Közlekedésmérnökként a doktori iskolában

Dragonya Gábor Zsolt | 2025.03.27.
Közlekedésmérnökként a doktori iskolában
Fetter Marcell közlekedésmérnököt kérdeztük arról, mi motiválta őt, hogy doktori kutatásba kezdjen az ELTE Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában. Az interjú során szó esik a felvételi folyamatról, a doktoranduszi lét mindennapjairól, valamint a témavezetővel való együttműködésről is.

Miért jelentkeztél doktori képzésre, és miért az ELTE-t választottad?

Az egyetemi alap- és mesterképzés során megkezdett tudományos tevékenységet szerettem volna folytatni, hiszen nemcsak TDK-n és OTDK-n vettem részt, hanem cikkek publikálásában is közreműködtem. Azt éreztem, hogy a mesterdiplomám megszerzése után is szívesen foglalkoznék ilyen típusú tevékenységekkel a munkám és egyéb elfoglaltságaim mellett. A mesterképzésen volt egy olyan tantárgy, amit dr. habil. Jónás Tamás tanár úr tartott a fuzzy halmazelméletről. Felmerült bennem, hogy az ilyen típusú matematikai modelleket a közlekedés területén is nagyon jól lehetne alkalmazni, így felkértem tanár urat témavezetőmnek, valamint jelentkeztem a doktori képzésre is.  

Kérlek, mesélj a kutatási témádról! Mi az, amiben a konzulensed a segítségedre tud lenni?

A kutatásomban a közösségi közlekedési folyamatok működési hatékonyságát és gazdaságosságát vizsgálom lágy számítási módszerekkel. A közlekedési vállalatoknak bizonytalan körülmények között, hiányos ismeretek és gyengén definiált fogalmak alapján kell üzleti folyamataikat értékelniük, következtetéseket levonniuk és döntéseket hozniuk, ezért is foglalkozok ezzel a témával. A kutatás célja, hogy jelenleg nem létező összeköttetések paramétereit megadva, mint például lakosságszám, távolság, átlagos napi autóbuszjáratok száma vagy éppen a motorizációs ráta, a modell a tanuló adatpárok segítségével egy konkrét várható utasszám előrejelzést adjon. Ezáltal például könnyen megállapítható lenne, hogy egy új vonat-, autóbusz- vagy repülőjárat bevezetése indokolt-e két tetszőlegesen választott település között. A témavezetőmmel rendszeresen kapcsolatban vagyunk, így ha nehézséggel állok szemben, mindig van egy ötlete, hogy milyen módszertannal, elméleti vagy gyakorlati megközelítéssel lenne érdemes megpróbálni megközelíteni az adott kérdést.

A képzés első két évében elméleti órákon vesznek részt a doktoranduszok. Milyen új tudást tud nyújtani ez az időszak, és hogyan segíti a kutatásodat?

Az elméleti órákon főként kutatásmódszertani ismereteket sajátítunk el, amelyek segítenek a kutatásban felmerülő problémák megoldásában, és szélesítik a szemléletmódunkat. Az őszi félévben például volt egy kvalitatív kutatásmódszertani tárgyam, amin egy guide-ot kellett megalkotnunk, és az alapján egy, a saját témánkhoz kapcsolódó kvalitatív kutatást kellett elkészítenünk. Először meglepődtem, hogy egy ilyen kvantitatív alapokon nyugvó témához, mint az enyém, mégis mit fogok tudni kitalálni, főleg, hogy korábban is mindig inkább kvantitatív kutatásokat végeztem. Végül rájöttem, hogy a szubjektív emberi döntések hátterének megértéséhez, amelyek befolyásolják a közlekedési folyamatokat, nagyon is hasznos lenne kvalitatív kutatások elvégzése. Így végül a közlekedésben jelenlévő emberi döntések hátterére fókuszálva készítettem el a beadandó dolgozatot, amit a jövőben elvégezve remélem, hogy hasznos tapasztalatokkal fog szolgálni a kvantitatív kutatásaimhoz is.

Emlékszel még a felvételi vizsga menetére? Hogyan zajlott?

Az első dolog, ami a felvételire visszagondolva eszembe jut, nem más, mint az a pillanat, amikor beléptem a terembe a felvételi bizottság elé, és közölték, hogy álljak ki a pódiumra, ha már oktatással is kell majd foglalkoznom, és győzzem meg őket arról, hogy miért van a karnak szüksége rám. Hirtelen egy kicsit megilletődtem, de néhány mondat után már azt gondoltam, hogy milyen jó tapasztalat lesz is ez. Végül a felvételi bizottság elnöke kijelentette, hogy ő látja azt a motivációt bennem, ami szükséges egy doktori képzéshez, aminek nagyon megörültem, de őszintén nem tudom, hogy pontosan mi volt az a kvalitás, ami miatt felvételt nyertem. Azonban az biztos, hogy fontos szerepet játszik a felvételi során, hogy a felvételizőnek konkrét elképzelései és tervei legyenek a kutatási témájáról, módszeréről, okáról és relevanciájáról. Emellett pedig talán az is jó pont, ha valaki szívesen és magabiztosan tud kiállni előadást tartani, sőt, akár azt is kilátásba helyezi, hogy néhány szemináriumot vagy előadást szívesen tartana majd a mester- vagy alapszakos hallgatóknak.

A kari életben milyen tevékenységet végzel? Szívesen oktatnál a fokozat megszerzése után is? 

Egyelőre a kutatási tevékenységen kívül főként projektfeladat és szakdolgozat konzultációkkal, leadásokkal és értékelésekkel kapcsolódtam be a kari munkába, de remélem, hogy idővel gyakorlatokat is tarthatok majd, illetve témavezető lehetek szakdolgozatok elkészítésénél. A doktori képzésen elsajátított szemléletmódot, kutatási témákat és eredményeket mindenképpen hasznosítani szeretném a gyakorlatban is, illetve örülnék, ha a fokozat megszerzése után továbbra is részt vehetnék a kar tudományos és oktatói életében.

Zárásként mit tanácsolnál azoknak, akik a most tervezik a jelentkezést?

A doktori képzés a mesterszakhoz képest is egy egészen más szemléletmódot tud adni. Az alapképzéssel összehasonlítva mesterszakon sokkal nagyobb hangsúly van az önálló időbeosztáson és munkavégzésen, azonban a doktori képzés ennek egy egészen más szintjére emel. Van egy kérdés, ami foglalkoztat, kíváncsi lennél a megoldására, azonban ez a megoldás sok esetben még nincsen meg, és bárhol is keresel rá, nem találod meg a konkrét válaszokat. A témavezetőd és a tanáraid, akik mostanra már inkább kollégák, segítenek tanácsokkal, ötletekkel és módszertani ismeretekkel, azonban a megoldás megtalálása rád vár.

Fotók: Végh Bence