„Az ilyen szakemberek hídként szolgálnak”
Most zárult le az ELTE GTK első koreai nyelvű kurzusa. Hogyan épült fel ez a képzés, mi várta a hallgatókat?
Hong Jeong: A GTK első koreai csoportja egy bevezető szintű koreai nyelvtanfolyam volt, ahova azokat vártuk, akik még soha nem tanultak koreaiul. Az órák heti két alkalommal, keddenként és csütörtökönként 18:15-től 19:45-ig, azaz 90 perces időtartamban zajlottak, összesen 15 alkalommal. A diákok így összesen 30 tanórát töltöttek a koreai nyelv alapjainak elsajátításával. Az első csoportunk 9 fővel indult, ami ideális nyelvoktatási környezetet jelentett.
Milyen tananyaggal dolgoztak? Mennyiben kellett azt a GTK-s hallgatók igényeihez vagy előképzettségéhez igazítani?
Hong Jeong
H.J.: A GTK kezdő kurzusa az ELTE Sejong Intézet által is használt Sejong Korean 1A tankönyvet és munkafüzetet használta fő tananyagként. Az első öt alkalom a Hangeul, vagyis a koreai ábécé megtanulására koncentrált. A 6–13. alkalmak során a hallgatók a Sejong Koreai 1A könyv 1–4. leckéjén keresztül fokozatosan sajátították el az alapvető kommunikációs készségeket.
A hallgatók olyan témákat vettek át, mint a köszönések, bemutatkozás, telefonszám megadása, tárgyak megnevezése és elhelyezkedésük kifejezése, valamint az alapvető igék használata – mindezek a mindennapi kommunikációban azonnal hasznosíthatók. Az eredményes kurzus zárásaként a csoport ellátogatott egy koreai étterembe, ahol megismerhették a koreai konyha ízeit is. Annak ellenére, hogy teljesen kezdők voltak, a GTK koreai csoportjának hallgatói nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel vettek részt az órákon, és rövid idő alatt figyelemre méltó módon fejlődött a nyelvtudásuk.
A Sejong Intézet oktatói egymás közt
Ön szerint miért fontos, hogy a fiatalok – különösen gazdasági és üzleti területen tanulók – megismerkedjenek a koreai nyelvvel és kultúrával?
Jin Kyoung Ae: Korea a 20. század második felétől a 21. század elejéig a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált, különösen a nemzetközi üzleti szférában. Talán túlzás lenne azt állítani, hogy Korea globális vezető hatalommá vált, azt senki sem vitathatja, hogy rendkívüli gazdasági átalakuláson ment keresztül, és jelentős hatást gyakorolt a 21. századi világgazdaságra. Ez a fejlődés különösen figyelemre méltó, hiszen Korea sem nagy területtel, sem jelentős természeti erőforrásokkal nem rendelkezik, ráadásul megosztott ország, amely geopolitikai szempontból érzékeny térségben helyezkedik el, és nem teljesen független a nagyhatalmi érdekektől. Éppen ezek a nehézségek teszik Koreát különösen érdekes esettanulmánnyá más országok számára is.
Ahhoz azonban, hogy valaki igazán mélyen és intuitívan értse ezt a sajátos fejlődési utat, elengedhetetlen bizonyos szintű nyelvi és kulturális ismeret. A koreai nyelv és kultúra tanulmányozása révén a gazdasági és üzleti területen tanuló fiatalok nemcsak az ország sikereinek felszíni tényezőit ismerhetik meg, hanem a mögöttük húzódó társadalmi, kulturális és gondolkodásbeli mintázatokat is, amelyek elengedhetetlenek a mélyebb megértéshez és a hatékony nemzetközi együttműködéshez.
Jin Kyoung Ae
Milyen sajátosságokat, értékeket hordoz a koreai kultúra, amelyek megértése segítheti a magyar hallgatókat a nemzetközi térben való érvényesülésben?
J.K.A.: A koreai kultúra nemcsak rendkívül egyedi és gazdag, hanem mélyen gyökerezik az olyan alapvető értékekben, mint a harmónia, a béke és az emberi együttélés tisztelete. Korea alapítási mítoszában megjelenő eszmény, a hongik ingan – amelynek jelentése: „az emberiséget szolgálni” – jól mutatja, hogy a koreai nép történelme során inkább a tudás, a jószándék és az együttműködés terjesztésére törekedett, nem pedig hódításra. A koreai nyelvben figyelemre méltó módon gyakrabban használjuk az „uri” (우리, „mi” vagy „közösség”) szót, mint az „én”-t. Ez az „uri” nem a nyugati értelemben vett kollektivizmust vagy egyéni szabadságot elnyomó közösséget jelenti, hanem azt a kulturális szemléletet, amelyben a közösség tagjai kiegészítik és támogatják egymást – ahol a természet, az emberek, sőt még a nemzetek is békés, kölcsönös adásban és tanulásban élnek együtt.
