Amikor a sci-fi valósággá lesz...
Homolya Dániel a bankok pénzügyi és nem pénzügyi kockázatairól, azok jogi és reputációs vetületéről mesélt a résztvevőknek, akik esettanulmányokon keresztül ismerték meg a működési kockázatokat. Szabó András a kockázatok mérésére használt matematikai és statisztikai megközelítéseket mutatta be. Ahogy több hallgató is említette, a kvantitatív modellek megértése első pillantásra ugyan még lehetetlennek, de legalábbis nagy kihívásnak tűnt, ám az oktató közvetlen és közérthető stílusa, valamint a csoportmunka segített átlendülni a nehézségeken.
Második alkalommal három témakör került terítékre: IKT (Információ, Kommunikáció és Technológia) kockázatok kezelése, szanálás, valamint üzletmenet folytonossági tervek. Illési Zsolt az IKT kockázatok típusait mutatta be, Benyó Pál a szabályozási környezetre helyezte a hangsúlyt. Érdekes volt látni, hogy a külső tényezők – például egy beszállító hibája – is képesek akár komoly veszteséget, problémát okozni egy banknak. Az IKT kockázat és a jogszabályok az előadás kezdetén száraznak tűntek, de amint az előadók felvillantották például egy informatikai incidens, egy MI alapú csalás vagy az adatszivárgás valós és lehetséges következményeit, nagyon élvezetessé vált a kurzus. Szó szerint idézve egyik hallgatónkat: „A kvantumszámítógépes kockázatokról szóló rész teljesen kinyitotta a szemem, megmutatva, hogy ez nemcsak egy sci-fi, hanem valós veszély.”
Zsemberi Judit a szanálást mutatta be. A szanálás egy intézmény közérdekből történő átszervezését, szerkezetátalakítását, helyreállítását, a kritikus funkciói folyamatosságának biztosítását, ezen keresztül pedig a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzését foglalja magában. A hallgatók megismerték, hogy hogyan kell felkészülni a válsághelyzetek kezelésére, és megtudták, hogy nagyon sokféle forgatókönyv létezik, amelyek valós alkalmazására szerencsére ritkán kerül sor. Az előadó rávilágított arra is, hogy bankpánik, sokkhelyzet esetén a transzparens és hatékony kommunikáció is legalább olyan fontos, mint a háttérben dolgozók munkája. Erre erősített rá Szilágyi Tünde üzletmenetfolytonosságról tartott prezentációja.
Elgondolkodtató volt azt hallani, hogy a bankok a valóságban nem pusztán pénzintézetek, hanem tulajdonképpen egy nagyon összetett jogi és informatikai rendszerként működnek, szorosan összefonódva, „összedrótozva” egymással. Ahogy az egyik hallgatónk fogalmaz a visszajelzésében: „Összességében ez a képzés sokkal több volt egy sima előadásnál. Valódi betekintést nyújtott a bankok működésébe. Most már tisztán látom, hogy a kockázatkezelés nemcsak számokról, hanem emberekről, technológiáról, jogszabályi megfelelésről és jól megtervezett folyamatokról szól.”
Jól felépített diasorok, sok-sok példa, interaktivitás – így jellemezhető, ahogyan megismertük az egyik legmeghatározóbb hazai és kelet-közép-európai bankcsoport, az OTP Bank kockázatkezelését. Rengeteget lehetett tanulni, fejlődni ez alatt a két nap alatt. Az Üzleti szimulációk ehhez hasonló kurzusai arra is jók, hogy segítenek eldönteni, merre indulhatnak egyetemistáink a karrierjükben.
Fotó: Végh Bence, Lamanda Gabriella