Az IBA idén tavasszal is megszervezte a partnerintézmények hallgatói és munkatársai számára a már hagyományosnak tekinthető, virtuális és jelenléti részből felépülő öt napos Erasmus mobilitási programjait, azaz Blended Intensive Programjait (BIP). Az ELTE GTK 13 hallgatója és egy munkatársa vett részt az április 7-11. között megtartott programokon: 

• International Multimedia/ICT Week (3 GTK-s hallgató)
• International Business Week (5 GTK-s hallgató)
• International Marketing Week (5 GTK-s hallgató)

Visszajelzéseik alapján elmondható, hogy minden hallgató élvezte a kint tartózkodást és a nemzetközi csapatmunkát. Az alábbi öt hallgató részletesen is mesélt tapasztalatairól: 

Csendes Kíra Zsófia, Mia Nicole Sage Huntley és Németh Anna Virág, akik az International Marketing Week résztvevői voltak, valamint Razan Naber és Sődi Virág, akik az International Business Weeket választották. A GTK Nemzetközi Irodájának egyik munkatársa, Dr. Kelecsényi Nóra a párhuzamosan futó, egyetemi oktatóknak és dolgozóknak szervezett ún. “Global Mindset Training for Staff” című programon vett részt, amelynek célja a globális gondolkodásmód fejlesztése, valamint a nemzetközi kollégákkal és hallgatókkal folytatott kommunikáció és együttműködés javítása volt.

A hallgatókat elsősorban azért vonzott ez a rövidtávú Erasmus program, mert lehetőséget kínált arra, hogy nemzetközi csapatban dolgozhassanak és egyidejűleg Dániába is ellátogassanak. Razan nagyon röviden így foglalta ezt össze: „...izgalmas rövid távú lehetőségnek tűnt egy olyan országban, ahol még nem jártam”. Anna hangsúlyozta, hogy ez nagyszerű párosításnak tűnt, mivel szenvedélyesen érdeklik az északi országok és azok innovatív, fenntartható gazdasága. Mia azért is érdeklődött a BIP iránt, mert nemrég kezdett dolgozni egy startup cégnél, amely marketinggel és termékfejlesztéssel foglalkozik, ezért úgy gondolta, hogy ez a hét tökéletes lesz arra, hogy betekintést nyerjen a skandináv marketing világába és a munkájához kapcsolódó új ötleteket szerezzen.

Bár a három csoport programja és a megoldandó feladatok eltértek egymástól, mind izgalmas és gyakorlati jellegű volt, kiscsoportos munkán alapult és még céglátogatásokat is tartalmazott. A marketingesek feladata az volt, hogy marketing- és kommunikációs tervet készítsenek egy fiatal dán borászat, a Skærsøgaard számára (amely valószínűleg Európa legészakibb profi borászata). A látogatás során a fiatal vezető körbevezette a csoportot a borászatban és elmagyarázta, milyen kihívásokkal kell szembenézniük, hogy kiváló borokat vihessenek piacra ebben a hűvös északi régióban. A hallgatók által összeállítandó marketingterv céljaként a szervezők a márka ismertségének növelését és termékei piaci jelenlétének javítását határozták meg. A tervben kiemelt figyelmet kellett fordítani a borászat legnépszerűbb termékének, egy gyönyörű színű rosé gyöngyöző bornak, amelyet a hallgatók a látogatás során tapasztalatszerzés céljából meg is kóstolhattak!

Az International Business Week résztvevőinek arról kellett dönteni, hogy egy kézműves dán sörgyárnak érdemes-e terjeszkednie a kínai piacon, ráadásul úgy, hogy ezt fenntartható módon, az ENSZ fenntartható fejlődési céljait (SDG) követve tegye meg. A döntés meghozatalához a csapatoknak természetesen elemezniük kellett a kínai sörpiacot, és az SDG-khez igazodó stratégiákat kellett kidolgozniuk a piacra lépéshez. A programban részt vevő diákok meglátogatták a kiírásban szereplő helyi dán sörfőzdét, és ennek keretében a termékeiket is megkóstolták, hogy személyesen győződjenek meg a termék minőségéről.

A harmadik program (International Multimedia/ICT Week) keretében a diákok egy olyan projekten dolgoztak, amelynek a középpontjában a „Prototyping Sustainable Digital Experiences for Green Innovations” téma állt. Munkájuk egy dán környezetbarát technológiai vállalatra koncentrált, amely a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot elősegítő digitális termékek létrehozásával kívánja kiterjeszteni globális jelenlétét. A fő kihívás az volt, hogy a hallgatók olyan digitális megoldásokat és a hozzájuk kapcsolódó prototípusokat tervezzenek és készítsenek, amelyek igazodnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz (SDG), kifejezetten környezetbarát gyakorlatokat mutatnak be és a globális közönség tetszését is elnyerik.