A 21. század globális kihívásai – mint a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdag és szegény országok közti szakadék, vagy az egyre növekvő egyéni elszigeteltség – különösen fontossá teszik az ilyen szemléletű kulturális értékek megértését és közvetítését. A koreai kultúra és nyelv tanulmányozása lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók újragondolják az „én” és a „mi” viszonyát, és olyan értékeket ismerjenek meg, amelyek a nemzetközi együttműködésben, interkulturális párbeszédben és fenntartható kapcsolatokban is alapvető jelentőséggel bírhatnak.
Hogyan látja jelenleg a magyar–koreai üzleti kapcsolatokat, és milyen szerepet játszhat ebben a kulturális és nyelvi kompetencia?
J.K.A.: Jelenleg Magyarország és Korea gazdasági kapcsolatai minden eddiginél szorosabbak. Számos dél-koreai vállalat döntött úgy, hogy Magyarországot választja európai termelési központként, részben az ország kedvező geopolitikai elhelyezkedése, részben pedig fejlett infrastruktúrája és magasan képzett munkaereje miatt. Magyarország kiemelkedően nyitott az ázsiai kultúrák irányába: nemcsak akadémiai szinten figyelhető meg jelentős érdeklődés a kínai és japán nyelv és kultúra iránt, hanem a társadalom szélesebb rétegei körében is.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kelet-ázsiai országok – Kína, Korea és Japán – nyelve és kultúrája között lényeges különbségek vannak. A koreai cégeknek sem volt még sok idejük arra, hogy mélyebben megismerjék Magyarország kulturális sajátosságait, amelyek eltérhetnek más európai országokétól. Ebben a helyzetben a kulturális és nyelvi kompetencia kulcsfontosságúvá válik. A koreai, illetve a magyar nyelv és kultúra ismerete nemcsak a kölcsönös megértést segíti elő, hanem hosszú távon hozzájárulhat a gazdasági együttműködés sikeréhez is. Az ilyen kompetencia birtokában lévő szakemberek hídként szolgálhatnak a két ország között, elősegítve az üzleti kapcsolatok elmélyülését és a fenntartható partnerségek kialakulását.
Személyesen is kötődik a koreai nyelvhez. Hogyan kezdett el tanulni, mi motiválta, és mi volt a legnehezebb az első időszakban?
Vámosi Ágnes: A koreai szakot itt végeztem az ELTE BTK-n, itt kezdtem el a nyelvet tanulni. Bárcsak mondhatnám, hogy volt bármilyen különleges, vagy legalább prózai indokom a szak elkezdésére, de hazudnék. A valóság az, hogy már sok évvel ezelőtt is érezhető volt, hogy a koreai nyelv ismerete magas üzleti értéket fog képviselni, és megkönnyíti majd a munkakeresést és az elhelyezkedést az egyetem elvégzése után. Az azóta eltelt idő ezt bizonyítja, de láthatóan még mindig nagy a kereslet koreai nyelvismerettel rendelkező szakemberek iránt. A nehézségeket pedig inkább az egyetemi környezet jelentette, mint a nyelvtanulás. Szerintem utóbbiba az ember hamar belerázódik.
Vámosi Ágnes
Mit tanácsolna azoknak, akik most szeretnék elkezdeni a koreai nyelv tanulását? Milyen lépésekkel érdemes kezdeni, és milyen forrásokat ajánlana?
V.Á.: Egyértelmű: Vágjatok bele! Manapság rengeteg különböző lehetőség van, amelyben biztosan megtaláljátok a nektek valót. Hagyományos nyelvkurzusokat az ELTE Sejong Intézet is indít minden szemeszterben, amely mindenki számára nyitott, de a Koreai Kulturális Központnak is vannak tantermi órái. A távolléti oktatást preferálók a Sejong Alapítvány angol nyelvű, online self-paced kurzusai közül válogathatnak, de a koreai nyelv népszerűségének köszönhetően a közösségimédia-felületek is megfelelő segítséget nyújtanak a nyelvtanuláshoz (pl. YouTube-csatornák, Patreonon elérhető kurzusok, de a kreatívabbak és bátrabbak a ChatGPT-től is kérhetnek támogatást egy személyre szabott tanuláshoz). Azért ne felejtsétek, mint minden más tanulásába, ebbe is bele kell tenni az energiát és a munkát, anélkül nem fog menni.
Mit üzennének azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek a koreai nyelv iránt, de még nem mertek belevágni?
J.K.A.: A hangul nemcsak a logikus felépítése és egyszerű szerkezete miatt híres, hanem benne van az ázsiai filozófia is. Ezért, aki érdeklődik Korea iránt, az két legyet üt egy csapásra, ha megtanul koreaiul írni és olvasni. 2025. június 18–20. között nyári tábort szervezünk, amelyre 2025. május 26. és június 8. között itt lehet regisztrálni. Mindenkit szeretettel várunk!
V.Á.: Mi tart vissza benneteket? Veszítenivalótok nincsen, és talán már hallottátok a híres mondást: „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni.” Nincs ez itt sem másképp.