Kockázatkezelés az élet minden területén
A NÁSZ családjába tartozó hallgatók magas motiváltságukról tesznek tanúbizonyságot azzal, hogy rendszeresen elismert szaktekintélyeket hívnak meg előadásokat tartani, így a GTK-s diákoknak már lehetőségük nyílt üzleti protokollról, marketing menedzsmentről vagy banki vezetésről is első kézből tanulniuk. Az események lebonyolítását pedig elejétől a végéig maguk a hallgatók vállalják.
A Morgan Stanley elöljárója a wallmine.com ez év februári állása szerinti nettó értéke legalább 30,1 millió dollárt ér. A magas összeg ellenére Keishi Hotsuki elmondása alapján mindennapjai mégsem telnek stresszesen, ahogyan azt egy előadás végén érkező kérdésre válaszolja: „Évente negyven koncertre járok, most éppen New Yorkból utaztam ide, és 2000 munkatársam van. Minek legyek stresszes?” Valóban, az 59 éves közgazdász roppant kiegyensúlyozottnak tűnik a színpadon, a humorát sem rejti véka alá, és közönsége válaszaira is kíváncsi. Rögtön az első negyedórában vicceskedve kérdezi meg az egyik hallgató helyes válasza után, hogy nem akarna-e munkát vállalni a Morgan Stanley-nél…
Keishi Hotsuki előadását végigkövették a különféle könyvajánlások: Elsőként is Peter L. Bernstein Against the Gods (Istenek ellen) c. kötetéből egy idézetet hozott, majd bemutatta a kockázati attitűd fogalmát: Ha 80/20 valószínűséggel nyersz egy fogadást, mit választanál? Kapsz 1000 dollárt, ha győzöl, és nem kapsz semmit, ha vesztesz, vagy most azonnal 800 dollárral leszel gazdagabb, de akkor nem fogadhatsz? A többség a második opciót választaná, mivel az azonnali nyereség biztonságosabb talajt jelent, mint a bizonytalan jövő, még ha magasabb is lenne a jutalom. És így érkezünk meg egy következő fontos témához: a befektetési elemzésekhez sokszor használnak fizikai modelleket, azonban van egy nagyon fontos különbség a két terület között: míg a fizikában nincsenek jelen az érzelmi behatások, addig a pénzügyben igen, hiszen a saját tőkénk sorsáról van szó! Ekkor újabb találó idézet került a kivetítőre Richard Feynmantól: „Képzeljék el, mennyire nehezebb lenne a fizika, ha az elektronoknak érzelmeik lennének.”
Az előadás második felében Hotsuki bemutatta a WRAP döntéshozatali modellt, amely négy lépést takar: a lehetőségek szélesítése (Widen Your Option), feltételezések reális tesztelése (Reality Test Your Assumption), döntés előtti eltávolodás (Attain Distance Before Deciding) és felkészülés a hibázásra (Prepare For Being Wrong). Ez a négy lépés jobban előkészített, átgondolt döntéseket eredményez, érdemes hát a témában jobban elmélyedni. Vendégünk ajánl is egy másik olvasmányt hozzá: Chip és Dan Heath: Decisive c. könyvét.
Mindazonáltal Keishi Hotsuki felhívja a figyelmet arra, hogy az esetleges rossz következmény nem egyenlő a rossz döntéssel. Megeshet, hogy egy részletesen megalapozott döntésnek kevésbé szerencsés kimenete lesz, amit racionálisan képtelenek vagyunk alátámasztani, hiszen a döntés pillanatában a lehető legjobban álltak a dolgok, de időközben megváltoztak a körülmények. Az ilyen esetekkel is számolnunk kell, azonban egyet mindig szem előtt kell tartanunk: döntést csakis tények alapján hozzunk!
Az egyórás előadásról elmondhatjuk, hogy a részvétel abszolút kockázatmentes volt, és önfejlesztés formájában további befektetésekre sarkall.
Galéria
Galéria
0
/
0
0
/
0