Egy valódi közgazdÁsz család

– Egy mérnök apa és újságíró, műsorvezető lánya ül velünk szemben. E két, különböző szakma képviselője hogyan tud kapcsolódni egymáshoz a rokoni szálon túl?

Kocsis-M. Brigitta: Én ugyan sok mindennel foglalkozom, de leginkább a műsorkészítés áll hozzám a legközelebb, ezen belül is a tudományos, technológiai és innovációs terület, amelyeknek köszönhetően Papával elég jól tudunk kapcsolódni egymáshoz szakmailag is. És persze a közgazdasági tanulmányaink is összekötnek: ő Master of Business Administration (MBA) mesterképzést végzett a mérnöki diploma után, én pedig vezetés és szervezést. Mindkét szak nagyon hasonló tanrenddel bír, így elmondhatjuk, hogy szinte ugyanazt tanultuk, ahogy anyukám és a húgom is, akik szintén MBA, ill. vezetés és szervezés szakon szereztek diplomát. Sőt, vannak olyan tanárok, akik mindegyikünket tanítottak, például Andor György vagy Ormos Mihály. 

– A gazdasági vonal tehát az egész családjukhoz hozzátartozik. Kinél hogyan ért meg a gondolat, hogy bepillantást szerezzen ebbe a területbe?

K.-M. B.: Ezt a történetet Papa nem szereti, ha elmesélem, de azért elmondom. Az egyik szobában otthon van egy polc, amelyre mindannyiunk diplomamunkái ki vannak rakva. Apukám pedig megmondta, hogy a húgomnak és nekem legalább két-két diplomát meg kell szereznünk. Az alapszakom kommunikáció és médiatudomány volt, és mivel a mérnöki irány annyira nem vonzott, a gazdasági vonalon indultam el.

Kocsis Zsolt: Nálam nem volt ennyire diktatórikus a döntés (nevetnek). 1988-tól, kezdő mérnökként egy kis bécsi cégnél dolgoztam, elég közel kerülve így a vállalatvezetési problémákhoz. Ez rádöbbentett, hogy milyen keveset tudok az üzletről, ami roppantul zavart, de egyben elkezdett érdekelni ez a terület is. Így vágtam bele a második diplomámba. 

K.-M. B.: Hozzá kell tennünk, hogy nálunk anyukám volt az első, aki elvégezte az MBA-t. Szerintem ő is kedvet adott Papának azáltal, hogy láthatta, mit tanul, sőt, a diplomamunkájához is adott neki tanácsokat.

K. Zs.: Valóban, ez úgy történt, hogy intenzíven kerestem az üzleti képzéseket, tehát az igény megvolt bennem. Viszont mégiscsak a feleségem hatására – aki első diplomáját mélyépítészetből szerezte – kezdtem neki végül az MBA-nak.

– Hogyan segítik a közgazdasági tanulmányaik az újságírói, ill. mérnöki hivatásukat?  

K.-M. B.: Az újságírói feladataimnál kevésbé segítség, viszont bennem mindig volt vállalkozói véna. Korábban volt startupom, és most is saját vállalkozást viszek, így kifejezetten jól jönnek a gazdasági ismeretek: tudom, hogy mi a cashflow, hogyan aránylanak a bevételeim a kiadásaimhoz, és azt is értem, hogy miről beszél a könyvelőm. 

K. Zs.: Nekem is sok segítséget ad. Egy nagy multinacionális informatikai cég regionális műszaki vezetője vagyok, így sokszor kell jó munkaerőt találnom, felvennem és megtartanom, tehát a HR-menedzsment erősen jelen van a mindennapjaimban. Továbbá, van egy szolgáltatási részlegünk, amelynek a teljes üzleti vezetése rám hárul, ezáltal természetesen annak pénzügyi vonatkozásai is. Ehhez pedig a cég multinacionális vállalati kultúrája is hozzáadódik, annak minden logikájával és kontrolljával együtt, amelyek kezelésénél elengedhetetlen, hogy értsem is, amit csinálok. 

– Van-e olyan emlékük, közös élményük, amit külön-külön, de mind hallottak, megtapasztaltak a tanulmányaik során?

