Ahol az akadémiai tudás az adózási gyakorlattal találkozik
Az 1979-ben született Cotruț professzor 2002-ben szerzett jogi diplomát a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen, ahol a kereskedelmi, polgári, büntetőjog, valamint az európai jog területeire szakosodott. 2007-ben mesterfokozatot (LLM) szerzett európai jogból ugyanezen egyetemen. Jelenleg a Temesvári Nyugati Egyetemen PhD-tanulmányait végzi, kutatási témája pedig a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalati vezetők adójogi hatásainak elemzése.
Több mint 15 éves szakmai karriert tudhat maga mögött. Jelenleg nemzetközi adójogászként és ügyvezető partnerként dolgozik egy bukaresti tanácsadó cégnél, ahol elsősorban határokon átnyúló tranzakciók, kettős adóztatási egyezmények és EU-s irányelvek elemzésével foglalkozik. Korábban vezető kutatóként tevékenykedett az IBFD (International Bureau of Fiscal Documentation) amszterdami központjában, ahol az OECD BEPS-projekt (Base Erosion and Profit Shifting) és az EU adókikerülés elleni irányelvei kapcsán végzett elemzéseket.
A Deloitte Romániánál és más vezető tanácsadó cégeknél eltöltött évei során Cotruț professzor nemcsak adótervezési stratégiák kidolgozásában vett részt, hanem a román adótörvénykönyv fejlesztésében is tanácsadói szerepet vállalt. Tapasztalata kiterjed mind a fejlett, mind a fejlődő országok adózási rendszereinek vizsgálatára, ideértve Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Törökország adórendszereinek elemzését.
2020-tól Cotruț asszony a bukaresti Közgazdasági Akadémián egyetemi docensként ad elő az EU-s adójog, a nemzetközi adózás és a román adórendszer témaköreiben. Részt vesz a többek közt az OECD és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével zajló nemzetközi jogfejlesztő kutatási tevékenységben.
Cotruț professzor asszony széles körű publikációs tevékenységet folytat angol és román nyelven egyaránt. Jelentős művei közé tartozik a Tax Incentives in the BEPS Era című könyv, amely az adóösztönzők és a nemzetközi adókikerülési szabályok elemzését tárgyalja. Emellett több tanulmányt jelentetett meg az Európai Bíróság (CJEU) ítéleteiről és az EU adójogáról, valamint a román adórendszer nemzetközi vonatkozásairól.
Első kari előadása (Selected Freedoms - Practical Cases) az Európai Unió alapvető szabadságjogairól, különösen a munkavállalók szabad mozgásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságáról és a letelepedés jogáról szólt. A szemináriumokon az EU Bírósága (CJEU) által tárgyalt vezető jogeseteket hozta fel példákként. Tárgyalta például a híres C-279/93 Schumacker ügyet egy belga lakosról, aki Németországban dolgozott, és aki személyi adókedvezmények igénybevétele során ütközött problémákba, mivel nem volt német adórezidens. Az ügyet végül az Európai Bíróság elé terjesztették, rávilágítva az adórezidencia alapján történő közvetett diszkrimináció lehetőségére a munkavállalók között, és arra, hogy ez mennyiben egyeztethető össze az EU szabad mozgásra vonatkozó alapelveivel. Egy másik példa Gerritse – C-234/01 esete volt, egy holland zenészé, akit Németországban adóztattak, és aki szintén nehézségekbe ütközött a nem rezidens művészek számára járó adókedvezmények terén. Itt a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatosan elemezte és ítélte el a CJEU a közvetett diszkriminációt. Cotruț professzor az EU Szerződés vonatkozó cikkeinek (például a 45. és 56. cikk) és az Európai Bíróság döntéseinek révén hangsúlyozta az EU diszkriminációellenes elkötelezettségét, megállapítva, hogy a nem rezidenseknek hasonló adókedvezményeket kell kapniuk, mint a rezidenseknek, amennyiben összehasonlítható helyzetben vannak.
A professzor asszony második előadása (EU and International Tax Aspects of Doing Business) az EU jogának nemzetközi adózási aspektusaira összpontosított, különösen a nemzetközi üzleti tevékenységek vonatkozásában. Az előadás elején bemutatta Románia és Magyarország kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményeit, amelyek az OECD modellre épülnek. Az előadás hipotetikus példákkal illusztrálta a nemzetközi adózás kihívásait. Attól függően, mit kíván az ügyfél – helyben dolgozni, másik államban dolgozni, ott letelepedni, ott céget alapítani stb. –, végig kell gondolni a különböző lehetséges eseteket az adó szempontjából is. Mivel az EU-ban az adójog nem harmonizált terület, így ilyenkor még az EU-ban is az érintett államok közötti egyezmények döntik el, miként osztozkodnak az adóbevételeken. Például egy magyar adórezidensnek számolnia kell a Romániából származó (befektetése) osztaléka után járó forrásadóval – és ugyanez a helyzet fordított esetben is. Mivel az adók viszont lényeges mértékben is eltérnek, ezért az adótervezés fontos üzleti szempont.
Cotruț professzor hangsúlyozta, hogy nem elegendő csak egyes adóformákat ismerni, vagy kiemelt adójogszabályokkal foglalkozni (mint pl. a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó önmagában), hisz a nemzetközi adórendszer – többek között a forrásadó, illetve a kettős adóztatásról szóló egyezmények révén – végsősoron más szempontok figyelembevételére is rákényszerít minket ügyfelünk adóoptimalizálása érdekében. Kreatív példaként említette a nagy nemzetközi vállalatok, mint a Google és az Amazon – az EU-ban ma már kifejezetten legálisan nem alkalmazható – struktúráját. Látni való, mennyi pénzről szól az adótervezés és az adókikerülés közötti határvonal megfelelő ismerete, hiszen e vállalatok nem jogszabályellenesen alakították ki ezt a ma vitathatónak tartott rendszerüket.
Mădălina Dana Cotruț pályafutása kiváló példája annak, hogyan lehet az akadémiai tudást a gyakorlati életben is sikeresen alkalmazni – és viszont. Ittléte alatt több diák kereste meg Mădălinat az általa inspirált kérdéseivel, és persze a kellemes borozós, sörözős, unikumozós diákestén is viharoztak a kérdések, fejtegetések a világ dolgairól. Az oktató kollégákkal eltöltött vacsora alatt is kiderült mennyire jól érezte magát Mădălina hallgatóink körében, és az is, hogy nyitott az ELTE Gazdaságtudományi Karral való további közös munkákra, kutatásokra.