Kripto titkok – egy közös kutatás bemutatása
Előadásuk, a „Bitcoin, vagy amit akartok” nagyon izgalmasra sikeredett. Számukra is örömteli pillanat volt, hogy „hazai” pályán mutathatták be szakmai eredményeiket, a kollégák, az ismerősök és az érdeklődők előtt.
Két különböző tudományterület, de egy közösen megfogalmazott kutatási cél jellemezte munkásságukat. Az utóbbi időben felkapott kriptoeszközök világában mélyültek el, 2017 decembere és 2021 júliusa közötti adatokat elemezve, a gazdaság- és a természettudomány lehetőségeit felhasználva.
A vizsgált hipotézisek mind a két tudományágat érintették: A kriptovaluták meg tudnak-e felelni az eredeti céljuknak? A vezető kriptoeszközök közül, melyik mekkora mértékben befolyásolja a többi árfolyamalakulását? A kérdések megválaszolásához több gépi tanulási módszert is felhasználtak, amelyekben leginkább arra törekedtek, hogy megbízható statisztikai metódusok kerüljenek kiválasztásra. A felügyelet nélküli eljárások közül a főkomponens-analízis képezte a vizsgálat egyik felét, ezt egészítették ki felügyelt gépi tanulási módszerekkel.
Az összegyűjtött információk és adatok vizsgálatával és elemzésével levonásra kerültek a kutatás konklúziói:
- A kriptoeszközök az eredeti céljukat nem tudták eddig elérni, egyelőre sem fizetési rendszerként, sem pénzként nem funkcionálnak megfelelően. Folyamatos azonban a verseny és az innováció ezen a területen, ezek eredményeképpen a közgazdasági és technikai hiányosságaik idővel javulhatnak, akár el is tűnhetnek.
- A vezető kriptoeszközök közül nem lehet kiemelni a bitcoint, mint amely a többi árfolyamalakulására a legmeghatározóbb befolyással bírna. E tekintetben a vizsgált időszakban a cardano és etherum volt a legerőteljesebb befolyással. Az is igazolást nyert, hogy egy új kriptoeszköz tartós vagy átmeneti sikerének, vagy feltörekvésének az egész piacra kimutatható hatása van, azaz a kriptoeszközök közötti verseny ezen aspektusból is megragadható.
Az előadást követően lehetőség adódott arra, hogy néhány kérdéssel fényt derítsünk arra, milyen volt a közös projekt számukra.
Az előadás végén felmerült néhány kérdés és érdekes felvetés a résztvevőktől, ami arra utal, hogy ebben a témában több is rejlik. Tervezik folytatni a jövőben?
P.B.: Sajnos elég elfoglalt vagyok. A PhD-képzés sok időmet felemészti, valamint nem olyan régen kezdtem a Wigner Fizikai Kutatóközpontban is dolgozni egy ösztöndíjprogram keretében, ezekre koncentrálok jelenleg. Emellett hamarosan Amerikába utazom, hogy részt vegyek egy féléves kutatóprojektben a Johns Hopkins Egyetemen, ezért a közeljövőben egyelőre nem tervezzük a folytatást. Azonban azt említettem, hogy ebben a témában, sőt már magában ebben a kutatásban is nagyon sok rejlik még. Ebből adódóan el tudom képzelni, hogy a későbbiekben visszatérjünk még ehhez.
P.T.: Elképzelhető, hogy a jövőben még további célokat fogalmazunk meg, de számunkra az, hogy össze tudtunk rakni egy közös kutatást, egy örömteli történet, ezért a legfontosabb célunkat ilyen szempontból elértük. Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy születtek olyan eredmények, amelyek hozzáadott értéket nyújtanak a kriptoeszközök kutatási területéhez.
Említették, hogy meglepő eredmények is születtek. A kutatás megkezdése elején számítottak ilyen kimenetelekre?
P.B.: Viszonylag különböző dolgokat csináltunk, így két részre lehet osztani a kutatómunkát, és ami az én részemet illeti, az ott kapott eredmények igazán meglepőek voltak. Arra számítottunk csak, hogy választ kapunk az eredeti kérdésünkre, hogy melyik kriptoeszköz és esetleg milyen mértékben a legnagyobb húzóerő a piacon. Ugyanakkor, ahogy az előadás során is említettem, arra, hogy egyes, kriptopiacot befolyásoló nagyobb hatású jelenségek is beazonosíthatóvá válnak az eredményekben, egyáltalán nem számítottam.
Hogyan merült fel ez a kutatási téma, és kitől származik?
P.T.: A témaválasztásunk egy érdekes történet. Az egyik közös nyári kikapcsolódás során merült fel – konkrétan egy strandbüfében ülve, beszélgetés közben – a közös kutatás lehetősége. Akkortájt már tudtuk, hogy Balázs is csatlakozik az ELTE-hez, itt lesz fizikus PhDhallgató. Felvetődött bennünk, hogy mielőtt még beszippantja a szeretett tudományága, tudunk-e esetleg közös halmazt találni a területeinkben. Mivel korábban már mind a ketten foglalkoztunk a kriptovalutákkal, ez a témakör bizonyult a legmegfelelőbbnek. (Ez a kutatástörténetünk születésének a rövid változata.)
Hogyan kezdték meg a közös szakmai munkát? Konkrét célokat állítottak fel, vagy elindultak egy irányvonal mentén, és úgy alakult ki a pontos téma?
P.T.: Amikor a közös kutatás lehetősége felmerült, még csak egy szűkebb célra gondoltunk. A kutatás fókusza azután bővült ki, amikor összegyűjtöttük, illetve áttekintettük a kapcsolódó szakirodalmat, és megvizsgáltuk, hogy mi történik a kriptoeszközök világában. Felmértük, hogy a nemzetközi kutatásoknak melyek a fő irányai, és melyekhez csatlakozhatunk úgy, hogy hozzáadott értéket tudjunk képezni a gépi tanulás módszereivel. Ebben Balázsé volt a főszerep. Ezt követően külön-külön dolgoztunk a saját részünkön, és a legizgalmasabb része a végén következett, amikor értelmeztük az eredményeket, illetve annak interpretációjáról beszéltünk. Itt láttunk bele igazán egymás területeinek a részleteibe és szépségeibe.
Milyen hatása volt a két különböző tudományágnak a közös munkára? Segítője vagy inkább hátráltatója volt a kutatásnak?
P.B.: Ez egy igazán érdekes kérdés. Azt be kell vallanunk, hogy sokat vitatkoztunk, különböző szemléletmódok ütközése jellemezte a munkánkat, tehát ilyen szempontból ez egy nehezítő tényező volt. Ennek ellenére a kutatás szempontjából esszenciális volt, hogy közösen dolgoztunk, mivel nyilvánvalóan egyikünk se tudta volna önállóan végig vinni ezt a projektet, hisz mind a kettőnk szakértelmére szükség volt az eredmények megszületéséhez.
P.T.: Képesek voltunk jól szintetizálni a két eltérő tudásanyagot. Ezt alátámasztják a kutatás eredményei is. Mindent összevetve így a két különböző terület összekapcsolása sikeres volt.
