Dr. Fortvingler Judit a GTK nemzetközi életéről
– Nemzetközi feladatokért felelős oktatási igazgatóként mélyen belelát karunk nemzetközi életének menedzselésébe. Milyen most a helyzet, mennyire vagyunk népszerűek a külföldi hallgatók szemében?
Leginkább két módon érkeznek hozzánk a hallgatók: Erasmus programmal egy vagy két félévre, illetve a teljes angol nyelvű képzésre. A tendenciákat tekintve azt látjuk, hogy egyre több jelentkezőnk van a teljes alapképzési programra, mind az ösztöndíjas helyekre, mind önköltséges képzésre. Az idei évben ötszáz felett volt a jelentkezők száma. Egy kétlépcsős felvételi eljárás után idén szeptemberben több mint ötven külföldi hallgató kezdte meg nálunk többéves tanulmányát. Idén fokozott hangsúlyt helyeztünk a tavaszi felvételi eljárásra, kifejezetten a könnyen beilleszkedni tudó, motivált, magabiztos nyelvtudással és hozzáállással rendelkező diákokat kerestük. Másfelől, az Erasmus program keretében szintén ötvennél több külföldi diák tölti nálunk az őszi félévet, és hasonló számú GTK-s hallgató utazik külföldre részképzésre.
– Milyen nemzetiségű hallgatók jönnek hozzánk? Mennyire ismerhetőek a céljaik, képességeik?
A világ számos országából érkeznek hozzánk, szinte minden kontinensről. Vannak hallgatóink például Japánból, Dél-Korából, az Egyesült Államokból, a mediterrán országokból és a távoli Santa Lucia szigetéről is, tehát nagyon sokszínű a nemzetközi hallgatói bázis. A felvételi eljárás során felmérjük, hogy a jelentkező mennyire tudja jól használni az angolt, ez az egyik legfontosabb képesség. Fontos felvételi szempont oktatói szemmel az is, hogy a potenciális hallgató mennyire motivált új tudás megszerzésére, és mennyire lesz képes beilleszkedni a GTK oktatási rendszerébe. Nagyon fontos a nyitottság is. Amikor megkérdezzük a jelentkezőket, hogy miért a GTK-ra szeretnének jönni, sokan azt válaszolják, hogy már hallottak róla valakitől, aki itt tanul, és jó véleménnyel volt rólunk. Emellett fontosak természetesen az egyéb kommunikációs csatornák is.
– Mit jelent a nemzetköziség az oktatói csapat számára? Másképpen kell készülni az előadásokra, esetleg más szervezést igényel?
Módszertani oldalról általában nem jelent szignifikáns különbséget, viszont az órán elhangzó sokszínűbb kérdések és az azokra adott válaszok tekintetében már igen. A külföldi hallgatók gondolkodása sokszor nagyban eltér a magyarokétól. Gyakran előfordul, hogy ugyanazt a tárgykört többször, többféleképpen kell elmagyaráznunk, hiszen egy-egy külföldi hallgató más-más háttérrel, tudással szeretné megérteni az anyagot. A Trefortban a magyartanárom kérdezte mindig verselemzésnél, „vajon mire gondolt a költő…”. Kicsit így gondolkodom, amikor a kérdéseket kapom a hallgatóktól, vajon mi lehet a kérdés mögött, és hogyan tudom a hallgató gondolkodásából is levezetni a választ úgy, hogy azt a saját gondolkodási logikája alapján is értse. Mindent el lehet magyarázni sokféleképpen, és ez egy töretlen, kétirányú folyamat, mikor mi működik a hallgatókkal.
A növekvő külföldi létszám azt is magával hozza, hogy a nemzetközi csapatnak pontosan kell kommunikálnia az oktatókkal, hiszen ez új helyzetet jelent számukra, és megannyi megoldandó ügyet is generál. A nemzetközi csapat kiváló és motivált kollégákkal, szolgáltatási központként tekint a Nemzetközi Akadémiai és Hallgatói Központra, amely nemcsak a külső partnerek felé, hanem befelé, a hallgatók irányába, valamint az oktatók felé is szolgáltatást nyújt.
– Ha rápillantunk a számokra, mit látunk? Hány oktatónk tanít angolul, ill. mennyire népszerűek az angol nyelvű tárgyak a hallgatók körében? Hogyan támogatja az egyetem az angol nyelven történő tanulást?
A kollégák esetében az angol nyelvű oktatást leginkább azon tanárok kezdték, akiknek már volt tapasztalatuk az idegen nyelvű tanításban. A kar korábbi dékánja, Andor György kifejezett célja az volt, hogy az angolul tanítani tudó oktatók száma folyamatosan bővüljön, ennek érdekében pedig többen is betanítanak egy-egy tárgyba, majd később intenzívebben is bekapcsolódnak. Folyamatosan bővül tehát az angolos oktatók köre.
