Elméletből gyakorlat

– A gazdasági képzések területén három év elméleti tanulmányokat egészít ki a kötelező munkatapasztalat. Ön szerint milyen a jó szakmai gyakorlati hely?

Olyan, ami nagyjából illik a képzés profiljába. Én ezt alapvetően a multinacionális vállalatoknál érzékelem. Leginkább ott találnak a hallgatók olyan helyre, ahol valóban számítanak az ő tudásukra, amit itt nálunk, az ELTE GTK-n megszereztek. A kisebb cégek esetében az a helyzet, hogy nem alkalmazzák olyan széles spektrumban az egyetemen kapott tudást, mint egy multinacionális cégnél. Ha példának a számvitel szakot vesszük, alapképzésen a hallgatóink foglalkoznak az ACCA-könyvelés módszertanával, ami egy kisvállalati környezetben nem jelenik meg, míg a multinacionális vállalatoknál már igen.

– Ön szerint milyen készségeket kell megtanulni a szakmai gyakorlat alatt?

Szerintem a legfontosabb dolog az, hogy megszokjuk a munkahelyet, ami sokkalta másabb, mint az iskolapad. Ez érvényes a megjelenésre és a viselkedésre egyaránt, hiszen egy másfajta környezethez és elváráshoz kell tudnunk igazodni. Ezt követően pedig célszerű ráfókuszálni az egyetemen tanult szakmai kompetenciákra. Fontos hozzátenni, hogy a munkahelyen másképp jelennek meg a tárgyak, mint ahogyan azzal a képzés során tanultak, és ennek az elméleti készségnek kell gyakorlati hozzáértéssé átalakulnia. 

– Van-e arra példa, hogy valaki az Erasmus+ program keretében teljesíti a szakmai gyakorlatát?

Igen, de nem egy gyakori jelenség nálunk, a hallgatók körülbelül 5-7%-a választja ezt a módot, elsősorban a nemzetközi gazdálkodási alapszakos tanulók élnek ezzel a lehetőséggel. Feltételezem, ahogyan haladunk előre az időben és épül fel a szakmai gyakorlati kapcsolati hálónk, úgy fognak egyre jobban külföldre is menni a hallgatók. Annak természetesen nagyon örülünk, ha hallgatóink nemzetközi környezetben teljesítik szakmai gyakorlatukat külföldön. Azt gondolom, hogy a hallgató versenyképes kompetenciáihoz nagyban hozzájárul egy ilyen tapasztalat. Az adminisztrációját tekintve ugyanaz az út, mint a hazai szakmai gyakorlat esetében, abban nincs eltérés.

– Ha már szóba került a kapcsolati háló, a Kar már számos céggel áll partneri kapcsolatban. Ehhez hozzátehet a hallgató is?

Természetesen, sűrűn előfordul, hogy a hallgatót megkérik a munkahelyén, hogy próbálja meg az ELTE GTK-val összekötni őket, szerződéskötés után így kialakulhat egy élő kapcsolat az adott céggel. Viszont egy érdekes jelenség, hogy a hallgatók többnyire nem veszik igénybe a Kar nyújtotta szakmai gyakorlati helyeket, hanem saját magunknak járják ki a gyakornoki lehetőségeket. Elenyésző számú az olyan hallgató, aki azzal keres meg, hogy nem talált gyakornoki helyet, azt hiszem, ketten voltak eddig összesen az 1000 hallgatóból, de végül nekik is találtunk gyakornoki helyet.

– Milyen jellegű cégeknél, vállalatoknál teljesítik a gyakornoki időt az ELTE GTK tanulói?

A gyakornoki helyek 35-40%-át a multi cégek adják, például a Big4 jelentős számmal visz el hallgatókat, továbbá a Morgan Stanley-nél – akik előszeretettel vadásszák le a tehetséges diákokat – is vannak szép számmal ELTE GTK-sok. Előfordul, hogy ugyanannál a cégnél akár 5-10-en dolgoznak egy időben. Továbbá jelentősen képviseli magát a KKV szektor is. 

– Ha a szakmai gyakorlat adminisztrációs folyamatát nézzük, melyek voltak a leggyakrabban feltett kérdések?

A kérdések kb. 90%-a arra vonatkozott, hogy a kidolgozott négy elismertetési útvonal közül melyik érvényes a hallgatóra, és ehhez mely dokumentumokra van szükség. A fennmaradó 10% pedig abból állt, hogy a kinézett munka elfogadható-e? Egy nagyon speciális esetet mondanék példaként: Egy egyszemélyes Kft.-ben, ahol a hallgató a tulajdonos és az ügyvezető egyben, végezheti-e a szakmai gyakorlatát? Ez azért nagyon érdekes, mert a törvényben az áll, hogy bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony alapján lehet szakmai gyakorlatot végezni, igen ám, de a fenti esetben ezt ki igazolja? Hiszen a hallgató saját magának nem írhat alá. De még egy ilyen fejtörős esetre is tudtunk megoldást találni, mert azt mondtuk, hogy a Kft. partnereivel való kapcsolatot mutassa be, ez alapján végül meg tudtuk ítélni, hogy valódi szakmai gyakorlatot végez-e a hallgató.

– Milyen tanácsokat adna a következő évfolyamoknak mind a gyakornoki hely választására, mind pedig az adminisztrációra vonatkozóan? 

Először is, mivel nagyon sokan elkezdenek már a 7. szemeszter előtt dolgozni, nagyon fontos, hogy ezekről a munkaviszonyokról minden létező dokumentumot őrizennek meg a hallgatók, hátha később szakmai gyakorlatként elszámolható lesz. Másodszor, érdemes minden online tájékoztatón részt venni, mert ott nagyon alaposan járjuk körbe az elfogadtatási folyamatot, ezekre általában a félév elején kerül sor. Végül, egy olyan logika mentén érdemes intézni az adminisztrációt, hogy én mint szakmai gyakorlati koordinátor lássam, hogy az adott munka során valóban olyan dolgot végzett-e a hallgató, ami a képzésébe vág. Tehát, ha valaki recepciós egy étteremben, azt nem fogom tudni elfogadni, ellenben ha az illető ügyfélmenedzser, azt már egyszerűbben. Tehát nagyon fontos, hogy miképpen tálalják a hallgatók a munkájukat. Nyilván annak mindig örülünk, ha a diákok egy magasan kvalifikált környezetben tudják végezni a szakmai gyakorlatukat, ahol kamatoztatni tudják a nyelvtudásukat és az ELTE GTK-n szerzett sokrétű ismereteiket.

Fotó: Lazar Anilla