„Arra buzdítanék mindenkit, hogy mozogjon minél többet”

– Beszéljünk először egy kicsit az egyetemről. Miként kerültél az ELTE GTI-re, miért éppen erre a szakra esett a választásod?

Nagyon megfontolt döntés volt, hogy a GTI-re jövök, amitől egyébként akkor még abszolút nem tudtam, hogy mit várjak, mert eléggé humán beállítottságú ember vagyok. Aztán nagyon kellemesen csalódtam. Az ELTE hozta a tőle várható sokszínűséget, számtalan társadalomtudományi tárgyat vont be a tanulmányainkba, amin felbuzdulva nem is olyan régen szakot is váltottam – így lettem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatóból marketinges. Ezen a szakon nagyon erős az emberi szál, ami hozzám igen közel áll, ezért úgy érzem, hogy tényleg ez a jó út számomra.

– Lassan több mint másfél éve távoktatásban, online zajlik az egyetem. Hogyan élted meg ezt az időszakot? Sikerült tartani a kapcsolatot az egyetemi barátaiddal, és minden tárgyadat a terveid szerint teljesíteni?

Szerencsére nagyon jól! Igyekszem mindig mindennek a pozitív oldalát nézni, ezért nagyon élveztem a távoktatást is. Kicsit lelassult a világ, és a barátaimmal mi is megpróbáltuk ezt a részét megfogni ennek az időszaknak, kihasználni az időt olyan dolgokra, amikre egyébként nem tudnánk allokálni a mindennapokban. A társas kapcsolatok nyilván eléggé hiányoztak, és nem volt ugyanaz egy videóchates baráti vacsora, mint elmenni szórakozni, de megpróbáltuk ebből a helyzetből is kihozni a legtöbbet. Szerencsére a tárgyaim is jól sikerültek. Igyekeztem előrehaladni, amivel csak lehetett, mivel így munka mellett egyszerűbb volt az online rendszer kényelmében abszolválni a tárgyakat. Viszont azért remélem, hogy lassan minden helyreáll, és visszamehetünk végre az egyetemre.

– Most pedig menjünk egy picit vissza időben: mesélnél nekünk arról, hogy mióta sportolsz, és milyen út vezetett téged ehhez a sporthoz?

Rengeteg sportot kipróbáltam már korábban, de úgy igazán egyikben sem találtam meg önmagam. Nagyjából négy éve, egy barátnőm által tévedtem el egy polefitness edzésre, ami után még kipróbáltam néhány mozgásformát, viszont ez a sport nem hagyott nyugodni. Kívülről nézve nagyon tetszett, csak ámultam-bámultam, hogy mikre képesek azok, akik ezt a sportot űzik. Mindig arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha valamikor én is képes lennék ilyenekre. Aztán a járvány első hulláma után végre rászántam magam: kipróbáltam a BEAC Pole-t. Onnantól kezdve nem telt el úgy hét, hogy ne jártam volna edzésre. Ez a mozgásforma nemcsak mint sport vált fontossá számomra, hanem emberileg is nagyon sok mindenben épített, és egy remek közösség részévé válhattam általa. Rengeteg az előítélet a polefitness-szel kapcsolatban. Sokan nem látják azt, hogy ez valójában nem a külcsínről szól, nem arról, hogy valaki éppen milyen alkattal, vagy mennyire fiatalon kezdi el. Ezek mind nem számítanak, mert ez a sport valójában arról szól, hogy mennyire mered átlépni a saját határaidat, korlátaidat, és minden egyes eleme erre bíztat és buzdít, hiszen saját testsúlyos edzésről van szó, amely során ráadásul sokszor fejjel lefelé lógunk. Nagyon sokat fejlődhet általa az ember kitartása, testtudata és önértékelése is.

– Június 24-én adták át az ELTE sportösztöndíjait, ahol te is igen nagy szerepet kaptál, hiszen a szakosztályból te részesültél ebben az ösztöndíjban. Összefoglalnád, hogy mit is jelent az, hogy sportösztöndíjas lettél?

