Jog és identitás – nemzetközi összehasonlító megközelítésben
A könyv középpontjában annak feltárása áll, hogy a jog miként képes önálló technológiai és eszközrendszerként konceptualizálni az identitás kollektív dimenzióit. Nem egyszerűen leíró módon mutatja be a faj, etnicitás és nemzetiség kategóriáit, hanem azok dinamikus, gyakran ellentmondásos konstrukcióját követi végig több kontinens számos joghatóságán keresztül. A szerző a szövegben hangsúlyozza, hogy bár az identitáspolitika diskurzusai az elmúlt évtizedekben meghatározóvá váltak, a jogi operacionalizálás gyakorlatai ennél jóval rétegzettebbek: nem minden esetben alapulnak az önmeghatározás elvén, különösen napjainkban, amikor a mesterséges intelligencia és a biogenetikai kutatások új lendületet adtak a kategorizálás „rebiologizálásának”.
A könyv három tematikus egységre tagolódik. Az első rész a koncepcionális és jogelméleti alapokat tárgyalja. Részletesen elemzi, hogy mit jelent az etnikai vagy faji hovatartozás jogi operacionalizálása, milyen alapfogalmak mentén történik a „groupness” – a kollektív identitás – jogi megragadása, és miképpen válik ebből intézményesíthető és kötelező kategória. Külön figyelmet kapnak azok az esetek, amikor az identitásválasztás nem spontán vagy önkéntes, hanem külső előírások, regisztrációs követelmények vagy éppen ösztönző mechanizmusok következménye.
A második rész az etnorassziális kategorizálás belső ellentmondásait és paradoxonjait elemzi. Szó esik a jogi fogalmak nyelvi és teleologikus hiányosságairól, a definíciós bizonytalanságokról, valamint az önazonosítás alapú megközelítés nehézségeiről. A szubjektív identifikáció, bár gyakran elismert, mint jogalap, számos problémát vet fel az ellenőrzés, a hitelesség vagy a visszaélés szempontjából. A szerző részletesen foglalkozik az „átjárás” (passing), a csalás, az asszimiláció és az úgynevezett „covering” (a marginalizált identitás részleges elfedése) jogi és szociológiai következményeivel. A fejezet egyik legfontosabb eleme a „rebiologizálás” tendenciáinak feltérképezése, amely során a szerző az etnikai és rassziális kategóriák újrafogalmazásának példáit hozza az állampolgársági, menekültügyi, antidiszkriminációs és őslakos jogi rezsimekből.
A harmadik, esettanulmányokat tartalmazó rész a fogalmi kereteket empirikusan vizsgálja. A zsidó, roma, őslakos, dalit és albínó közösségek jogi elismerését, kezelési módjait és kategorizálási dilemmáit elemzi. A vizsgálat szándékoltan nem követ etnocentrikus vagy eurocentrikus logikát: az esetek között egyaránt szerepelnek afrikai, ázsiai, amerikai és európai példák. A választott esetek nemcsak az adott közösség státuszát világítják meg, hanem a jogi konceptualizációt alakító tényezőket is: a politikai érdekeket, a történelmi beidegződéseket, az adminisztratív gyakorlatokat és az aktuális technológiai környezetet.
A könyv egyik hangsúlyos célkitűzése annak bemutatása, hogy az identitás szabad választásának jogát miként korlátozzák a jogi konstrukciók, és milyen normatív dilemmák keletkeznek akkor, amikor az állam vagy más szereplők meghatározzák, ki lehet valamilyen csoport tagja. Kiemelten tárgyalja az érdem, a társadalmi elismerés és a történelmi sorshatások szerepét a kategóriák létrehozásában, továbbá a fogalmi önkény és a rendszerszintű ellentmondások kérdését.
A könyv módszertana a jogösszehasonlításon alapul, de a szerző nem ragad le a formális jogi szabályozások szintjén. A nemzetközi és alkotmányjogi kereteken belül értelmezi az etnicitás politikai és társadalmi kontextusát is, és így olyan interdiszciplináris nézőpontot kínál, amely hasznos lehet nemcsak a jogászok, hanem a politikatudomány, szociológia, antropológia és történettudomány képviselői számára is. A szerző egyúttal hozzájárul az identitáskategóriák újraértelmezéséhez a kortárs társadalomtudományi gondolkodásban is, anélkül, hogy egyetlen modell kizárólagosságát hirdetné.
Pap András László új kötete egyszerre kínál elméleti reflexiót és empirikus megalapozottságot, normatív igényt és kritikai elemzést. A mű megjelenése várhatóan érdemi hozzájárulást jelent majd a kisebbségi jogok, az identitáspolitika és az állami kategóriagyártás működésének nemzetközi diskurzusaihoz. A kiadó tájékoztatása szerint a könyv elektronikus változata idén szeptemberben jut majd el az olvasókhoz, a nyomtatott kiadás megjelenésére 2026-ban lehet számítani.