Feszegetett határok – A pénzügyi átvilágítás rejtelmei
A két intenzív alkalom első napja az elmélet, a második pedig a gyakorlat köré épült, a két foglalkozás között egy hét telt el. A képzés célja az volt, hogy a GTK-s hallgatók gyakorlatban ismerjék meg a könyvvizsgálói munkát, valamint fejlesztette a csoportos együttműködést és a kommunikációs készségeket is.
Arra a kérdésre, hogy szakmai tudás tekintetében hol, milyen területen adott plusz értéket a kurzus, a résztvevők nagyszámban a számviteli ismereteket, a könyvvizsgálat menetébe való betekintést, a vállalat átvilágítást, valamint a kontrolling témaköröket emelték ki. Hallgatóinknak nagyon tetszett, hogy fiatal és laza előadókkal találkozhattak, akik rugalmas és érdekes feladatcsomagot állítottak össze, valamint mindenben segítőkészek és rettenetesen jófejek voltak. Több hallgatónk is kiemelte, hogy a KPMG csapata barátságos légkört, emberközeli, kellemes atmoszférát teremtett és abszolút partnerként álltak hozzájuk, bármi kérdésük volt, segítettek és többször elmagyarázták a feladatot, ha nem értették. A rengeteg gyakorlati példa és az előadók tapasztalatai, történetei is hozzájárultak ahhoz, hogy emlékezetesek maradjanak ezek a napok.
Nalesnyik Réka így emlékszik az első napra: „Az előadások során részletes betekintést kaptunk a pénzügyi kimutatások átvilágításának folyamatába, különös tekintettel az ISRE 2400 (felülvizsgált) nemzetközi standardra. Ez a fajta vizsgálat kevésbé mélyreható, mint egy teljes körű könyvvizsgálat, de mégis fontos szerepet tölt be a vállalati átláthatóságban és a bizalom megteremtésében. Az első előadás vége már interaktívabb volt, egy „Fake or Real?” nevű játék keretében esettanulmányokon keresztül próbálhattuk ki magunkat könyvvizsgálóként. Minden résztvevőnek döntenie kellett arról, hogy az adott pénzügyi beszámolóban van-e csalásra utaló jel, vagy sem. Ez a gyakorlat nagyon életszerűvé tette az elméleti tudást, hiszen a döntéseinket rövid idő alatt, a bemutatott adatok és mellékletek alapján kellett meghozni. Az egyes esetek után az előadó részletesen elemezte, hogy miért volt helyes vagy helytelen a döntés, és rámutatott a tipikus intő jelekre. A példák jól szemléltették, hogy a csalás vagy szabálytalanság gyanúja gyakran nem egyetlen tényezőből, hanem több apró, de gyanús jelből áll össze.”
A második napról Molnár Dóra az alábbiakat emelte ki: „Az első alkalom elméleti tananyagának rövid ismétlése után egy fiktív cég átvizsgálása következett. 3-4 fős csoportokra osztottak minket, akikkel egész nap együtt dolgoztunk. Nem mentünk ugyan végig a könyvvizsgálói munka minden lépésén, de igen életszerű betekintést nyertünk a főbb lépésekbe. A csoportok ugyan önállóan dolgoztak, de az IC pozícióját megtestesítő könyvvizsgáló végig segítette, jó irányba terelte munkánkat. A feladatok logikusan felépítve, lépésről lépésre tárták fel a vállalatot érintő folyamatos működés részleteit. A nap végén közösen is átvettük a megoldásokat és a főbb összefüggéseket.” Bartos Dominika Diána nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatónak kifejezetten sokat jelentett, hogy a kurzus ilyen szinten gyakorlatorientált volt, hiszen a feladatok, esettanulmányok, és a nagy projektben történő átvilágítási mechanizmus elvégzése mind hozzájárultak ahhoz, hogy szélesebb képet kapjon a könyvvizsgálatról és megszeresse ezt a szakmát.
A képzés alapján több hallgatónk érzi úgy, hogy van még hová fejlődnie, hiszen a könyvvizsgálat, az átvilágítás összetett és mély munka, amelyhez a számviteli tudás bővítése elengedhetetlen. Miközben a könyvvizsgálat az egyetemi képzés során tanult számviteli, illetve vállalati pénzügyi alapokra épít, mégis elengedhetetlen hozzá a pénzügyi összefüggések megértése és az iparági környezet ismerete. A csapatmunka felszínre hozta, hogy az ötletek megosztása, megvitatása terén is még van hová fejlődni és a mindennapi életben az is fontos, hogy az információk megszerzéséhez a megfelelő kérdéseket tegyék fel.