„Aki Kínára szakosodik, mindenképpen lesz munkája”

2024.10.22.
„Aki Kínára szakosodik, mindenképpen lesz munkája”
Az ELTE Konfuciusz Intézet Magyarország legnagyobb és legrégebbi kínai nyelvoktatási központja, amely immár 18 éve foglalkozik a kínai nyelv és kultúra oktatásával: évente 2500-an vesznek részt a különböző szinten szervezett nyelvtanfolyamokon, ahol a kezdő szinttől a nyelvvizsgáig juthatnak el anyanyelvi tanárok segítségével a kínai nyelv és Kína iránt érdeklődők. Az ELTE Gazdaságtudományi Kar 2024 szeptemberében indult nyelvoktatási programja keretében 12 GTK-s hallgató kezdte meg két csoportban tanulmányait. A keddi óra előtt őket látogattuk meg a Konfuciusz Intézetben, hogy a nyelvválasztás hátteréről és a jövőt illető terveikről kérdezzük meg őket.

A tanfolyamok moduláris rendszerben épülnek fel, amely megfelel a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szintjeinek, valamint a nemzetközileg is elismert kínai HSK nyelvvizsga követelményeinek. A hallgatók teljesen kezdő szintről öt éven belül felsőfokú (HSK 6) nyelvtudást szerezhetnek, ha rendszeresen részt vesznek az órákon és felkészülnek azokra. Az oktatás heti két alkalommal, 2x45 perces órák formájában történik, minden modul záróvizsgával zárul. A program során az intézet saját fejlesztésű „Kínai nyelvkönyv magyaroknak” című tankönyvsorozatát használják, amelyet anyanyelvi kínai tanárok vezetésével dolgoznak fel. A tanfolyam célja nem csupán a nyelvi kompetenciák fejlesztése, hanem a kínai kultúra megismertetése is, interaktív módszerekkel. A képzés minden szintje 8 hetes időszakra épül, ahol a diákok folyamatosan fejleszthetik készségeiket. Az oktatás háttérnyelve alapvetően az angol.

A nyelvóráknak az ELTE Konfuciusz Intézet ad otthont. A keddi, 7 fős csoport vezetője, Wen Kexin tanárnő idén augusztusban a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemről érkezett hozzánk, ahol a főszakja kínai, mint idegen nyelv oktatása. Egy évet tölt majd nálunk, hogy a világszerte azonos elvek és módszertan alapján felépített képzésben a magyar hallgatókat kínaira oktassa. Világszerte több mint 500 Konfuciusz Intézet működik, a 20 évvel ezelőtt indult kezdeményezés Kína kormányzati szerveinek támogatásával 160 országban van jelen, hogy a kínai nyelvet és kultúrát népszerűsítse. A magyar Konfuciusz Intézet vezetője 2006 óta dr. Hamar Imre professzor, a buddhológia, tibetológia és sinológia világszerte elismert vezető szaktekintélye, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, aki első pillanattól támogatásáról biztosította a GTK-s hallgatók számára tervezett keleti nyelvtanulási programot.

2018-ban, az akkor induló GTI BE magazinja számára adott interjújában nemcsak a nyelvtanulás fontosságára és hasznosságára hívta fel a figyelmet, hanem a kínai világgal, üzleti kultúrával való megismerkedés szakmai előnyeire is. „A kínai a legerősebb gazdaság, még az amerikait is megelőzheti. A kereskedelem és a gazdaság terén Kína megkerülhetetlen. Aki erre szakosodik, mindenképpen lesz munkája. Viszont a kínaiak kemény üzletemberek, nem lehet őket becsapni. Sok kínai pénz vár befektetésre, főleg a technológiai beruházások, a high-tech meghonosítása, a kutatás és fejlesztés felé mennek, miközben bárkivel egyenrangú partnerek a világpiacon. Az egyetemek esetében is sokkal több pénz jut kutatásra, tudják, hogy az innováció, az IT a jövő” – emelte ki akkor.  

Úgy tűnik, ezt hallgatóink is hasonlóan látják, hiszen mikor a nyelvválasztás hátteréről, jövőbeni terveikről kérdeztük őket, szinte mindegyiküknek volt valamilyen terve, hogyan hasznosítsák majd a megszerzett tudást személyes karrierjük fejlesztéséhez.

