájárulnak.
Az előadó kiemelte, hogy a rendszer bonyolultsága ellenére alapvetően három egyszerű kérdés mentén lehet megérteni: Melyek a feltétlenül szükséges elemek? Hol lehet pontokat nyerni vagy veszíteni? Hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban kihasználni?
Az előadás az alapvető szabályok ismertetésével indul
A 2025-ös változások részletes ismertetése
Az előadás egyik legfontosabb témája a 2025-ös évben bevezetett változások részletezése volt. Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgy most először válik érettségi pontot adó tárggyá. Ez a módosítás jelentős hatással van azokra a diákokra, akik ezt a tárgyat választják emelt szinten, mivel így ezek az eredmények nemcsak az érettségi pontokba számítanak bele, hanem intézményi pontokat is érhetnek.
Az előadó hangsúlyozta, hogy ez a változás nemcsak új lehetőségeket nyit meg, hanem új kihívásokat is jelent. A diákoknak mérlegelniük kell, hogy a magyar nyelv és irodalom esetében milyen szinten érdemes vizsgázniuk, különösen akkor, ha más tárgyakban is erősek. Az emelt szintű vizsgák ugyanis nemcsak az érettségi pontokat növelik, hanem az intézményi pontok szempontjából is jelentős előnyt biztosítanak.
Még mindig fontos változásnak számít a tavaly belépett középszintű érettségi pontszámítás módosítása. A 2024-es évtől kezdve a középszintű vizsgák eredményei csak kétharmados súllyal számítanak be az érettségi pontok közé, ami drasztikusan csökkenti azok jelentőségét. Tanács János szerint egy kötelező emelt és egy középszintű érettségi nem végzetes kombináció, ha az emelt az extrán jutalmazó történelem vagy matematika. Ha valaki nem a hat üzleti világnyelvből jó, akkor nyelvvizsgákért járó intézményi pontokat kell begyűjteni. Ez a változás arra ösztönzi a diákokat, hogy minél több tárgyból válasszanak emelt szintű vizsgát, ha maximalizálni szeretnék pontszámukat. Az előadó elismerte, hogy az emelt szintű vizsgák több felkészülést és valamelyest nagyobb kockázatot jelentenek, de információink szerint bőven megéri ezt a kockázatot vállalni. Ennek oka, hogy emelten a pontveszteség a középszintűhöz képest kb. 10 pont, és még pesszimistán számolva is jobban jár vele a diák, mint a középszintűvel a kétharmados szorzó miatt. Utóbbi esetben ráadásul intézményi pontot sem kaphat érte.
„A középszintű vizsga továbbra is opció marad, de a pontszámok optimalizálása szempontjából az emelt szintű vizsgák jelentik a legjobb lehetőséget” – fogalmazott dr. Tanács, hozzátéve, hogy a diákoknak gondosan mérlegelniük kell, mely tárgyakból szeretnének emelt szintű vizsgát tenni.
Az érettségi és intézményi pontok számításának logikája
Az érettségi pontok számításának módja az előadás egyik legfontosabb része volt. Az érettségi pontokat kizárólag két kiemelt tantárgy eredménye adja, amelyek kiválasztása stratégiai jelentőségű. Az előadó rámutatott, hogy a kiemelt tárgyak eredményei nemcsak az érettségi pontokat határozzák meg, hanem az intézményi pontok alakulására is jelentős hatással vannak. Az emelt szintű vizsgák különösen fontosak, hiszen ezek nemcsak több pontot hoznak, hanem az intézményi pontok maximalizálásában is szerepet játszanak.
Az intézményi pontok kategóriájában az emelt szintű érettségik és a nyelvtudás kiemelt jelentőségű. Egy felsőfokú nyelvvizsga akár 50 pontot is érhet, míg két különböző – matematika vagy történelem – emelt szintű érettségi összesen 75 pontot hozhat. De akár 3 tárgyból is érdemes lehet emeltezni: bár csak a 2 legjobb eredményéből számolódik az érettségi pont, de a harmadikért is járhat 25 intézményi pont a maximum 75 pontos határig érettségi pontot adó tárgyból: ezekért ugyanis darabonként 25-25 pont jár (pl. földrajz, informatika és a magyar). A nyelvtudás szintén fontos tényező. A hat üzleti világnyelv közül egyért maximum 25 pontot lehet szerezni, ha az eredmény legalább 60%-os. Más nyelvek esetében a nyelvvizsga lehet alternatíva: egy középfokú nyelvvizsga 28 pontot, míg egy felsőfokú nyelvvizsga 50 pontot érhet.
„A nyelvtudás nemcsak a felvételinél, hanem a későbbi munkaerőpiaci sikerességnél is fontos tényező” – jegyezte meg a docens.
A pontszámításról szóló előadásokban az erőforrások optimalizálását emeli ki oktatónk.
Az optimalizáció és a tervezés művészete
Az előadás egy másik jelentős része a sikeres felvételire való felkészülés stratégiáinak részletes bemutatása volt. Tanács tanár úr rámutatott, hogy az erőforrások – például a tanulásra fordítható idő és energia – végesek, ezért ezek okos beosztása kulcsfontosságú. Az előadó három kérdés mentén vezette le a tervezés alapjait: Melyek a legfontosabb követelmények? Hol lehet a legtöbb pontot nyerni vagy veszíteni? Hogyan lehet a lehetőségeket legjobban kihasználni?