Mindenképpen növekvő tendenciát tapasztalunk az angolul zajló oktatás népszerűsége területén. Erre a Számvitel II. tárgyat említeném példaként. Kezdetben alig százan vették fel a tárgyat angolul, idén a tavaszi félévben négyszáz fölötti hallgatói létszám volt. Az elsőévesek nyelvi preferenciája alapján további növekedést várunk az angolul futó tárgyak népszerűségében. Felismerve a megugrott igényt, idén először meghirdettünk egy háromalkalmas előadássorozatot. A Kelecsényi Nóra által fejlesztett kurzus célja, hogy az elsőéves magyar hallgatókat, akik angol nyelven tanulnak tárgyakat, segítse az átmenetben a gimnáziumból az egyetemi élet felé. Fejlesztik az egyetemi élethez szükséges speciális szókincset, tanulják, mely képességeket kell használni és fejleszteni a sikeres egyetemi évek során.
– Ha a magyar hallgatói oldalt nézzük, sokan szeretnének kiutazni külföldre, hogy egy-egy félévet ott töltsenek?
A Covid miatt ugyan a kiutazók száma némiképpen csökkent, de alapvetően folyamatosan buzdítjuk arra a diákokat, hogy végezzenek el egy vagy akár több félévet külföldön, hiszen olyan tapasztalatokra tehetnek szert, amit csak ott tudnak átélni: egy idegen környezetbe kell beilleszkedniük, más gondolkodású emberekkel kell összhangot találniuk, velük együtt dolgozniuk, tehát az itthonitól eltérő hatások, élmények érik a kiutazókat. A mi részünkről folyamatosan bővítjük a partnerkapcsolatokat, hiszen, ahogy az elsős hallgatók száma nő, úgy a kiutazási igények száma is várhatóan magasabb lesz. Én magam is voltam ösztöndíjjal Hollandiában egyetemi tanulmányaim alatt, és a GTK-n alkalmazott oktatási módszertanomra jelentős mértékben hatott az ott szerzett tapasztalat.
Az idei évben a holland Avans Egyetemmel közös projekten hatvan ideutazó holland diákkal tudtak a magyar hallgatók közös hackathonon együtt dolgozni a budapesti közlekedési problémák innovatív megoldásain, valamint a nyári egyetemünk kurzusai is kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy a hallgatóink néhány nap erejéig kipróbálják, milyen nemzetközi diákokkal együttműködni, és persze együtt mulatni esténként, amelyek fontos inputok lehetnek hallgatóinknak egy külföldi tanulásra vonatkozó döntésében.
– Ön az Elemzés és kontrolling tárgyat oktatja angolul ebben a félévben. Hogyan egészíti ki egymást a két munkakör?
Nyilvánvalóan a kettő együtt kevesebb szabadidőt jelent (nevet). Komolyan véve, sok előnye van, hogy mindkét szerepből, oktatóként és oktatási igazgatóként látom a GTK-n lévő nemzetközi életet és bizonyos szempontokat. Az Elemzés és kontrolling órákon mindig sok a külföldi hallgató, így egyfelől újabb és újabb oktatási tapasztalattal és élménnyel gazdagodom nemzetközi hallgatóság előtt, másfelől első kézből kapok visszajelzést, milyen kérdések merülnek fel hallgatói részről, amellyel foglalkoznunk kell a nemzetközi csapattal. A kettő szerepben együtt azt is jobban látni, hogy az oktató kollégáimnak milyen információra lehet szükségük ebben a színes, egyre nemzetközibbé váló egyetemi közegben.
– Visszatérve az Elemzés és kontrolling tárgyra, mi vár azokra, akik beülnek az órájára?
Sok gondolkodás. Ezt a tárgyat a kedvencemnek mondanám, főleg azért, mert kifejezetten nem a lexikális tudáson van a hangsúly, hanem a szemléletformáló, fejlesztő jellegén. Ez azonban csak akkor működik, ha a hallgatók együtt gondolkodnak végig az órák során. Mikor én magam is egyetemista voltam, a holland Maastrichti Egyetemen töltött idő alatt ismerkedtem meg az ún. problémaalapú tanulással (problem-based learning), amit itt is nagyon jól tudok alkalmazni. Sok megoldandó esetet hozok az órákra, rengeteg problémafelvetéssel, amelyen a hallgatók akár kisebb csoportokban dolgoznak, akár együtt elemezzük azokat. Azt szoktam mondani, hogy nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak válaszok, amelyekből tanulunk és fejlődünk közösen, és ez a folyamat sokszor intenzívebb egy nemzetközi környezetben. A fejlődés pedig közös sikere a hallgatónak és az oktatónak egyaránt.
fotók: Lazar Anilla