Itthon vagy külföldön?

Mit gondol, mennyire bővíti az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének megalakulása a Radnótiban érettségizők választási lehetőségeit?

Kedveltek diákjaink körében a közgazdasági és menedzsment irányú képzések. Eddig az ELTE-ről az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi tanulmányok szakokra jelentkeznek főleg, és szembetűnő az az átrendeződés, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági szakját egyre kevesebben választják.

Túlnyomórészt, körülbelül 65-70%-ban egyébként műszaki, természettudományi, informatika és orvosi szakokra jelentkeznek diákjaink, ezt követi a gazdasági képzés 20%-os arányban, majd a pszichológia, a jog és a bölcsész szakok.

2016-ban már 35% volt nálunk a végzettek között a tanulmányaikat külföldön folytató hallgatók aránya, főleg Nagy-Britannia elit egyetemeit, a Cambridge-et, az Oxfordot, az Imperialt vagy a UCL-t választják, természettudományi, informatikai, üzleti, gazdasági és társadalomtudományi szakokon. Idén ez az arány 27%-ra csökkent, amiben a brexit-nek is szerepe lehetett. Bár nehéz lenne megjósolni, de szerintem ez az arány nem fog tovább csökkenni.

Mennyire hangsúlyos a gimnáziumban az idegen nyelvek oktatása?

Magas óraszámban, heti 4-5 órában tanulnak idegen nyelveket, amelyek közül kiemelkedő az angol iránti érdeklődés. A diákok is azt látják, hogy az angollal szinte mindenhol érvényesülhetnek. Az utolsó évben speciális témákról, például pszichológiáról, üzletről vagy az Európai Unióról tanulhatnak angolul, és önálló kutatómunkát is végeznek.

Ezen túlmenően évi 4-5 külföldi önkéntes hallgató színesíti oktatási munkánkat, és mi magunk is szervezünk nyelvi táborokat. A legutóbbi évfolyamon az angolból érettségizők kivétel nélkül 90% feletti eredménnyel teljesítettek, és mindenki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával zárja tanulmányait. Sajnos azonban a második idegen nyelvbe nem igazán fektetnek sok energiát.

Ön szerint miért folytatják tanulmányaikat inkább külföldön a magyar diákok?

Az angolszász minta kifejezetten kívánatos, szimpatikus számukra, ennek keretében a tárgyakat szabadabban kombinálva vehetik fel a hallgatók, kifejezetten támogatják a több tudományterület metszetében megvalósuló tanulmányokat és kutatást. Itthon a felsőoktatásra nem jellemző, hogy adott szakterület oktatását más területek vonatkozó eredményeivel ötvözik. Ez egyébként nem csupán a mi részünkről, szakmabeliektől, hanem már a diákok részéről is elhangzó kritika. Két éve kutatást végeztünk a tanulók között, hogy ki miért megy el külföldre, és a válaszaik közt leginkább az elismert diploma és a vonzóbb nyugati oktatási módszer szerepelt, amely nagyban épít az önálló ismeretszerzésre, projektmunkára, valamint a kiscsoportos órák köré szerveződve személyesebbé teszi a tanár-diák kapcsolatot. Itthon sajnos ellenkező irányú tendencia figyelhető meg az oktatáspolitikában, amely még mindig a nagy létszámú előadásokra épít. Ennek vélhetően finanszírozási okai vannak. Véleményem szerint, ha itthon szeretnénk tartani diákjainkat, megfelelő finanszírozás biztosításával, a karok közti együttműködéssel közelíteni kellene az oktatási metodikát, szakkínálatot a nyugati egyetemeken alkalmazotthoz.