GTK-s ösztöndíjasaink az EKÖP konferencián

2025.09.08.
GTK-s ösztöndíjasaink az EKÖP konferencián
2025. augusztus 29-én az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) 2024/2025-ös zárókonferenciáján 297 ösztöndíjas tartott előadást, akik közül öten képviselték Karunkat: Balogh Szabolcs Roland (Egyetemi Alapképzés Kutató Ösztöndíj), Seidl Máté Gábor (Egyetemi Mesterképzés Kutatói Ösztöndíj), Granát Marcell és Szász Tünde (Egyetemi Doktori Kutatói Ösztöndíj), valamint dr. Pádár Katalin (Fiatal Oktatói Kutatói Ösztöndíj). Oktatónkat kérdeztük a konferenciáról és az odavezető útról.

Aki dolgozott már Önnel tudományos munkán tudhatja, hogy a kutatás mindig is a szíve csücske volt. Mit jelent a tudományos pályafutásában az EKÖP ösztöndíja?

Az EKÖP ösztöndíj számomra nemcsak szakmai támogatást és elismerést jelent, hanem megerősít abban is, hogy a választott kutatási irány releváns és értékes a tudományos közösség számára. Emellett elősegíti olyan új eredmények elérését, amelyek aktívan hozzájárulhatnak a szakterület fejlődéséhez és az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazhatóságához.

Kutatásának célja a „csendes kilépés” mérési skálájának magyar nyelvre való adaptálása volt.

Maga a csendes kilépés fogalma (legalábbis pontosan ezzel az elnevezéssel illetve) kb. 2022 óta létezik, a kutatás témáját adó angol nyelvű skálát Karrani és munkatársai 2024-ben publikálták, tehát ez egy relatíve friss, nemzetközi eredmény. Első lépésben egy nemzetközileg elfogadott protokollt követve (egy laikus és négy szakfordító segítségével) készült el a validálandó változat, amelyet egy online kérdőíves adatgyűjtés követett. A magyar skála megfelelőségét a teljes, közel 500 fős minta mellett két kiemelt almintán (Z generációsok, valamint a legalább B2-es angol tudással és minimum három év munkatapasztalattal rendelkező Z generációsok) is teszteltem, azonban az eredmények alapján ez a skála jelen formájában nem alkalmas még magyar nyelven történő használatra (bár megjegyzendő, hogy az eredeti angol sem validálható ezen a magyar mintán). A használható magyar verzió kialakításának következő lépéseként ezért kognitív interjúkkal folytatódik a kutatássorozat, melyek során megérthető mi is jár a kitöltők fejében, hol lehet szükség pontosításra. Így meg is ragadnám az alkalmat az alkalmat a hirdetésre: örömmel veszem bárki jelentkezését, aki szívesen részt venne a kutatás következő fázisában alanyként. Bátran keressenek a padar@gtk.elte.hu e-mailemen keresztül!

A konferencia amiatt is különleges volt az Ön számára, mivel szekciójában egyszerre prezentált és töltötte be az elnöki pozíciót. 

Valóban, ez nem feltétlenül egy szokványos felállás, nekem is új élmény volt így részt venni és előadni. Úgy gondolom, hogy a szekciónkban igen motivált és izgalmas vizsgálatokat végző kutató kollégák találtak egymásra, ahol a témák szerteágazósága ellenére is felfedezhetőek voltak kapcsolódási pontok. Emiatt is volt nagyon inspiráló megélni ezt a zárókonferenciát egy olyan közegben, ahol – gyakorlatilag az éppen tárgyalt témától szinte függetlenül – a kutatásban való valódi elmélyedés iránt ilyen mértékű elkötelezettséget tapasztalhattam.

Karunkról Ön mellett négy GTK-s hallgató is részt vett a konferencián. Ők milyen kutatásokkal foglalkoztak?

Balogh Szabolcs Roland alapszakosként nemzetközi cserediákok között végzett felmérést olyan motiváló és gátló tényezőkről, amelyek befolyásolják a hozzáállásukat a tartós háztartási termékek fenntartható igénybevételére. A GTK-s mesterszakosokat Seidl Máté Gábor képviselte látásalapú robotvezérléssel kapcsolatos témájával. A Gazdálkodási- és Szervezéstudományi Doktori Iskola két doktorandusszal is részt vett: Szász Tünde énképilleszkedés és utilitárius, valamint hedonikus termékattribútumok közötti összefüggést tárt fel szemmozgáskövetéses vizsgálat segítségével, Granát Marcell pedig a Magyar Compass c. 19-20. században megjelent folyóiratra vonatkozó strukturált, elemzésre alkalmas adattá történő transzformálásának tervét mutatta be, amely révén kvantitatív gazdaságtörténeti vizsgálatok válnak elvégezhetővé.

Látható tehát, hogy a gazdaságtudományi területen is bőven akad vizsgálandó téma. Hogyan induljon el az, aki szívesen foglalkozna komolyabban kutatással?

Alapszakosként, de akár mesterképzésben való résztvevőként is jó kiindulási pont a Tudományos Diákköri Konferencia. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy nem feltétlenül kell a részvételhez egy teljesen új kutatásba fogni, a Projektfeladat II. keretében már elkészített dolgozat továbbfejlesztése, bővítése is egy lehetséges út. Ez történhet további szakcikkek feldolgozása és beépítése, még fel nem dolgozott vagy újonnan gyűjtött eredmények értékelése, beépítése révén is. Mivel magának a TDK-nak számos előnye van a kemény és a puha (pl. elemzési és prezentációs) készségek fejlesztésén túl is, hiszen pályázatoknál, de akár állásinterjúk során is pluszpontokat jelenthet már a részvétel is, pláne a díjazottság, én minden hallgatónknak javasolnám, aki már ebben a fázisban tart (különösen, ha a konzulense ezt javasolta is), hogy megfelelő módosítások után adja be a készülő szakdolgozatát TDK-ra is.


Tudományegyetemként az ELTE-n még számos további ösztöndíj- és konferenciafelhívás – mint amilyen az EKÖP is – elérhető, így érdemes gyakran böngészi az aktuális felhívások oldalát is. De természetesen oktatóként is szívesen segítünk a hallgatóknak elindulni, bátran forduljanak az őket érdeklő tárgy oktatójához vagy a Kar TDK-felelőséhez, dr. Bedzsula Bálinthoz a tdk@gtk.elte.hu e-mailcímen keresztül.

Az EKÖP konferencián elhangzott előadások ezen a linken keresztül visszanézhetők. A részvételhez szeretettel gratulálunk az ösztöndíjhoz és sikeres kutatásokat kívánunk hallgatóinknak és kollégánknak!