Sportösztöndíjasként tulajdonképpen megadatik az a nagyszerű lehetőség, hogy nemcsak részt vehetek az edzéseken, hanem támogathatom a szakosztályt, és képviselhetem a csodás kis sportolóit mindenféle egyetemi eseményen, a kommunikációban, illetve a mindennapokban is. Sportösztöndíjasnak lenni lényegében sportszervezői tevékenységet jelent, nagyon izgalmas feladatokkal és kihívásokkal: segítem például az edzések megszervezését, koordinálását, illetve mivel a hétköznapi életben kreatív szövegíróként tevékenykedem, így a kommunikációban is jelentősebb szerepem van. Hatalmas megtiszteltetés és nagy boldogság számomra, hogy idén én nyerhettem el ezt az ösztöndíjat.

– Hogyan telik egy átlagos heted a szorgalmi időszakban? Jut elég időd a tanulásra és a sportolásra is?

Ha nem lenne a távoktatás adta plusz idő, akkor picit feszítettek lennének a hetek a szorgalmi időszak alatt. Viszont egyáltalán nem érzem túlterhelőnek a tanulást és a sportolást egyszerre, hiszen nem muszájból érkezünk az edzésekre, hanem tulajdonképpen „hazaérkezünk” a BEAC kis tükrös termébe, ahol végre ledobhatjuk a vállunkról a mindennap hurcolt sok-sok stresszt és nyomást. Igyekszem három-négy edzésre eljárni egy héten, ezért okosan kell összeállítani az órarendet, de sok a lehetőség, a hét minden napján, délelőtt és délután is vannak edzések, ezért nem okoz számomra különösebb nehézséget a sport és a tanulás összehangolása.

– Sajnos mindannyiunkra nagy hatással volt a koronavírus, beleértve a sportolási lehetőségeket és az egyetemi életet is. Korábban beszéltünk már az egyetemről, de okozott ez számodra bármilyen nehézséget az edzésekben? Hogyan működtek az edzések ebben az időszakban, hogyan tudott a csapat továbbra is együtt maradni?

Mivel erősen eszközorientált sport a polefitness, ezért sajnos a klasszikus rúdórákat szüneteltetnünk kellett. Ellenben igyekeztünk mindenféle kiegészítő edzéseket tartani online, amelyek nagyon nagy sikerrel futottak, és egy rendkívül lelkes és összetartó közösség alakult ki. Ennek köszönhetően a koronavírus hullámai alatt végig működni tudott a szakosztály. Együtt nyújtottunk, erősítettünk, jógáztunk, voltak mozgáskoordinációs óráink, illetve mivel számunkra nagyon fontosak a talajelemek és a különféle esztétikus táncmozdulatok is, ezeket is gyakoroltuk. Az online óráknak köszönhetően nagyon erős maradt a közösség, nem morzsolódtak le az emberek, nem fakult a lelkesedés. Sőt, nagyon igyekeztünk figyelni arra is, nehogy belesüppedjünk az otthonlétbe, hogy meglegyen az egészséges mozgás, a táplálkozás, az életforma, úgyhogy hatalmas támogatást jelentettek az edzések mindannyiunk számára.

– Mit tanácsolnál azoknak a hallgatóknak, akik éppen döntés előtt állnak, hogy elkezdjék-e ezt vagy akár más sportot az ELTE-n?

Arra buzdítanék mindenkit, hogy mozogjon minél többet, és hogy merjenek kipróbálni új dolgokat. Használják ki a lehetőségeket például egy sporthéten vagy a gólyatáborban, ne féljenek a rúdsporttól vagy egy légtornaórától, de ugyanígy mondhatnám a BEAC bármelyik sportágát is. Elkezdeni valami újat mindig nagy bátorság, de nem szabad elfelejteni, hogy azok az emberek, akiket ma haladó vagy éppen profi sportolóként elképesztő fotókon, versenyszínpadon, az élmezőnyben, sőt akár olimpián látunk, szintén elkezdték valahol. Nekik is volt egy első edzésük.