Magyarország útja: Siker vagy elmaradt lehetőség
Először Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke tartott egy rövid előadást a magyar gazdaság törékenységének okairól. Az előadásból megtudhattuk, hogy noha az egy főre jutó GDP tekintetében közel állunk a közép-európai átlaghoz, a fogyasztás viszont bőven az uniós átlag alatt marad. Az idei központi költségvetési hiány pedig már júliusban elérte az előirányzott éves deficit 91,6%-át, az előző fél évtizedhez hasonlóan. Továbbá a magyar állam kockázati besorolása 2004-hez képest jelentősen romlott, végül a BBB besorolást kapta.
Ezután Simor András közgazdásztól, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökétől és a Deloitte magyarországi leányvállalatának egykori vezetőjétől hallgathattunk meg egy rövid elmélkedést a magyar gazdaságtörténetről és gazdaságpolitikáról. Ennek köszönhetően közelebbi képet kaphattunk a rendszerváltás előtti társadalmi szokásokról (fusizás, jogszabályok kijátszása), amelyek bizonyos értelemben megalapozták a magyar gazdaság jelenlegi kihívásait. A rendszerváltás után elmaradt a sokkterápia, de mégis tovább növekedett a szegénység és a kisemmizettség érzése a társadalomban. A 2000-es években megkezdődött a lemorzsolódás a volt szocialista országoktól, többek között a felelőtlen költekezés, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer és a visszatérő fiskális alkoholizmus miatt. A 2010-es évek során megjelent az országban a távol keleti példákon alapuló államkapitalizmus, majd 2022-ben újabb gazdasági válság következett, amely mintha a 2002-es másolata lett volna. Az előadás végén megtudhattuk a konkrét okokat is, amelyek Magyarország lemaradása mögött állnak: az oktatás és emberi erőforrás elhanyagolása, a forint leértékelése miatt fenntartható versenyképesség és a magyar társadalom számára idegen és nem megfelelő gazdasági modellek meghonosításának próbálkozása.
Ezután kezdetét vette a vita, ahol Bod Péter Ákos és Simor András egymás előadására reflektálva ütköztették véleményüket, vagy értettek egyet bizonyos témákban. Bod Péter Ákos kiemelte az államháztartási hiány és a nemzeti valuta tartós gyengülésének kockázatait. Rámutatott, hogy hosszú távon szükséges lenne az oktatás és a szellemi erőforrások fejlesztésére koncentrálni, hogy erősítsük az ország versenyképességét. Simor András a jelenlegi folyamatok értékelése mellett társadalmi és történelmi szempontokra is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy a rendszerváltás után a magyar társadalom inkább külföldi mintákra építette fejlődését, ahelyett, hogy saját, belső alapokra támaszkodott volna. A vita végén mindkét előadó egyetértett abban, hogy Magyarország jövőjének szempontjából fontos a gazdasági modell megújítása és a hosszú távú szemléletmód erősítése. Hangsúlyozták, hogy a cél nem csupán a gazdasági növekedés, hanem a fenntartható fejlődés és a társadalmi jólét is. Ennek eléréséhez stabil és átlátható alapokra, valamint a közszolgáltatások színvonalának emelésére van szükség.
Szöveg: Navratil Ákos Szakkollégium
Fotók: Végh Bence