Az előadás során ismertetett stratégiák közé tartozott az ún. „avatar-szcenáriók” alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a diákok számára, hogy különböző forgatókönyvek alapján készítsenek tervet. Ezek a forgatókönyvek a tanulásra fordítható idő és az előre nem látható körülmények figyelembevételével segítenek megérteni, hogy a diákok milyen teljesítményt érhetnek el különböző helyzetekben.
Az optimista forgatókönyv azt feltételezi, hogy a diák minden körülményt maximálisan kihasznál, a tanulásra elegendő idő áll rendelkezésére. A reális forgatókönyv számol kisebb akadályokkal, például a tavaszi időszak más kötelezettségeivel, mint a ballagás vagy a közösségi programok. A pesszimista forgatókönyv figyelembe veszi, hogy a diákok nem mindig tudják idejüket és energiájukat teljesen a tanulásnak szentelni, míg az extrém forgatókönyv a legrosszabb esetet modellezi, például egészségügyi problémákat vagy más jelentős akadályokat.
Dr. Tanács humorosan megjegyezte, hogy a szerelmi bánat vagy az intenzív közösségi élet gyakran a legnagyobb zavaró tényező a felkészülési időszakban. „Egyensúlyozni kell a tanulás és az élet más aspektusai között, de mindig emlékezzünk arra, hogy a két kiemelt érettségi tárgyra koncentrált energia meghozza a gyümölcsét” – fogalmazott.
Az érettségi tárgyak kiválasztásának fontossága
Az érettségi tárgyak kiválasztásának kérdése az előadás egyik leginkább gyakorlati aspektusa volt. Tanács János részletesen elemezte, hogy a diákok hogyan választhatják ki a számukra legmegfelelőbb tárgyakat a maximális pontszám érdekében. Hangsúlyozta, hogy minden diák legalább egy emelt szintű érettségit köteles tenni, és ennek kiválasztása alapvetően befolyásolja a pontszámítást.
Az előadó külön figyelmet szentelt a magyar nyelv és irodalom tantárgynak, amely először szerepel az érettségi pontot adó tárgyak listáján. Ez a változás új lehetőségeket kínál azoknak, akik erősek ebben a tárgyban, különösen, ha emelt szinten tesznek vizsgát. Azonban a diákoknak azt is mérlegelniük kell, hogy a többi lehetséges tárgy, például a matematika, történelem vagy az idegen nyelvek mennyire felelnek meg képességeiknek és érdeklődési körüknek.
Tanács tanár úr külön kitért azokra a tárgyakra, amelyek kiemelten jutalmazottaknak számítanak az intézményi pontok szempontjából: a történelem és a matematika. Ezekből az emelt szintű érettségi jelentős pluszpontokat hozhat, amelyeket érdemes figyelembe venni a döntés során.
A nyelvtudás szerepe a pontszámításban
Dr. Tanács részletezte, hogy a nyelvi pontszámok megszerzése hogyan segítheti a diákokat a felvételin, és milyen stratégiák lehetnek a leghatékonyabbak. A hat üzleti világnyelv – angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol – közül egy emelt szintű érettségi 25 intézményi pontot érhet, ha az eredmény legalább 60%-os. Ugyanezen nyelvekből egy másik emelt szintű érettségi nyelvvizsgaként beszámítva 28 pontot fog érni. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy más nyelvek, például a svéd, holland vagy román nyelvvizsga formájában hozhatnak értékes pontokat. Érdemes a felsőfokú nyelvvizsgán is elgondolkodni, mivel az az intézményi pontok kategóriájában 50 pontot ér. Az előadó rámutatott arra, hogy a nyelvtudás stratégiai szempontból különösen fontos, mivel nemcsak a felvételin, hanem a későbbi munkaerőpiacon is előnyt jelenthet. „A nyelvi készségek bővítése nemcsak a pontszámok növelését szolgálja, hanem hosszú távon is befektetés a jövőbe” – fogalmazott.
A nyílt napokon vendégeink személyesen is kérdezhetnek a tanár úrtól
A döntő rész csak most kezdődik
Az előadás végén a tanár úr arra buzdította a résztvevőket, hogy a pontszámítási rendszer szabályait alaposan tanulmányozzák, és használják ki a kari pontszámító kalkulátor által nyújtott lehetőségeket is. Hangsúlyozta, hogy a rendszer bonyolultsága ellenére azok, akik értik a logikáját, és képesek jól felkészülni, jelentős előnyre tehetnek szert.
A hallgatóság számára az előadó legfontosabb tanácsa az volt, hogy mindig a két kiemelt érettségi tárgyra fordítsák energiáikat, mivel ezek adják a legnagyobb súlyt a pontszámításban. „A két kiemelt tárgy olyan, mint egy verseny startvonala: ha jól választod ki őket, és megfelelően készülsz, máris előnyben leszel” – zárta gondolatait az előadó.
Az előadás nemcsak a felvételi rendszer szabályainak megértésében segítette a résztvevőket, hanem gyakorlati tanácsokkal és motivációval látta el őket, hogy magabiztosan álljanak neki a felkészülésnek. Ahogy alakulnak majd az érettségi eredmények, érdemes lesz majd a pontokat is újra számítani, most azonban a kilátások és lehetőségek gondos mérlegelésével a számára optimális megoldásig kell eljutni mindenkinek – ebben kívánt segítséget nyújtani a közel negyven perces előadás.
Fotók: Horváth Péter, Temesi Ádám, Végh Bence