A helyi hallgatókon túl a három programban főként Európai Uniós egyetemekről (többek között Lettországból, a Cseh Köztársaságból, Hollandiából, Finnországból, Belgiumból, Franciaországból) érkezett vendégek vettek részt, de Angliából és olyan távoli országokból is jöttek diákok, mint Sri Lanka, Banglades és Kína. Az öt nap alatt a hallgatók néhány fős nemzetközi csapatokban és a maguk által választott módszerek alkalmazásával dolgoztak a feladatukon. Eredményeiket egy diavetítéssel/videóval egybekötött rövid prezentáció formájában kellett bemutatniuk. A GTK hallgatói kifejezetten élvezték az itthoni órákon tanult meggyőzési, érvelés- és tárgyalástechnikai módszerek alkalmazását, a közös ötletelést, a barátságos hangvételű vitákat, és a prezentációk elkészítését. Tapasztalatot szereztek abban, hogyan egyesítsék az eltérő ötleteket és nézőpontokat nyílt kommunikáció és együttműködés révén. Mint kiderült, azokban a csoportokban, ahol a csapattagok hasonló munkamorállal rendelkeztek, minden zökkenőmentesen és konfliktusok nélkül zajlott. Anna különösen elégedett volt a csapatával: "Büszke voltam a csapatmunkánkra, különösen arra, ahogyan a különböző ötleteket egy ütőképes végső javaslatba integráltuk. Csodálatos volt a csoportdinamikánk, és nagyon jól éreztük magunkat a közös munka során.” A hallgatók azt is hangsúlyozták, hogy a professzorok végig pozitív és konstruktív visszajelzéseket adtak a csapatoknak, ami nagyban segítette a munkájukat és hozzájárult a jó hangulathoz.

Természetesen a Koldingban töltött öt nap nem csupán a munkáról szólt: a fiatalok (akiket a csoportbeosztásuk alapján szállásoltak el) szabadidejükben is jól érezték magukat: egyszerűen csak sétáltak a városban és felfedezték azt (beleértve a bárokat és klubokat is), közösen néztek focimeccset a tévében és részt vettek egy igazán vidám és játékokkal is tarkított estén az IBA épületében. Razan így fogalmazott: „A legjobb dolog minden nap a tó körüli séta volt; minden nagyon békés és csendes volt itt, ami kellemes felüdülést jelentett számomra a zajos, kaotikus pesti városi életből”. Kíra szerint a közös programok nemcsak kikapcsolódást nyújtottak, hanem „lehetőséget nyújtottak arra is, hogy a többi program résztvevőivel is megismerjük egymást”. Az IBA kirándulást is szervezett a közeli Jellingbe, „az ősi viking királyok hazájába”, ahol nemcsak a dán királyság kezdeteiről mesélt a látogatóknak egy kutató, hanem azt is megtudhatták tőle, hogy a ma gyakran használt „Bluetooth” szó a 10. századi viking király, Harald Blåtand (azaz Harald Bluetooth/Harald, a kék fogú) nevéből származik! Annának nagyon tetszett a helyi vár is: "a tóparti Koldinghus igazán lélegzetelállító volt. A kilátás lenyűgöző volt, és imádtam, hogy megismerhettük a vár történetét is". És természetesen mindenki élvezte a helyi kínai étteremben töltött estét is, ahol nemcsak az étel volt „ínycsiklandó”, hanem az IBA Konfuciusz Intézetének munkatársai és hallgatói által adott, hagyományos kínai éneket, zenét és táncot bemutató műsor is lenyűgözte a nézőket.

Arra a kérdésre, hogy mit tanultak ebből a koldingi hétből, a hallgatók a közvetlen előnyök között említették azt a tapasztalatot, amelyet a fenntarthatósági elvek valós üzleti életre történő alkalmazása vagy egy adott termék piaci bevezetését befolyásoló makrogazdasági feltételek elemzése során szereztek. A BIP legtöbb résztvevője azonban az utazás hosszú távú hozadékait még ennél is fontosabbnak ítélte meg. Kiemelték a nagyon különböző hátterű hallgatókkal végzett csoportmunka során szerzett jó benyomásaikat, valamint azt, hogy személyesen is átérezhették, hogy nemzetközi környezetben elengedhetetlen a megszokottnál jóval egyértelműbben kommunikálni az elképzeléseiket, gondolataikat. Tanulság volt az is, hogy mindig teljesen nyitottnak és együttműködőnek kell lenni, meg kell találni a csapattagok erősségeit, és a munkát ezek szerint kell elosztani. Az az „északi megközelítés”, hogy minimális vezetői/tanári útmutatással dolgozzunk, elemezzünk és oldjunk meg egy feladatot, először kényelmetlennek és ijesztőnek tűnhet, de Razan szerint ez „jó dolog, és lehet, hogy a végén egy csomó felejthetetlen emlékkel és új barátokkal gazdagodunk”. Vagy ahogyan Kíra zárta összefoglalóját: „Mindenkit, aki azon gondolkozik, hogy részt vegyen-e rövid távú Erasmus-programon, bátorítanék arra, hogy vágjon bele - ez valóban egy felejthetetlen élmény!”