Ez nem csak másfélmillió lépés, ez a valódi Magyarország!

Fortuna Zoltán, a GTK Gazdasági Hivatal vezetője a napokban fejezte be az 1170 km-es Országos Kéktúra végigjárását. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele élményeiről, terveiről.

– Annak, aki nem hallott még róla, elmondanád, hogy pontosan mi az Országos Kéktúra, vagy egyszerűen csak a kéktúrázás?

Hazánkban nagy hagyományai vannak a természetjárásnak. Érdekesség, hogy a Magyarországi Kárpát-egyesületet 1873-ban alapították, a világ 7. turistaklubjaként. Az MKE 1889-től adta ki a Turisták Lapját. Ebben az egyesületben tevékenykedett többek között Eötvös Loránd is. Nem elmerülve a részletekben, már az 1930-as években felmerült az ötlet, hogy a számos hazai turistaút közül jelöljenek ki egy az egész országot átszelő „főutat”, amit Szent István Király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban avattak fel. Az útvonal már akkor is a Kőszegi-hegységben található Írott-kőről indult és Zemplénben volt a vége. A háború után az útvonal rövidült, hiszen Írott-kő a Vasfüggőny miatt jó ideig nem volt megközelíthető; Sümegtől a Nagy-Milicig (Zempléni-hg.) tartó szakasz teljesítését 1961-től lehet igazoló füzet használatával dokumentálni. 1989-ben vált teljes útvonallá a Dél-dunántúli Kéktúra, majd a Millecentenárium évében jött létre az Országos Kékkör azzal, hogy az Alföldi Kéktúra tejes nyomvonalát is kijelölték. A teljes kör ma hivatalosan 2584 km.

– Csak hogy pontosan értsük, te ebből a három résztávból melyiket teljesítetted most?

A klasszikus 1170 km-es Országos Kéktúrát fejeztem be április 7-én.

– Mennyi ideig tartott ennek az 1170 km-nek a végigjárása?

2017 februárjában kezdtem, szóval kicsivel több mint 7 évig. Most, hogy leadtam ellenőrzésre az igazolófüzetemet, derült ki számomra, hogy összességében 60 napot töltöttünk terepen, ami azt jelenti, hogy átlagosan 20 km-t tettünk meg egy-egy túra alkalmával.

– Mi a leggyorsabb teljesítés ezen a távon?

Valahol olvastam, hogy volt, aki 26 nap alatt bejárta, bár itt inkább futásról lehetett szó.

– Hányan teljesítették eddig a Kéket?

1961 óta közel 10.000-en teljesítették az OKT 1170 km-es távját, az enyém a 9535. sorszámozott jelvény.

– Úgy fogalmaztál, hogy „tettünk meg”? Kivel túráztál együtt?

Legtöbbet a feleségemmel és a két nagyfiammal. Ők még csak 10 és 8 éves voltak, amikor kezdtük, ezért a távokat is leginkább hozzájuk kellett igazítanunk.

– A gyerekek élvezték a túrákat?

Nem különösebben. A gyerekeknek akkor telik gyorsan az idő, ha más kölykökkel együtt rohangászhatnak, és ha őszinte akarok lenni, nekünk, felnőtteknek is gyorsabban telt az idő, ha egy-egy ismerős családot rá tudtunk venni, hogy jöjjenek, és hozzák az aprónépet is.

– Sokan kéktúráznak ma? Mennyire volt nehéz erre rávenni másokat?

Sokan elkezdik, a Magyar Természtjáró Szövetség kektura.hu oldalán pedig megtalálhatók a teljesítők statisztikái. A teljesítők száma az elmúlt 20 évben évente átlagosan 200-300 körül mozgott. Ez a szám a Coviddal megsokszorozódott, akkor tényleg nagy tömegek jelentek meg az erdőkben, így a kéktúra-útvonalakon is. A rekordévnek számító 2022-ben 894-en fejezték be a túrát.

A kérdés második részére válaszolva, sajnos a környezetünkben kevés volt az olyan család, ahol mindenki szeretett kirándulni, vagy akart volna hosszabb távokat menni rendszeresen. Ugyanakkor például örömteli, hogy egyre több külföldi is megfordul az útvonalon, ami nyilván betudható annak is, hogy 2020-ban a National Geographic a világ 25 legjobban ajánlott utazási célpontja közé sorolta a Kéktúrát.

