Egyetemi légkör, szakmai kiteljesedés, rugalmas környezet

2024.05.21.
Egyetemi légkör, szakmai kiteljesedés, rugalmas környezet
Ez csak néhány a doktori képzésben való részvétel felsorolt előnyei közül. „A GTK Kutatói” cikksorozatunk ezen fejezetében Szász Tündét, az ELTE Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola másodéves hallgatóját kérdeztük, mi motiválta, hogy ezt az utat válassza, és hogyan képzeli el a jövőjét a doktori cím megszerzése után.

– Miért jelentkeztél doktori képzésre?

A mesterképzés elvégzése után hiányzott az egyetemi légkör, ezért egy év kihagyás után úgy döntöttem, folytatom a tanulmányaimat. Bár elgondolkodtam egy másik mesterképzés elvégzésén is, végül a doktori képzés mellett tettem le a voksom. Ennek oka, hogy szerettem volna szintet lépni a szakmámban, elmélyíteni a tudásomat, önálló kutatásokat végezni, hazai és nemzetközi konferenciákon részt venni, szakfolyóiratokban publikálni és nem utolsósorban oktatni. Úgy gondolom, mindezek nagyszerű fejlődési lehetőségeket jelentenek.

– Milyen kutatási témával foglalkozol? Hogyan kezdődött a kapcsolatod ezzel a területtel?

Egyértelmű volt, hogy a mesterszakos szakdolgozatom témájával szeretnék tovább foglalkozni, amely az akkori témavezetőm specialitása volt. Amikor először találkoztam az énképilleszkedés kifejezéssel, azonnal megfogott. Alapvetően a márkák és fogyasztói magatartás világa mindig is vonzott, az énképilleszkedés pedig ezeknek az ötvözete. Azt jelenti, hogy olyan márkákat részesítünk előnyben, amelyek illeszkednek valamelyik magunkról alkotott képhez, legyen ez a jelenlegi vagy a vágyott énképünk. Minél közelebb áll a márka imázsa az aktuális vagy ideális énképünkhöz, annál jobban kötődünk hozzá, annál magasabb árat vagyunk hajlandó megfizetni érte – és még sorolhatnám a márka számára kedvező hatásokat.

– Milyen jellegű kutatást végzel ezzel kapcsolatban?

A márkakép és az énkép egyezőségét interjú segítségével könnyen lehet mérni. Az alanyt először a márka megszemélyesítésére kérjük, aztán az ehhez használt személyiségjellemzőket kell saját magához hasonlítania. Ha nagy az egyezés, akkor szoros az énképilleszkedés, vagyis az alany közel érzi magához a márkát. Emellett kérdőív segítségével is mérni lehet, a szakirodalomban megtalálható 7 fokú Likert-skálás kérdésekkel. Ez utóbbit leginkább akkor szokták alkalmazni, amikor kapcsolatvizsgálatot végeznek, például megvizsgálják, hogy az énképilleszkedésnek van-e hatása, és ha igen, milyen hatása van bizonyos változókra (pl. elégedettségre, lojalitásra, bizalomra stb.). Az ilyen kapcsolatvizsgálatokra pedig a PLS-SEM útvonalelemzés a legalkalmasabb. 

Nagyon érdekes, hogy márkaképe nemcsak egy terméknek vagy szolgáltatásnak lehet, hanem akár vállalatnak, országnak vagy weboldalnak is. Ebből kifolyólag énképilleszkedéssel a HR, a turizmus és az online marketing területén is találkozhatunk. Jómagam jelenleg az online világban vizsgálódok, amely még viszonylag új és kevéssé kutatott terület, főleg idehaza. Ez pedig akár szemmozgáskövető segítségével is vizsgálható, amihez a tanszékünk tud eszközt biztosítani.

– Ki a konzulensed? Hogyan dolgoztok együtt? Miben segít a legtöbbet?

A konzulensem dr. Hlédik Erika tanárnő. Úgy érzem, hogy a kezdetektől fogva nagyon jól megtaláltuk a közös hangot, nagyon szeretek vele együtt dolgozni. A módszertani jártassága kifejezetten sokat segít, a tudományos életben való aktivitásáról nem is beszélve. Egy doktorandusz számára ezek kardinális fontossággal bírnak. Mindemellett folyamatosan inspirál, velem együtt ötletel. A szakmai segítségeken túl pedig biztat, támogat, motivál. Nagyszerű témavezető! 

– Mire emlékszel a felvételidből? Mi volt az a kvalitásod, ami miatt felvételt nyertél ide?

Hú, ez jó kérdés. Ami a felvételimből nagyon megmaradt, az az, hogy a bizottság minden tagja lelkes volt a kutatási témámmal kapcsolatban. Mindenki elkezdte sorolni, hogy milyen lehetőségeket, fantáziát lát benne. Illetve azt hiszem, az elkötelezettségem volt még megnyerő. Viccesen, ugyanakkor nagyon komolyan kifejtettem, hogy nem célom rontani az egyetem statisztikáit, és azon leszek, hogy 4-5 év után megszerezzem a doktori címet. Egyébként mindenki nagyon kedves volt, tisztán emlékszem a jó hangulatra.

– Milyen irányba mennél tovább a fokozat megszerzése után?

A fokozat megszerzése után szeretnék az egyetemen maradni és folytatni a kutatói-oktatói tevékenységet. Emellett célom, hogy a megszerzett tudásomat a gyakorlatban is kamatoztassam. Jelenleg is dolgozom az egyetem mellett, és ezt a jövőben is így képzelem el. Az énképilleszkedés mellett a keresőoptimalizálás a mindennapjaim része, de nyitott vagyok arra, hogy kipróbáljam magam az offline marketingtevékenységek terén is. Ezáltal szeretném bővíteni a szakmai tapasztalataimat, és továbbfejleszteni a képességeimet, mind az akadémiai, mind a gyakorlati területeken.

– Miért ajánlanád a doktori képzést a mesterszakon végezetteknek, és hogyan lehet erre jól felkészülni?

A doktori képzés szerintem nemcsak nekem, hanem bárkinek kiváló fejlődési lehetőség. Ez az időszak alkalmat ad arra, hogy olyan helyzetekben próbáljuk ki magunkat, amelyekre másutt talán sosem lenne lehetőségünk. A GTK doktori programjában való részvétel nemcsak a tudás gyarapításáról szól, hanem egy támogató és inspiráló közösség részévé válunk. Továbbá, karunkon a doktori képzés rugalmassága lehetővé teszi, hogy akár más munkát is vállaljunk mellette, így többféle tapasztalatot szerezhetünk, és különböző területeken is fejlődhetünk.

Azoknak a mesterképzéses hallgatóknak ajánlom, akik mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a szakterületükön, és ambíciójuk van önálló kutatások végzésére. A GTK doktori programja során nemcsak a szakmai tudásuk gyarapodik, hanem a kritikai gondolkodásuk, problémamegoldó képességük és innovatív szemléletük is fejlődik. Kár lenne kihagyni!