K.-M. B.: Azt tudom, hogy Andor György tanár úr mindannyiunknak nagy kedvence volt, az ő óráit, személyiségét a mai napig emlegetjük. Engem már rektorhelyettesként tanított, ami érthető módon rengeteg tennivalóval jár, anyukám azonban még elcsípte, amikor közvetlenebb kapcsolatot tudott fenntartani a hallgatókkal. Sokszor volt például olyan eset, hogy amikor a diákok nem tudtak megoldani egy adott feladatot, ő maga válaszolt az éjszaka írt levelekre…

K. Zs.: Igen, én is tanár urat emelném ki, nagyon jó előadásokat tartott, őt hallgatva számos dolog világosságot nyert bennem. 

– Ha már itt tartunk, mi volt az „Aha! - élmény", amit a gazdasági tanulmányaiknak köszönhetnek?

K. Zs.: Azt hiszem, hogy üzleti tervezésnél mérlegelemzésekből kellett megállapítanunk, hogy az adott cég pénzügyileg milyen állapotban van. Nekem a pénzügyi jelentések és a cég valós állapotának összefüggéseinek megértése volt az egyik ilyen élményem. Továbbá egy másik esetben, a különböző befektetéseknek az értékét számoltuk, amikor rájöttem, hogy milyen sok paramétert kell figyelembe venni a megfelelő befektetés kiválasztásához. 

K.-M. B.: Nekem inkább a fogalmak környékén vannak ilyen élményeim, például amikor egy mindennapi döntéshozatalnál a komparatív előnyöket keressük. Vagy a csökkenő határhasznosság elve, ahol Ormos Mihály marcipántortás példája jut mindig eszembe: egy tortának nagyon örülünk, kettőnek is, de ha huszonötöt kapunk, az már inkább gondot fog jelenteni. Más szavakkal, lehet, hogy az ember valamit nagyon szeret csinálni, de ha túl sokszor kényszerül rá, akkor az egy idő után már terhessé válik a számára.

– Kiknek javasolnák a gazdasági szak elvégzését? 

Egyszerre: Mindenkinek!

K. Zs.: Mindenkinek, hiszen mindannyian hozunk gazdasági döntéseket, vannak befektetéseink, vennénk nagyobb értékű javakat, vagy hitelekben gondolkodunk. Fontos tudni, hogy mit jelent a kockázat, vagy mit kezdjek a pénzemmel: Hagyjam a bankszámlán, vagy inkább értékpapírt vegyek belőle? Az ilyen dolgokkal jó, ha mindenki tisztában van.

– Végül, mit tanácsolnának azoknak, akik éppen közgazdaságtant tanulnak?

K.-M. B.: Nekem a diplomamunkával kapcsolatban lenne az a javaslatom, hogy olyan témát válasszanak, ami közelebb viszi őket a vágyott karrierhez. Én humán erőforrás menedzsment specializációra jártam, és a közmédia összeolvadását vizsgáltam, amihez volt egy külső konzulensem az MTVA-tól. Rendszeresen bejártam a székházba, megismertem az ottani folyamatokat, végül a diplomamunkámnak köszönhetően kaptam meg az első műsorvezetői felkérésemet. 

K. Zs.: A munkámból kifolyólag sok friss diplomást interjúztatok. Szívből javaslom, hogy valamilyen szakmai végzettségre, akár munka, akár tanulás vagy kutatás révén, de igyekezzenek a fiatalok már egyetem alatt szert tenni, mélyedjenek el egy olyan területben, ami nagyon érdekli őket. Ha a diploma mellé még egy-két további végzettséget, például projektmenedzsment vagy egy technológia ismeretét igazoló műszaki végzettséget is szereznek, az még jobban alátámasztja a diplomájukat is. Ugyanis, ha valaki plusz tudást igazoló végzettséget is fel tud mutatni, onnantól kezdve már nem kezdőnek fogják tekinteni a munkaerőpiacon, és teljesen más lesz a tárgyalási pozíciója, ami forintra lefordítva százezreket jelenthet. Végül arra is buzdítanám a jelenlegi hallgatókat, hogy olyan gyakornoki állást keressenek, ahol valódi tudást tudnak szerezni. 

K.-M. B.: És sportoljanak! A BEAC-on temérdek lehetőség nyílik erre, én a mai napig odajárok spinningre. Mindig csak arról beszélünk, hogy az agyat hogyan tréningezzük, de a test ugyanolyan fontos. Egyszóval, menjetek, sportoljatok!

Fotó: Lazar Anilla