Hétfőn nyit a P épület, az ELTE GTK új kampusza
– Pontosan hol is helyezkedik el az új épület, és miért éppen a P jelölést kapta?
Az új épület a Rákóczi út 15. szám alatt található, ez a Rákóczi úton a Vizsgaközpont és a Q épület (Rákóczi út 7.) között helyezkedik el. A Trefort-kertből legegyszerűbben az R épületen keresztül közelíthető meg, ebből kilépve a Rákóczi útra, jobbra a Vizsgaközpont felé.
A P épület utcai bejáratától jobbra található a GTK főbejárata, itt kell bemenni, innen az összes terem elérhető. Az ingatlan bal oldalában egyébként tovább működik a Szlovák Intézet, a telken hátrébb pedig egy óvoda található.
Az ELTE hatalmas létesítményrendszerében már csak az abc végén voltak szabad betűk. Azért választottuk a P-t, mert így betűrendben egymást követik majd az ELTE Rákóczi úti épületei: a P, a Q és az R.
– Mi várja majd a kar hallgatói az új épületben?
Az új épületben csak tantermek, illetve ezeket kiszolgáló terek és helyiségek vannak, de oktatói vagy adminisztrációs irodák nincsenek. Az egyik terem kb. 120 fős vizsgateremmé is átalakítható, amely időszakosan a jelenlegi 200 fős Vizsgaközpontot egészíti majd ki.
Összesen mintegy 700 hallgató tanulhat itt egyszerre, öt nagyobb tanteremben. Az első emeleten a P101 182 fős, a P102 90 fős, míg a másodikon a P201 238 fős, a P202-es íves terem 102 fős, míg a P203-es 81 fős.
A földszinten és az első emeleten alakítottunk ki hallgatói tereket, az első emeleten egy konyhasarokkal, valamint egy elég nagy belső udvar és kert is várja a hallgatókat.
Az épület belépése némileg érinti a Q épületet is, mert ennek utcai hallgatói tér funkciója részben átkerül az P épületbe. A Q épületben egyébként más változások is várhatók a következő félév során, amellyel együtt tovább bővülnek majd a hallgatói területek.
Stadler Károly Fehér Ló szállodája, 1902, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény
– Mi az épület múltja, hogyan került az ELTE GTK-hoz?
Egy közel 200 éves épületről van szó, falai – állítólag – még az egykori pesti várost határoló falból is rejtenek köveket. Maga a történelem. Eredeti formáját, 1830 körül, az egyik legnagyobb magyar építész, Hild József tervezte, aki egyebek mellett a Szent István Bazilika tervezője is. A 19. században ez volt a Fehér Ló Szálloda, ahol 1847-ben Petőfi Sándor is megszállt. 1880-as évekre a szálloda 66 szobássá bővült, híres étteremmel, magyar és francia konyhával, élőzenével. Az első világháborút követően a felsőbb szinteken lakásokat alakítottak ki, alul pedig üzlethelyiségek voltak. Az 1930-as években a Clarus Kabaré működött itt, mások mellett Makláry Zoltán vezetésével. Később itt nyílt meg a kultikus Marika Espresso. 1989-ben felújították, Csehszlovák, majd csak Szlovák kulturális központ működött itt.
Marika Eszpresszó, 1961 FOTO: FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára
Mi majd három éve „fedeztük fel”, mint lehetséges kampuszépületet, amely időközben az OTP egyik ingatlanalapjának tulajdonába került. Velük vettük fel a kapcsolatot, még Ormos Mihály professzor kollégámmal, ekkor kezdődött itt a mi történetünk.
– Milyen átalakításokra volt szükség?
Kis túlzással azt mondhatom, hogy csak a falak, az ablakok és a tetőszerkezet maradt. Mint említettem, egykoron itt egy kisebb színház működött, amely később cseh és szlovák kulturális eseményeknek is otthont adott, ekkor ez már moziteremként is funkcionált. Ez adta a 2. emeleti nagyterem magját, jelentős bontások árán kibővítve. Alatta, az első emeleten pedig egy nagyméretű főfal kiváltásával lehetett egy újabb nagytermet kialakítani. Érzékeltetésül, mintegy 300 konténer építési törmeléket szállítottak el a tantermekhez szükséges terek kialakításához.
Az épületben teljesen új a gépészet és az elektromos rendszer, kapott egy új lépcsőházat, lifteket és átalakítottuk az udvart is. Természetesen új bútorzat és csúcstechnológiás oktatástechnika is került bele.
Kívülről továbbra is műemlék jellegű az épület. Hild József a homlokzatáról még ma is felismerné, de azt hiszem, az új belső kialakítással és funkciókkal is elégedett lenne.
A nagyelőadó bontása júniusban
Az épület átalakítását és felújítását az ELTE GTK állami és egyetemi támogatás nélkül saját maga finanszírozta, azaz a hasonló projektekhez képest nagyon szerény költségvetéssel sikerült elérni a végső állapotot. A lelkesedés, a műszaki racionalitás és a kreativitás sok pénz tud pótolni. Külön köszönet jár a tervezőcsapatnak és a lelkiismeretes kivitelezőknek is. Szokás szerint rengeteg GTK-s munkatárs és hallgató munkája is hozzájárult az építkezés sikeréhez. Büszkék lehetünk arra, hogy mindezt sikerült megvalósítanunk!
– Biztos lesznek itt órák hétfőn…?
Egyelőre még „ijesztőek” az állapotok, de az ilyen építőipari projekteknél ez a természetes. Szerintem nagyobb zökkenők nélkül kezdeni tudunk majd hétfőn. Ezt követően még biztosan kell pár hét az apróbb hibák javításához, a légtechnikai rendszerek beszabályozásához, a használattal kiütköző kisebb-nagyobb problémák megoldásához, és persze a hallgatóknak is „be kell még lakniuk” az új épületet.