Apró Anna, kereskedelem és marketing alapszak

Nagyon megörültem, hogy a hét választható nyelv között lehetőség nyílt keleti nyelveket, így kínait is tanulni. Mindig is érdekelt a keleti kultúra, és úgy éreztem, hogy a kínai egy nehéz nyelv, ami kihívást jelentene számomra. Ezért is döntöttem emellett. Van egy barátnőm, aki beszél kínaiul, és szerettem volna jobban megérteni őt, így ez is közrejátszott, hogy ezt a nyelvet választottam. Ha eljutok arra tudásszintre, akkor – ha lesz rá a jövőben lehetőségem – szeretnék esetleg Kínában tanulni. 
Ha maradok mesterképzésre, természetesen folytatnám a nyelvtanulást is. Kicsit azért izgulok, mert a kínai teljesen más, mint egy nyugati nyelv. Az írás különösen nehéz, de remélem, hogy sikerrel veszem majd az akadályokat.

Tomaschof Soma, vezetés és szervezés mesterszak

Hozzám a keleti nyelvek közül a kínai állt a legközelebb, és úgy gondoltam, hogy nagy kihívás lesz, amit szívesen vállaltam. Katona vagyok, és a munkámban egy ilyen különleges nyelv hatalmas lehetőségeket nyit meg. Nem feltétlenül tervezek karriert építeni erre, de mindenképp hasznos lesz számomra. Az órák munka után vannak, a szabadidőmet, most a kínai tanulás tölti ki. Maga a tanulás az elején kicsit ijesztő volt, mert teljesen más, mint a nyugati nyelvek, de ahogy haladunk előre, egyre jobban élvezem a kihívást. Szerintem a kínai egy megszerethető nyelv. Nagyon jó a módszer, ahogy tanulunk, és nagyon kedves a tanárnő is.

Váraljai Olivér, nemzetközi gazdálkodás alapszak

Két fő oka volt, hogy a kínai mellett döntöttem. Egyrészt hatalmas lehetőséget látok benne gazdasági téren, másrészt mindig is érdekelt a kínai kultúra. Ez a nyelv egy eszköz lehet a karrierépítésben, különösen a távol-keleti üzleti kapcsolatok terén. A kínai populáris kultúra, sorozatok, zenék kevésbé ismertek számomra, de úgy gondolom, hogy a nyelvtanulás során ezek is egyre közelebb kerülnek majd hozzám. Érdekel a kultúra, és úgy érzem, hogy ez egy fontos eszköz lesz a jövőben. Mindenképpen szeretném folytatni a következő félévben a tanulást, és a megszerzett tudást a távol-keleti kapcsolatok építésében használnám fel. Remélem, hogy a nyelvtudásom a jövőben karrierépítési eszköz lesz.

Kósa Nikolett, pénzügy és számvitel alapszak

Gazdasági technikumban végeztem, így már a középiskola alatt is volt némi rálátásom a gazdasági világra. Ez a háttér segített abban, hogy jobban megértsem a gazdaság működését, és ezáltal tudtam irányt választani a további tanulmányaimhoz. Akik nem gazdasági területen tanultak, és így még nincsen szakmai rálátásuk a világra, általában az érdeklődési körük szerint választanak szakot, legyen az humán vagy művészeti irány. Az én döntésem viszont tudatos volt, ahogy az is, hogy olyan nyelvet választottam, amely fontos lehet a globális gazdasági helyzet és a nemzetközi üzleti kapcsolatok szempontjából. Amíg a karon tanulok, szeretnék a továbbiakban is élni az ösztöndíjprogram által támogatott nyelvtanulási lehetőséggel.

A 2025-ös tavaszi félév során ismét megnyílik majd a jelentkezés lehetősége a kari ösztöndíjprogrammal támogatott nyelvi képzésekre, így a kínaira is. Természetesen azok is folytathatják, akik már elkezdték tanulmányaikat, de új érdeklődők is bekapcsolódhatnak. A képzések és az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztése folyik az első kísérleti félév tapasztalati alapján. 

Fotók: Horváth Péter