Az Országos Kéktúra elmúlt 30 évének teljesítői (forrás: www.kektura.hu)

– Téged mi vett rá arra, hogy elindulj a Kéktúrán?

Két dolog. Az egyik az, hogy a feleségemmel még a gyerekek előtt teljesítménytúráztunk, azaz időre mentünk hosszabb távokat. Később ez megváltozott, a porontyokat csak nagyon ritkán lehetett hátrahagyni, hogy egy-egy hosszabb túrát megcsinálhassunk. Rövidebb utakra elkezdtük őket is hátihordóban vinni, ám egy idő után a környékünkön már elfogytak a célpontok. Akkor jött az ötlet, hogy egy terv mentén járjuk be az országot. A Kéktúrán nem kell agyalni, hogy mi legyen a következő program; a terv, a nyomvonal adott.

A másik, hogy az én korosztályom egyik meghatározó élménye volt az 1979-ben forgatott Másfélmillió lépés Magyarországon filmsorozat, amely az OKT végigjárásáról szólt. Nekem egyszerűen ez a film jelenti Magyarországot. Ha megnézem, mindig a Cserehát, a baktakéki nagymamámnál töltött nyarak jutnak eszembe. A vidéki Magyarországot azóta sem mutatta be semmi szebben, alázatosabban, mint Rockenbauer Pál és csapatának alkotása. A neten elérhető, nézzétek meg. A valaha készült legjobb országimázs film, ezért ker-marketing szakosoknak kötelező is. Szerettem volna, ha a gyerekeim is látják ennek az országnak a szépségeit és tragédiáját is.

– Tragédiáját? Ezt hogy kell érteni?

A vidék nehéz helyzetben van, a lakosság elöregedett, egyes helyek elnéptelenedtek, nincsen közlekedés, nincsenek szállások. Vannak falvak, ahol már bezárt a kisbolt, sőt, a kocsma is. Sok-sok helyen a vályog vagy a vert falú házak többsége az összedőlés szélén áll, és esnek szét a közösségek is, marad a tévé meg a chips. Ha ma a Cserehátra születsz, onnan nem tudsz kitörni. Erre gondoltam.

– Mi a legnehezebb a kéktúrában? 

Egyértelműen a logisztika és a szállás. Az útvonal mentén sok helyen nagyon nehéz szállást találni. Gazdasági területen dolgozóként az gondolnám, hogy a túrázók növekvő száma által támasztott kereslet majd magával hozza a szálláshelyek számának növekedését is. Ezek a tankönyvszerű példák itt sajnos nem működnek. Ezért sokszor hosszabb távot vagy gyorsan kell menni ahhoz, hogy buszt, vonatot találjunk, tényleg sok olyan falu van, ahol csak a reggeli és koraesti műszakos busz van. Vagy marad a klasszikus sátras, hálózsákos teljesítés.

– Melyek a legszebb szakaszai a kéktúrának?

Számomra egyértelműen a Zemplén, az Aggteleki-karszt, a Bükk, szóval BAZ megye, szűkebb pátriám.

– Téged a hallgatók nem mint a Gazdasági Hivatal vezetőjét, sokkal inkább a GTK Túra Klub alapembereként ismerhetnek. A Túra Klub bejárja kéktúra szakaszait?

Amikor 2021-ben létrehoztuk a Túra Klubot, még voltak ilyen nagyravágyó elképzeléseim. Hamar rájöttem, hogy itt mást kell a fókuszba állítani. A hallgatóknak leginkább azt szeretném megmutatni, hogy az egyetem székhelyének otthont adó Budapest mennyire unikális. Lássák, hogy igazán szerencsések, hogy ebben városban lehetnek egyetemisták. A túráink rövidek, legfeljebb 15km hosszúak, leginkább a főváros környékére koncentrálnak és a sokszínűségre, ugyanis a szabadtéri sportoknak egy rendkívül széles skálája űzhető mifelénk. Lehetőség van gyalogolni, kerékpározni, barlangászni, evezni, sziklát mászni, siklóernyőzni, sőt a főváros kulturális jellegű sétái is rendkívül izgalmasak.

– Mik a terveid a közeljövőben?

A feleségemnek hiányzik még 100 km az OKT-ből, segítek neki befejezni. Az elmúlt 7 évben elkezdtük a dél-dunántúli és az alföldi szakaszokat is, amelyek 60%-át már teljesítettem, szóval jó lenne ezeket is befejezni a közeljövőben.