Hajdu Ottó tanulmánya a Social Indicators Research új számában
A tanulmány célja egy új, terminológiánk szerint GVIP (generalized variance inequality and poverty) többváltozós módszer definiálása az egyenlőtlenség többdimenziós mérésében, majd egy rétegzett, szegmentált társadalomra megadni annak külső-belső csoportközi felbontását, és az elvet a szegénység mérésében is alkalmazni. A módszer a szóródás többváltozós, ún. általánosított variancia (Generalized Variance) mértékén alapul. A csoportközi dekompozíció hatékonyságának mérése a Wilks’ lambda hányadost alkalmazza, lehetővé téve a numerikus számítások standard statisztikai programmal történő kalkulálását, szolgáltatva így a GVI (Generalized Variance Inequality) metrikát. A GVI-elv a szerző által definiált két új mátrix determinánsain alapul, ahol a két mátrix egyfelől egy variancia alapú „Egyenlőtlenségi-mátrix”, másfelől az információ elméleti alapú „Entropy (Theil-type) kovariancia-mátrix”. A GVI ugyanakkor figyelembe veszi a dimenziók korrelációs rendszerét és aszimmetrikus gyakorisági eloszlását, amelyek minden bizonnyal extrém outlierekkel is terheltek, és egydimenziós esetben is többváltozós technikát alkalmaz, kihasználva annak numerikus előnyeit. Például, ha a dimenzió a jövedelem faktor, akkor a manifeszt változók lehetnek akár egy főre, egy háztartásra vetített, bruttó, nettó, éves stb. változók.
Összefoglalva: a SOCI 2021 júniusi számában megjelent tanulmány egy új egyenlőtlenségi módszertant javasol, amelynek alkalmazása más területeken – pl. a szegénységi elemzésekben, információelméletben, adatbányászatban, kockázatelemzésben stb. – is új módszertant eredményezhet. Az eljárás lényegileg egy sokdimenziós „oblique térben” húzódó pontfelhő varianciáját méri kompozit módon, egyenlőtlenségi tartalommal, az entropia-elmélettel is összekapcsolva.
A kulcsformula a többváltozós statisztika „Generalized Variance” mértéke, amely egy speciális entrópia tartalmú kovariancia mátrixra vonatkozik esetünkben. Mivel a kovariancia mátrix – általánosságban – csoportok esetén dezaggregálható belső és külső faktorok összegére, ezért a javasolt egyenlőtlenségi mutató is megadható külső és belső hatások eredőjeként. Így a javasolt módszerrel vizsgálható különböző dimenziójú szegénységi küszöbök diszkriminatív hatása a szegénységi mérték tekintetében, vagy adott társadalmi-gazdasági csoportosítás prediktív ereje. Mindezen túl az egyes csoportok relatív hatása a belső egyenlőtlenségen belül is elemezhető.
A szegénység mérésében ún. cenzorált eloszlásokra (ahol a küszöb fölött lévők jövedelmeit magával a küszöb értékkel helyettesítjük) GVI mint GVP (generalized poverty) szegénységi mérték adódik.
Így a javasolt módszerrel vizsgálható a különböző dimenziójú szegénységi küszöbök diszkriminatív hatása a szegénységi mérték tekintetében vagy az adott társadalmi-gazdasági csoportosítás prediktív ereje. Mindezen túl az egyes csoportok relatív hozzájárulása a belső egyenlőtlenséghez is elemezhető.
1974-es alapítása óta a Social Indicators Research az életminőség minden aspektusának mérésével kapcsolatos problémák vezető folyóirata lett. A folyóirat továbbra is közzéteszi az életminőség minden aspektusával kapcsolatos kutatási eredményeket, és olyan tanulmányokat is tartalmaz, amelyek tükrözik a terület fejlődését. Különös figyelmet szentel az olyan témák tanulmányainak, mint az életminőség fenntarthatósága, a fenntartható fejlődés, valamint az életminőség és a fenntarthatóság kapcsolata. A folyóiratban bemutatott témák különféle szegmentációkat foglalnak magukban, például társadalmi csoportok, térbeli és időbeli koordináták, népességösszetétel és életterületek. A folyóirat empirikus, filozófiai és módszertani tanulmányokat mutat be, amelyek a társadalom teljes spektrumát lefedik, és amelynek célja a mutatókon keresztüli bizonyítás. Figyelembe veszi a mutatókat a különböző tipológiáikban, és különös figyelmet fordít azokra a mutatókra, amelyek képesek kielégíteni az egyre összetettebb, egymással összefüggő, kölcsönhatásban lévő és dinamikusabb társadalmi realitások és jelenségek megértésének igényét. Ezenkívül tanulmányokat mutat be, amelyek célja az új megközelítések meghatározása a mutatók összeállításában.